2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A kedvenc szuperélelmiszereink megölik a bolygót

A különféle táplálkozási trendek félévente végigsöpörnek a bolygón, rengetegen kezdik el fogyasztani az aktuális spéci zöldséget, cukrot vagy tejet helyettesítő csodaszert, és mindenki örül, hogy egészségesen táplálkozik. Abba azért nem árt belegondolni, hogy az efféle hóbortok milyen hatással vannak a környezetünkre.

Az egyre nagyobb tömegeket kiszolgáló áruházak igyekeznek a lehető legolcsóbb forrásból beszerezni az árut, ezért ilyen esetekben nem ritka, hogy az adott terményt, bogyót vagy gyökeret előállító dél-amerikai, afrikai, távol-keleti régiókban irtózatos környezetpusztítás veszi kezdetét, ahogy a helyi gazdák újabb és újabb erdőket irtanak ki, hogy a helyükön aztán felkapott szuperélelmiszereket termesszenek.

Ha az egészséges étrendünk háromnegyedét olyan dolgok alkotják, amelyek Dél-Amerikából, Ázsiából vagy épp Új-Zélandról származnak, akkor abba is gondoljunk bele, hogy mennyi kerozin, gázolaj, benzin vagy épp villamos áram kell hozzá, hogy az adott finomság eljusson a tányérunkig.

Lássunk egy pár példát az egészséges, de mégsem túl környezetbarát terményekre!

Fotó: pixabay.com

Quinoa

A bolíviai és perui Andokban előszeretettel fogyasztott quinoát a nyugati trendek miatt ma már akkora mennyiségben kell termelni, ami komolyan veszélyezteti a helyi gazdák megélhetését.

A quinoa ára ugyanis közel megháromszorozódott az elmúlt években, és bár a University of Minnesota és a marylandi Towson University közös kutatása feltárta, hogy ez eleinte jó hatással volt a helyi gazdasági helyzetre, a gazdák egyre nagyobb területeken kezdtek kizárólag quinoát termeszteni. 

Fotó: pixabay.com

Kókusz

Van, aki a kókuszolajra esküszik mint az egészséges táplálkozás alapkövére, van, aki a kókusztejet nyakalja literszámra, mert tagadhatatlanul frissítő és egészséges. A népszerűség átka azonban itt is megmutatkozik: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának adatai szerint ma már évente körülbelül 62 millió tonna kókuszdiót termelnek világszerte.

Thaiföldön, de más délkelet-ázsiai országokban (Malajziában, Indonéziában vagy Srí Lankán) idomított makákó majmokat használnak a kókusz szüretelésére. Egy-egy majom akár napi 1600 kókuszt is le tud hozni a magas pálmafákról, sokkal többet, mint a legügyesebb ember. Ez azonban egyet jelent a fogságban, gyakran borzasztó körülmények között tartott és bántalmazott állatok dolgoztatásával.

Fotó: pixabay.com

Kakaó

A kakaótermesztés több okból is rendkívüli károkat okoz a környezetnek. Egyrészt az egyre növekvő kereslet miatt hatalmas területeket sajátítanak ki kakaóültetvénynek, ami elsivatagosodáshoz vezet. Ráadásul – főleg Afrikában – a népszerű növény termesztésével foglalkozó gazdák sokszor nem keresnek napi két dollárnál többet. Emiatt sajnos gyakran előfordul, hogy gyerekmunkát alkalmaznak, hogy így próbáljanak versenyképesek maradni.

Fotó: pixabay.com

Buycott

Ha szeretné tudni, hogy egy-egy megvásárolt termék honnan származik, kikhez és milyen arányban jut el a pénz, amit kifizet érte, a Buycott nevű alkalmazás segítségével megtudhatja, ráadásul itt arra is figyelmeztetnek, ha más jellegű etikai problémák merülnek fel egy-egy terménnyel vagy élelmiszerrel kapcsolatban.

Neked ajánljuk
Egy háztartásban a zölddel - zoldbolt.hu 10 lépés a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé Vissza kell venniük a nagy boltoknak az élelmiszer-tárolásra szolgáló üvegeket „Legyél TE is Eleven!” – Fenntarthatósági Nap az Akvárium Klubban Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges!
Tovább a forrásra: nlcafe.hu
Vissza
Hírfolyam