A napenergia a számítástechnika világába is kezdi behálózni magát. A Microsoft például azt fontolgatja, hogy a Surface Pro 8 mellé készülő új Type Coverbe napelemeket épít.
Észt kutatók kidolgoztak egy új, mikrokristályokra épülő monoszemcsés portechnológiát, amely párhuzamosan kapcsolt miniatűr napelemcellákat alkothat egy hatalmas modulon belül. Az új módszerrel képesek voltak több mint 2 százalékkal megnövelni a cellák hatékonyságát.
Egyre több olyan innovatív találmány születik napjainkban, melyeket a megújuló energia inspirált. Ezúttal a Shanghai Jiao Tong Egyetem és a Hongkongi műszaki Egyetem tudósai napelemes burkolólapot fejlesztettek ki járdákhoz és bicikliutakhoz.
A növekvő energiaigény miatt kiemelten fontos lenne növelni a megújuló kapacitásokat – erre talált most megoldást Kína. Az ázsiai ország ugyanis 2035-re elkészítheti a világ első űrbe helyezett naperőművét, mely óriási távolságra a Földtől gyűjtené össze a Nap energiáját, majd juttatná azt le a bolygóra.
Kínában már 2020-ban beüzemelhetik azt a fúziós reaktort, melynek működése elve miatt a Mesterséges Nap nevet kapta. Az innovatív találmánnyal sokkal olcsóbban, tisztábban és biztonságosabban lehetne majd nukleáris energiát előállítani. 
A kutatók már évtizedek óta keresik a megoldást arra, hogy mikképpen lehetne környezetbarát üzemanyagot készíteni. Most két olyan új eljárással is kísérleteznek, amelyek akár tíz év múlva már áttörést hozhatnak.
A napokban bemutatkozott a Bill Gates által is támogatott Heliogen energetikai cég, amely máris óriási napenergiás innovációkkal hívta fel magára a figyelmet. A startup mesterséges intelligencia segítségével 1000 Celsius-fokra tudott felhevíteni egy napkemencét.
A párizsi Powergreen Europe konferencián a vízenergia is fókuszba került. A bemutatott technológiák rámutattak arra, hogy az árapályból nyerhető energia nemcsak olcsó és kiszámítható, de komoly esélye van arra, hogy a közeljövőben még fontosabb szerepe legyen a világ energiamixében. 
A napenergia fontosságát jól példázza az is, hogy a tudomány egyre több innovációval rukkol elő. A Kaliforniai Egyetemen ezúttal automatikusan a fény felé forduló, kicsi, mesterséges napraforgókat hívtak életre, amelyekkel 400 százalékkal több napenergiát lehet termelni.
A kutatók évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az ideális időjárási viszonyok között megtermelt napenergia feleslege akkor hasznosulhasson, amikor nincs elég napsütés vagy szél. Úgy tűnik, a svédeknek most sikerült megoldást találniuk a problémára. 
Megdicsérte a Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) a Helsinki Nemzetközi Lóshow-t, amiért saját forrásból, a lovak trágyájából fedezi teljes villamosáram-szükségletét. A FEI Világkupa díjugrató selejtezőjének négy napja alatt 150 megawatt elektromos áramot állítottak elő a 370 versenyló által termelt 100 tonna trágyából, amiből nemcsak a rendezvény áramszükségletét sikerült fedezni, hanem még helsinki lakások fűtésére is futotta.
A megújuló energiával kapcsolatos technológiai innovációk maximumfokozaton pörögnek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint 2040-re akár tizenötszörösére nőhet a telepített szélenergia-kapacitás a 2018-as értékhez képest. Ráadásul mindeközben a turbinák mérete is növekvésnek indult. 
A MOL tavaly két fő területen, a geotermikus és napenergia területén folytatta a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lehetőségek feltárását. A MOL-csoport megkezdte első mély geotermikus projektjének kidolgozását, melynek célja a geotermikus energia megújuló energiaforrásként való hasznosítása.
A Cambdrige-i Egyetem kutatói egy olyan mesterséges levelet hoztak létre, amely a napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, melyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek. A technológia akár a benzin alternatívája is lehet. 
A megújuló energiáról kevés embernek jut eszébe az extrém sport. Spanyol kutatók azonban most kite-szörfösök ernyőjét elemzik ahhoz, hogy rájöjjenek, lehet-e a magasban megújuló energiát generáló rendszereket létrehozni a szél segítségével.
Egy francia startup olyan találmánnyal rukkolt elő, amely a napelemcellák által termelt energiát mechanikai mozgássá alakítja át, nincs szükség akkumulátorra vagy teljesítményelektronikára. A szolármotor lehetővé teszi vízszivattyúk és szellőzőrendszerek turbináinak több mint 20 éven keresztül történő működtetését.
A havat használnák energiaforrásként a kaliforniai UCLA egyetem kutatói. Találmányuk ráadásul kicsi, olcsó, és a működéséhez szükséges energiát is megtermeli. A kütyü hivatalosan a „hóalapú triboelektromos nanogenerátor” nevet kapta.
A közönséges vízijácint egy Dél-Amerikában őshonos vízinövény, melyet korábban a világ legrosszabb vízi gyomjának hittek, mivel eltorlaszolta a gátakat és folyókat. Mára azonban kiderült: négy kilogramm szárított növény elegendő ahhoz, hogy egy család napi energiaszükségletét fedezni lehessen.
A rozsdához sokan párosítják az elmúlást és a hanyatlást, most azonban egészen új értelmet kaphat a jelenség. A California Institute of Technology és a Northwestern University kutatói ugyanis már az áramtermelés új eszközeként tekintenek rá.Ez is érdekelhet...
Kiűzik az eldobható kávéspoharakat Bécsből
100 ezer embert láthatnak el tiszta árammal a most átadott veszprémi napelemparkok
Az ember azt hinné, ilyen csak a mesékben létezik (képgaléria)
Megérkeztek az első gólyák Afrikából, a klímaváltozás okolható a korai időpontért
Új típusú üvegházzal a klímaváltozás ellen
Klímavédelem
Davos és a klímavédelem
Közlekedés
A német vasút is napenergiával zöldít
Egészség
Mutálódva futhat szerteszét az új kínai koronavírus, nőtt a halálos áldozatok száma (képgalériával)
