A környezettudatos élelmiszer-vásárlás nem a szélsőségekről, hanem az egyensúly megtalálásáról szól
Ahogy a természetben zajló folyamatok és az ember által elindított változások hatásai összetettek, úgy a környezet érdekét szem előtt tartó fogyasztás kialakításához sem juthatunk el egyszerű, elvágólagos válaszokkal. Ráadásul ha elmegyünk a szélsőségek felé, értékes elveket, módszereket hagyhatunk figyelmen kívül – hangsúlyozza dr. Malatinszky Ákos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének docense.
A húsfogyasztás kérdése különösen érzékletesen mutatja meg, mennyire összetett problémák megoldására is szeretnénk törekedni, amikor arról döntünk, hogy lapockát vagy inkább szóját teszünk a kosarunkba. Hogy mennyire így van, az kiderül azokból a megfontolásokból, amelyekre dr. Malatinszky Ákos Veres Virág Cintia Agrárszektorban megjelent, részletes cikkében hívja fel a figyelmet.
A húsfogyasztás általában nagy terhet ró a környezetre a takarmány előállításához szükséges termőterület, a felhasznált energia és a kibocsátott légnemű és folyékony hulladékok révén. Azonban árnyalnunk kell mindezt akkor, ha a közép-európai természetközeli állapotú gyepek legeltetésére alapozott állatok húsáról van szó:
ebben az esetben ugyanis hozzájárulunk a ritka növény- és állatfajokban gazdag gyepek fenntartásához
– mutatott rá a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének docense. E jelentős biodiverzitású élőhelyek megőrzése csak azok rendszeres, nem intenzív legeltetésével biztosítható – bár ilyen módon némileg lassabban gyarapszik a jószág hasznos hústömege, a hús minősége viszont felülmúlja az intenzív takarmányozásból származóét.
Ugyanakkor – teszi hozzá a szakember – a természeti értékek megőrzését is biztosító módon végzett, legeltetéses állattartásból származó hús részaránya napjainkban eltörpül a valóban jelentős ökológiai lábnyommal bíró, nagyüzemi hústermelés mellett.
Ha a kizárólag növényi táplálkozás mellé tesszük le a voksunkat, azzal sem szabadulunk meg minden dilemmától.
A kókuszvíz, szója, tofu fogyasztásakor például, ha a szállítási távolságot és az ökoszisztéma-szolgáltatások elmaradását is figyelembe vesszük, már nem biztos, hogy egyértelmű, melyik irányba billen a mérleg – mutatott rá a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének docense.
A teljes cikkből az is kiderül, mi az az 50 kilométeres diéta, miért érdemes a helyi piacokat választani, illetve hogyan tehetünk szert kert nélkül is saját termesztésű zöldségre.
