A kaliforniai TAE Technologies nagy bejelentést tett a közelmúltban: olyan jól haladnak Norman névre keresztelt kísérleti fúziós reaktoruk fejlesztésével, hogy akár az évtized végére kereskedelmi forgalomba bocsáthatják a technológiát.
A Volvo leányvállalatánál, a villanyautókat gyártó Polestarnál tervben van a teljes életciklusra vetítve kibocsátásmentes modellek bevezetése 2030-ig. Hiába elektromosak ugyanis az autóik, gyártás közben a cég ettől még rendesen eregeti a szén-dioxidot, a Polestar 2 karbonlábnyoma például 26 tonna.
2020 első felében a renoméjukra kényes nagybefektetők 35 milliárd dollárt öntöttek különböző tengeri szélerőműprojektekbe. Ha ennyi nehezen megkeresett dollár vándorol szélparkokba, akkor semmi kétség, hogy a szélenergia mára meggyőzte még a megrögzött megújuló-szkeptikusokat is.
Miért annyival drágábbak az elektromos autók, mint benzines vagy dízellel futó társaik, és meddig fog kitartani az elektromos és a hagyományos hajtás közötti árkülönbség? Elon „Technoking” Musknak vagy az autógyártás régi motorosainak lesz-e igazuk a jövőt illetően, ha árakról van szó?
Az áradások sújtotta, emellett növekvő tengerszinttel számoló Banglades valószínűleg megoldást talált a klímaváltozás okozta következményekre. Az ország tradicionális úszó gazdaságai más területeknek is példát mutathatnak, hogyan kell a mezőgazdaságnak hatékonyan megküzdenie a változásokkal.
A Vortex Bladeless nevű cég szélturbinákat fejleszt, amelyek végre nem jelentenek veszélyt a közelükben élő, vadászó vagy elrepülő madarakra, ugyanis egyáltalán nincsenek lapátjaik. Voltaképpen nem is turbinák, hanem rezgő tornyok.
Két ütemben összesen 9 geotermikus rendszert építenek ki Szegeden. Ezek közül kettő, a felsővárosi és az odesszai a próbaüzemen is túl van, és teljesen elkészült. Befejezéséhez közeledik a Rókus és az Északi városrészben is az új fűtési rendszer kialakítása, ezeket szeptemberben adhatják majd át.
Vajon működhet a valóságban is a Vasember, Tony Stark „szíve”, a palladium izotópját energiatermelésre használó Arc Reactor, vagy csupán energiautópia az elképzelés, hogy a radioaktív anyagokat fel lehet használni hosszú élettartamú, töltést sem igénylő akkumulátorok készítéséhez?
Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosításának új módszerein dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói uniós támogatással, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve – adta hírül az MTI.
Egy kaliforniai, magántulajdonban lévő vasúti társaság fejlesztési és technológiai partnereivel együttműködve kísérleti jelleggel hidrogénüzemű mozdonyt fejleszt, hogy alaposan megvizsgálhassa, hogyan tudna működni a hidrogénmeghajtás a vasúti rendszerben.
A két cég közötti együttműködés 2005-ben kezdődött, most pedig egészen 2026-ig meghosszabbították, és környezetkímélő technológiák fejlesztését tervezik.
A kardoskúti föld alatti gáztárolónál épül az ország első, megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszere, valamint a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő. A beruházás célja, hogy a szezonálisan termelődő zöldáramfelesleg egy ügyes csavarral „eltárolhatóvá” váljon.Ez is érdekelhet...
Képzőművészet
A képzőművészetben is dívik az újrahasznosítás
Klímavédelem
Környezetvédelmi előrejelzést készített a Zöldunió
Mindenki Mindenkiért
Vérnyomás- és véroxigénszint-mérőket kapott a Cholnoky Ferenc Kórház
Gyerekszoba
Jobb a mosható pelenka!
Közlekedés
Sínen van Budapest legfiatalabb villamosa
Programajánló
Élőszobor-bajnokságot hirdetett a Trash Art
Mindenki Mindenkiért
Tartós élelmiszert osztanak Nagykanizsán
