A szakértők szerint a fast fashion még sokáig velünk marad
A fast fashion megszűnése az elkövetkezendő évtizedben is csak hiú ábránd marad. Ráadásul már sokkal inkább ultrafast fashionről beszélünk – hangsúlyozta Forintos-Szűcs Anita, a Magyar Divat & Design Ügynökség (HFDA) vezérigazgató-helyettese a Divatipar: trendek és fenntarthatóság címen futó online kerekasztal-beszélgetésen.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő, illetve a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők az egyetlen egy kiutat a slow fashionben látják, aminek a lényege, hogy örök darabokat kezdenek el az emberek vásárolni, amiknek kulturális és szimbolikus értékük van.
Emellett a textilhulladék esetében egy globális szabályozás is elengedhetetlen lenne, viszont ez még kilátásban sincsen, hiszen óriási érdekütközésekről beszélhetünk.
Keszeg Anna kultúrakutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense szerint a fenntartható divat három alappillére az, hogy ne legyen szennyező az előállítás és a szállítás, a termékek élettartama hosszú legyen, illetve fenntartható közösség álljon mögötte – nem szabad, hogy bármilyen szinten kihasználják a gyártósoron dolgozókat. A MOME tanára szerint azonban ahhoz, hogy ez a három pont mind teljesülni tudjon, egy teljesen új generációt kell kinevelni.
Szemfényvesztés a textilosztályon
A szakértők rámutatnak: eközben a különböző ruhaboltokban sorra tűnnek fel a környezetbarátként promotált anyagok (bambusz, organikus pamut), ami azt üzeni nekünk, hogy a fast fashion és a környezetvédelem nemhogy nem összeférhetetlen, de egyenesen kéz a kézben járnak.
A cégek hajlamosak azzal operálni, hogy csak egy bizonyos aspektusra koncentrálnak – hangsúlyozza Dobos Emese, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) kutatója:
„például kisebb a vízigénye a bambusznak, mint a gyapotnak, viszont irdatlan sok vegyszer kell ahhoz, hogy olyan szinten megroncsoljuk a növényt, hogy ruházati alapanyagot állítsanak elő”.
Az organikus pamut esetében különösen bevett szokás a részigazságok közlése: „ha belegondolunk kicsit, magunktól is rájövünk, hogy a világon nincs annyi pamut, mint amennyit a fast fashion cégek kommunikálnak felénk”. A kutató szerint a fast fashion cégek mindezzel kimerítik a zöldre mosás fogalmát, és durván visszaélnek a vásárlók jóindulatával.
