2019. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

MNB: hasznos beavatkozás a népegészségügyi termékadó

A nagy mennyiségben károsnak tekinthető hozzávalókat tartalmazó termékekre kivetett hazai népegészségügyi termékadó (NETA) indokoltságának gazdasági és egészségügyi magyarázatát, illetve a külföldi példákat mutatja be az infostart.hu vendégcikkének első részében Berta Dávid és Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank két munkatársa.

A NETA elméleti megalapozottsága

A népegészségügyi termékadó kivetésével az adórendszer olyan termékek fogyasztásából fakadó hatásokat kezel, amelyeknek hosszú távon magas a társadalmi költsége. A résztvevőkön kívül mások számára kedvezőtlen hatásokat negatív externáliának nevezzük. Ezen externális hatások többféle módon jelentkezhetnek, ám közös jellemzőjük, hogy a fogyasztó (vagy termelő) számára a gazdasági tevékenység magánhatárköltsége alacsonyabb, mint annak társadalmi határköltsége. Ebben a konkrét esetben az egészségtelen termék fogyasztása csak az egyén számára jelent hasznosságot, míg egészségügyi költségei szétterülnek a társadalmon. Az össztársadalmi kereslet-kínálati egyensúly ezáltal elmozdul az optimálistól, ezért léphet fel igény valamilyen szabályozói lépésre. Ennek egyik módja, ha az állam adó kivetésével téríti el az externáliát okozó termék árát a piacon kialakult árszínvonaltól.

A magas társadalmi költséggel járó externáliákat kezelő adók szerepe elsősorban a kedvezőtlen egészségügyi és környezetvédelmi hatások megelőzésében jelentkezik. Az elmúlt mintegy száz évben számos ország vezetett be különböző negatív externáliákat kezelő adónemet, de az adóterhek alapvetően két terület, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztása, valamint a környezetvédelem köré csoportosultak. Az adófajták nemzetközi viszonylatban jelentős eltéréseket mutathatnak az adómértéket illetően (egyösszegű, százalékos), az adóalap meghatározásának függvényében (ételek, üdítőitalok, szeszes italok, üzemanyagok, üvegházhatású gázok, dohányáruk, csomagolóanyagok stb.), illetve az adónem jellegét tekintve (jövedéki adó, környezetvédelmi adók, egyéb szektorspecifikus különadók).

Fotó: pixabay.com

Az ilyen típusú adók előnye, hogy nemcsak bevételt teremtenek a költségvetés számára, hanem sikeresen befolyásolhatják a károsnak ítélt termékek árát és eladott mennyiségét, így eltérítve a fogyasztói (és termelői) szokásokat. Ha az áremelkedés következtében csökken a termékek fogyasztása, az ezzel párhuzamosan mérsékli az adóbevételeket is, ugyanakkor az adónem végső soron eléri a kitűzött célját. Magyarországon az említett negatív externáliákat a jövedéki adó, a környezetterhelési díj, a környezetvédelmi termékdíj, valamint a népegészségügyi termékadó kezeli, közülük a NETA-val foglalkozunk részletesebben.

A hazai népegészségügyi termékadó bevezetését elsősorban a lakosság nem megfelelő egészségügyi állapota indokolja.

Egészségügyi háttér

A betegségek megelőzése a legegyszerűbb és a leghatékonyabb megoldás a lakosság egészségi állapotának javítására, ugyanakkor ez elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren kívül valósulhat meg. Az egészséges életmódra törekvés és a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelősségébe tartozik. Az étkezés, a mozgás és az egészségi állapot karbantartása egyéni döntéseken múlik. Az egészségügyi ellátórendszer gyakran már csak akkor találkozik a lakosság érintett tagjaival, amikor már egészségügyi kezelésre szorulnak.

Az egészségügyi adatok arra utalnak, hogy Magyarországon nem fordítunk kellő figyelmet az egészséges életmódra. A nem megfelelő étkezési szokások, illetve a rendszeres testmozgás hiánya miatt hazánkban az elhízott lakosság aránya a harmadik legmagasabb az Európai Unióban (1. ábra). A munkaképes korú lakosság közel 20 százaléka számít elhízottnak, miközben további 32 százalék túlsúlyos. Az OECD felmérése szerint a szervezethez tartozó országok között 2016-ban Magyarországon volt az 5. legtöbb túlsúlyos vagy elhízott, ami Európában a legmagasabb érték volt.

1. ábra: Az elhízott lakosság aránya (2014)
Forrás: Eurostat

A teljes cikk az infostart.hu oldalon olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Az online vásárlás is lehet fenntartható Mit mond el a tojások „rendszáma”? Költséghatékony, kényelmes és környezetbarát megoldás – a menstruációs kehely Hamarosan babot is termeszthetünk a Holdon és a Marson Magyarország is részt vesz az amazóniai esőerdők védelmében
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam