A kaliforniai TAE Technologies nagy bejelentést tett a közelmúltban: olyan jól haladnak Norman névre keresztelt kísérleti fúziós reaktoruk fejlesztésével, hogy akár az évtized végére kereskedelmi forgalomba bocsáthatják a technológiát.
2020 első felében a renoméjukra kényes nagybefektetők 35 milliárd dollárt öntöttek különböző tengeri szélerőműprojektekbe. Ha ennyi nehezen megkeresett dollár vándorol szélparkokba, akkor semmi kétség, hogy a szélenergia mára meggyőzte még a megrögzött megújuló-szkeptikusokat is.
A Vortex Bladeless nevű cég szélturbinákat fejleszt, amelyek végre nem jelentenek veszélyt a közelükben élő, vadászó vagy elrepülő madarakra, ugyanis egyáltalán nincsenek lapátjaik. Voltaképpen nem is turbinák, hanem rezgő tornyok.
Két ütemben összesen 9 geotermikus rendszert építenek ki Szegeden. Ezek közül kettő, a felsővárosi és az odesszai a próbaüzemen is túl van, és teljesen elkészült. Befejezéséhez közeledik a Rókus és az Északi városrészben is az új fűtési rendszer kialakítása, ezeket szeptemberben adhatják majd át.
Vajon működhet a valóságban is a Vasember, Tony Stark „szíve”, a palladium izotópját energiatermelésre használó Arc Reactor, vagy csupán energiautópia az elképzelés, hogy a radioaktív anyagokat fel lehet használni hosszú élettartamú, töltést sem igénylő akkumulátorok készítéséhez?
A kardoskúti föld alatti gáztárolónál épül az ország első, megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszere, valamint a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő. A beruházás célja, hogy a szezonálisan termelődő zöldáramfelesleg egy ügyes csavarral „eltárolhatóvá” váljon.
Már évtizedek óta próbálkoztak hasonló rendszerek létrehozásával nemzetközi szinten, de az első olyan zárt ciklusú geotermikus hőtermelő erőmű, amely egy sikertelen olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kutat hasznosít újra, Kiskunhalason valósult meg az MS Energy Solutions Kft. fejlesztésében.
Öt perc alatt feltölthető akkumulátort fejleszt elektromos autókhoz egy izraeli vállalkozás, de még várni kell arra, hogy az újítás valóban megjelenjen az utakon.
A megújuló energia világában egymást követik az innovációk. Legutóbb a Coloradói Egyetem rukkolt elő egy nem mindennapi találmánnyal: a tudóscsapat egy olyan hordozható szerkezetet fejlesztett ki, amely az emberi test által kisugárzott hőből állítja elő a saját működéséhez szükséges energiát.
Napenergiát gyűjtő és továbbító űrbéli panelt fejlesztettek a Pentagonnak dolgozó tudósok, mely a Föld bármely pontjára képes lesz a jövőben elektromosságot küldeni. A pizzásdoboz méretű panelt ráadásul már sikeresen tesztelték. 
A Ducato 1981 óta van jelen a piacon, és ez idő alatt csak Európában már 3 millió darabot adtak el belőle. Talán ezért is döntött úgy a Fiat Professional, hogy ezt a bejáratott modellt is ellátja elektromos meghajtással.
Segíteni sokféleképpen lehet a rászorulókon: pénzzel, önkéntes munkával, célba juttatott adományokkal. Napjainkban azonban már egy újfajta jótékonykodási mód is megjelent: különleges napelemes rendszereket telepítenek a világ szegényebb régióiba. 
Globális változást hozhat az Új-Dél-Wales-i és a Sydney Egyetem technológiája: a tudósok levegőből, vízből és napenergia segítségével sikeresen állítottak elő „zöldammóniát”.
Az Andokban, 4500 méteres magasságban építenek egy 25,9 MW-os hibrid napelemes rendszert. Az Aggreko nevű cég létesítménye szó szerint csúcstartó lehet. 
A Koreai Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói olyan szerves oldatot hoztak létre, melynek felhordásával megfelelő teljesítményű és nagy területű napelemek alakíthatók ki.
Az utcára kényszerült emberek is biztonságos menedékre lelhetnek abban az új, vízálló, napenergiával fűtött alvószerkezetben, melyet jelenleg a németországi Ulmban tesztelnek a fejlesztők. 
A megújulók piacán egyre fontosabb szerephez juthatnak a napelemes tetőcserepek is. Ennek oka, hogy a hagyományos fotovoltaikus rendszerekkel szemben az optimális besugárzású tetőfelületeken szinte teljes borítottságot tudnak biztosítani. A rögzítésük azonban messze nem olyan egyszerű, mint versenytársaiké, és egyéb hátrányaik is vannak.
A Fülöp-szigeteki Carvey Ehren Maigue és cége, az AuREUS alapítója nyerte a fenntartható technikai újításokért odaítélt első James Dyson-díjat. A manilai Mapua Egyetem mérnökhallgatója által kifejlesztett napelemek egyáltalán nem hasonlítanak a felénk is használatos eszközökre, mivel áttetszőek, és az UV-fényt hasznosítják.Ez is érdekelhet...
Képzőművészet
A képzőművészetben is dívik az újrahasznosítás
Klímavédelem
Környezetvédelmi előrejelzést készített a Zöldunió
Mindenki Mindenkiért
Vérnyomás- és véroxigénszint-mérőket kapott a Cholnoky Ferenc Kórház
Gyerekszoba
Jobb a mosható pelenka!
Közlekedés
Sínen van Budapest legfiatalabb villamosa
Programajánló
Élőszobor-bajnokságot hirdetett a Trash Art
Mindenki Mindenkiért
Tartós élelmiszert osztanak Nagykanizsán
