Jelölnék az élelmiszereken Dániában, hogy mennyire rombolják a környezetet
Egy dán törvényjavaslat szerint az élelmiszereken jelölni kell, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását. Amennyiben kifejlesztik a környezettudatos jelölőrendszert, az a többi ország politikusait is cselekvésre, lakóit pedig tudatosabb élelmiszer-vásárlásra ösztönözheti.
A Global Citizen cikke szerint a kezdeményezés egy 38 pontból álló környezetvédelmi intézkedéscsomagnak a része, amit a dán kormány nemrég mutatott be.
A tervbe beletartozik a kevésbé szennyező tömegközlekedésre, a hatékony és modern mezőgazdasági stratégiák kialakítására és a környezetbarát szállítmányozásra való törekvés is.
A környezettudatos élelmiszercímkék megvalósításához a kormány együttműködne az élelmiszerboltokkal, ezért egyeztetéseket kezdeményeznek a kereskedelmi szektor szereplőivel és az élelmiszergyártó cégekkel.
Az élelmiszer termesztésének, feldolgozásának és szállításának is jelentős hatása van a környezetre.
Ha bevezetnék a címkézést, akkor a fogyasztók is beleszólhatnának, hogy hogyan állítsák elő a cégek az élelmiszert, fontos üzenetet küldve az élelmiszeriparnak, és az élelmiszer-pazarlást is csökkentené.
A mezőgazdasági és élelmiszergyártó vállalkozásokat képviselő dán élelmiszertanács szerint ugyanakkor fontos, hogy a környezetbarát élelmiszereknek nem szabad a tápanyagérték rovására menniük, annak is fontos szerepet kell játszania a vásárlók döntésében. Mert ugyan egy üveg szódának alacsony az ökológiai lábnyoma, nem tápláló.
Nem lesz könnyű megbízhatóan meghatározni minden egyes élelmiszer ökológiai lábnyomát.
Fontos, hogy például a húshelyettesítő növényi termékeknél azt is jelölni kell, hogy a gyakran összetevőként szereplő szója termesztése milyen környezeti hatásokkal jár.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint 821 millió alultáplált ember él a Földön, és az éhezők száma növekszik. Ezért fontosabb, mint valaha, hogy a fogyasztók és az élelmiszeripar is tegyenek az élelmiszer-pazarlás ellen.
Az élelmiszer-piramis tetején szereplő feldolgozott élelmiszerek jellemzően sok eljáráson mennek keresztül, mielőtt ehetővé válnak, és ezért általában rengeteg energiát használnak fel. Ezeknek az élelmiszereknek köszönhető ezért a legtöbb légszennyezés.
A húsnak is óriási az ökológiai lábnyoma.
Ha az amerikaiak csak 10 dekával csökkentenék a heti marhahús-fogyasztásukat, már akkor annyival csökkenne az USA károsanyag-kibocsátása, mint ha 4-6 millió autó eltűnne az utakról.
A hal- és tengergyümölcsei-fogyasztás is környezetromboló, mivel a halászhajók minden évben 130 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Emellett a fogyasztói kereslet hajtotta túlhalászás is rombolja az óceánok ökoszisztémáját.
A legkörnyezetbarátabb élelmiszerek az élelmiszer-piramis alján szerepelnek. Ezek a gyümölcsök és a zöldségek, amik organikusak és helyben termesztettek.
