Az áruházláncok az importáruk favorizálásával tönkreteszik a magyar élelmiszeripart (képgalériával)
Ahogy hazánk, más országok is lépéseket tesznek gazdaságuk védelme érdekében. Különösen fontos ez azon élelmiszeripari termékekre, melyeket Magyarországon magyar emberek magyar alapanyagokból állítanak elő. Egyes szakmai szervezetek azonban több boltban még mindig túl magasnak találják a külföldi árucikkek arányát. Most az ilyen esetekben hatósági fellépést fontolgatnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 21-i, Az áruházláncok az importáruk favorizálásával tönkreteszik a magyar élelmiszeripart című írásában felvetette:
a magyar élelmiszeripar tönkretételéhez vezet az import áruk favorizálása egyes áruházláncok részéről, ezért ha nem növelik a magyar áruk arányát, a kamara kezdeményezni fogja, hogy e boltokban 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni – amivel a nem élelmiszerek terén megszűnik az előnyük azokkal az üzletekkel szemben, amelyek 15 óra után nem tarthatnak nyitva.
Fotó: MTVA / Bizományosi: Oláh Tibor
Egész Európa bedugult a járvány óta, szinte minden alapvető élelmiszerből feleslegek keletkeznek a szállítási korlátok és korlátozások miatt. Egyre több húst, tejet kénytelenek lefagyasztani, porítani vagy éppenséggel megsemmisíteni, s ez vonatkozik az idényzöldségekre is.
Emiatt sokszor nyomott áron adnak túl nagyobb tételeken, ami megkavarja a kialakult piaci viszonyokat. Másrészt a láncok mindegyike évekre szóló kapcsolatot alakított ki a beszállítóival.
Ezek a megszokott márkákat, termékeket évek óta gyártják, s ahogyan eddig, most sem nagyon kerülhet be a helyükre más, például magyar áru, akkor sem, ha volna megfelelő hazai helyettesítő termék az import helyett.
Hogy kitől mit vesz és kínál egy áruház, az a saját stratégiai döntése.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
Mindemellett természetes és észszerű az igény az egyes tagországok élelmiszer-gazdaságától, hogy az exportpiacok bedugulása idején a hazai vevőkörre, felvásárlókra, élelmiszer-kereskedelemre támaszkodjon.
A kamara ezért szeretné elérni, hogy a láncok bővítsék a magyar termékek arányát, körét. A saját piac védelmét a járvány miatt egyébként is megnövekedő munkanélküliség idején elsőrendűen fontosnak tartja, mert számos magyar cég, gazdálkodó tönkremenetelét meg kell előzni.
A NAK a kormányt is felkérte, hogy tegyen lépéseket a külföldi termékek dömpingáron való behozatalával és kereskedelmével szemben.
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
A húsipart különösen sújtja a nyugati, gyanúsan olcsó import
Különösen égető a helyzet a húsáruknál, ahol az afrikai sertéspestis miatt tavaly világszerte, így Magyarországon is drasztikusan megemelkedtek a vágóállatárak. A hazai sertésfelvásárlási árak egy év alatt 45%-ot meghaladó emelkedését eddig alig több mint felerészben tudta a feldolgozóipar a kiskereskedelem felé az átadási áraiban érvényesíteni. A koronavírus-járvány miatt az exportcélországok „bezárkóztak”, a magyar termékek iránti megszokott megrendelések jelentősen csökkentek. Az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeinek.
Így érkezhetnek a magyarországi multi kiskereskedelmi láncokba dömpingáron – szakmai szereplők szerint vélelmezhetően akár önköltség alatt – spanyol, német, lengyel és belga húsok és hústermékek.
Most, amikor a magyar húsipar exportpiacai gyakorlatilag megszűntek, és a fogyasztói kereslet is hektikussá vált, ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi piacáról is.
