2018. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Ennyibe kerül valójában egy 1290 forintos póló előállítása

Ön tudja, hogy miből és hol készül a ruhája? Ha fast fashion üzletekben vásárol, akkor valószínűleg vegyszerrel kezelt műszálból egy távol-keleti gyárban, amelynek a munkásait éhbérért dolgoztatják. De vajon lehet-e egyáltalán etikusan öltözködni? A divany.hu cikke utánajárt a kizsákmányoló divatipar legféltettebb titkainak.

A divat valós ára

A három éve készült The True Cost című dokumentumfilm a kizsákmányoló bangladesi ruhagyárak munkakörülményeit mutatja be, középpontban a több ezer munkásra omlott, fast fashion igényeket kielégítő ruhagyárral.

A film rávilágított arra, mennyi káros következménye van, hogy mi, európaiak hetente új kollekciók darabjaival tölthetjük fel gardróbunkat, kezdve a mérgező vegyszerek használatától, az olcsó munkaerő kizsákmányolásán át a megunt ruhák környezetszennyező hatásáig.

A tragédia a divatipar számos sebhelyét megpiszkálta, a megfelelő munkakörülmények hiánya nem az egyetlen probléma a 21. századi ruhagyártásban.

Gyerekmunka egy bangladesi gyárban Fotó: Shutterstock

Mi fán terem az etikus divat?

Ha etikus divatról van szó, úgy tűnik, elég sok feltételnek meg kell felelni, nem csoda, ha a vásárló azt sem tudja, hova kapjon. „Megpróbálom kideríteni, hogy mik azok az információk, amiket magamtól is megtudhatok, ha a kezembe veszek egy ruhát egy boltban. A címkék a mosási és vasalási útmutatókon túl elárulják a termék anyagát, árát és a származási országot. Fenntarthatóság szempontjából ez mind árulkodó információ.

Ha egy pólót Bangladesben gyártottak, poliészterből készült és mindössze 1290 forintba kerül, arra következtethetek, hogy a készítője az ára töredékét kaphatta kézhez.


Ráadásul az ideszállítása több energiát emészthetett fel, mint ha az országban varrták volna, az anyaga nehezen lebomló műanyag, és biominősítés híján biztosan vegyszerekkel kezelték.” – mondta Kokasné dr. Palicska Lívia, az Innovatext Zrt. vezérigazgatója

Alaposan nézzük meg a termékcímkéket! Fotó: Shutterstock

A nagy ellentmondások

Habár a minősítések kevésbé ismertek itthon, a fogyasztók többsége mégis tisztában van azzal, hogy mit jelent a biopamut egy ruhánál, és az biztos, hogy a környezettudatos vásárlók szemét vonzzák a zöld címkék, amit a fast fashion márkák többsége ki is használ anélkül, hogy bármilyen minősítéssel rendelkezne.

A H&M Conscious elnevezésű kollekciója a fenntarthatóság jegyében készül, emellett egy dán riportfilm nemrég arról számolt be, hogy a cég évente 12 tonna új ruhát éget el.

A C&A biopamut termékeire büszke, de az üzleteiből hívtak már vissza bőrdzsekit vegyszertartalmának határérték feletti szintje miatt.

Mengyán Eszter, a Holy Duck fenntartható divattal foglalkozó blog szerzője szerint alapvetően jó, hogy ezek a cégek az innovációk mögé állnak és ökokollekciókat adnak ki, de ettől még nem lesznek fenntarthatók. 

Vajon hol készültek ezek a ruhák? Fotó: Pixabay.com

Mi a helyzet itthon?

„Kelet-Európában mi még gyerekcipőben járunk” – mondja Kokasné dr. Palicska Lívia a fenntartható divat itthoni helyzetére reagálva. „Nyugat-Európában sokkal nagyobb igény van erre. Ha a kereslet nem húzza a kínálatot, akkor nem tudnak fenntartható irányba elmenni. Én azt gondolom, hogy a jövőben ez változni fog, ahogyan az élelmiszer-fogyasztásban is egyre tudatosabbak vagyunk.”

A teljes cikk itt olvasható.

Neked ajánljuk
Ha divatba jön a fenntarthatóság... Turkálóból – okosan 2018 kerti trendjei Őszi sportok: nincs kifogás! Baj lehet az ivóvízzel: tömeges megbetegedés történt Heves megyében
Tovább a forrásra: divany.hu
Vissza
Hírfolyam