A karácsonyi bevásárlás legnagyobb dilemmája

Egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el. Ha egy hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor egy hektáron 10-10,5 tonna CO₂ nyelődik el egy év alatt – mutat rá az intézet elemzése.

A műfenyőket sokan tévedésen és tudománytalan érveken alapuló környezeti  megfontolások, illetve tartósságuk, szabályos megjelenésük és a lehulló tűlevelek hiánya miatt preferálják.

Azonban míg az élő fenyő 8-15 éves növekedése alatt szén-dioxidot köt meg, addig a műfenyőt üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva, futószalagon gyártják.

Ahhoz, hogy egy műfenyő ledolgozza a gyártásával járó kibocsátást, legalább 10 évig használatban kéne lennie.

Az élőfenyő környezeti lábnyomát későbbi sorsa befolyásolja

A vágott fenyő elégetésével közel ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán megkötött. Ha azonban a karácsonyfát nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben égetik el, máris kevesebb üvegházgáz kerül a levegőbe. A legjobb megoldás a komposztálás: ezzel 3,3-3,5 kg-ra csökken az élőfenyő szén-dioxid-kibocsátása.

Ráadásul minden egyes vágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több szén-dioxidot nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul.

A vágott- és műfenyőn kívül van egy harmadik alternatíva: a földlabdás fenyő. Emellett akkor érdemes dönteni, ha az ünnepek eltelte után van lehetőség az élő növény azonnali kiültetésére. A kertészetek szerint még ekkor is csak 45-50% az esélye annak, hogy nem pusztul el. Magyarországon is lehet már élő földlabdás fenyőfát kölcsönözni, melyet a kereskedőkhöz vissza lehet vinni, majd azt újra értékesítik.