A megújuló energiáról kevés embernek jut eszébe az extrém sport. Spanyol kutatók azonban most kite-szörfösök ernyőjét elemzik ahhoz, hogy rájöjjenek, lehet-e a magasban megújuló energiát generáló rendszereket létrehozni a szél segítségével.
Egy francia startup olyan találmánnyal rukkolt elő, amely a napelemcellák által termelt energiát mechanikai mozgássá alakítja át, nincs szükség akkumulátorra vagy teljesítményelektronikára. A szolármotor lehetővé teszi vízszivattyúk és szellőzőrendszerek turbináinak több mint 20 éven keresztül történő működtetését.
A havat használnák energiaforrásként a kaliforniai UCLA egyetem kutatói. Találmányuk ráadásul kicsi, olcsó, és a működéséhez szükséges energiát is megtermeli. A kütyü hivatalosan a „hóalapú triboelektromos nanogenerátor” nevet kapta.
A közönséges vízijácint egy Dél-Amerikában őshonos vízinövény, melyet korábban a világ legrosszabb vízi gyomjának hittek, mivel eltorlaszolta a gátakat és folyókat. Mára azonban kiderült: négy kilogramm szárított növény elegendő ahhoz, hogy egy család napi energiaszükségletét fedezni lehessen.
A rozsdához sokan párosítják az elmúlást és a hanyatlást, most azonban egészen új értelmet kaphat a jelenség. A California Institute of Technology és a Northwestern University kutatói ugyanis már az áramtermelés új eszközeként tekintenek rá.
Óriási jelentősége lehet annak a módszernek, melyet a Rice Egyetemen fejlesztettek ki. Ha minden jól megy, akkor a tudósok elérhetik, hogy a napelemek a fény mellett a termikus sugárzást is hasznosítani tudják, és ezáltal jelentősen megnövekedjen az áramtermelő képességük.
Az elsők között kapta meg az ALTEO Nyrt. a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretében kibocsátandó kötvények minősítését – közölte az Élő Bolygónkkal az ALTEO.
Magyar kutatók a szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki alternatív energiaforrások igénybevételével működő reaktort. A technológia lehetővé teheti, hogy a szén-dioxidot még azt megelőzően lehessen hasznos anyaggá alakítani, mielőtt az a levegőbe kerülne.
A megújuló energia piacán egyre több innovatív találmány születik. A különlegességek közé ezúttal a Windstalk szélerőmű ötlete is bekerült, amely új megoldást jelenthetne a szélenergia hasznosítására.
Nagyon úgy néz ki, hogy az űrkutatás történelmében új reménység kap főszerepet: az amerikai Planetary Society ugyanis komoly reményeket fűz a napvitorlákhoz, amelyek nagyobb sebességet képesek elérni, mint a vegyi anyagokon alapuló meghajtással működő rakéták.
Egy felmérés szerint az Egyesült Királyságban a fosszilis energiával ellátott fogyasztók mintegy kétharmada szívesen váltana megújulókra, ha ez nem eredményezné az árak drasztikus emelkedését. Az E.On brit leányvállalatánál állítják: ennek már most sincs akadálya.
Az akkumulátorok zöme lítiumionnal vagy nátriummal működik – a két anyag hatékonysága vitathatatlan, ám az ezzel készült energiatárolók élettartama folyamatos használat esetén jelentősen csökken. A Tokiói Egyetem mérnökei most öngyógyító elemek kifejlesztésével próbálják áthidalni a problémát.
Igen hasznos találmánnyal rukkolt elő a Dhp Technology AG. A gyártó által kifejlesztett HORIZON nevű rendszer különlegessége, hogy öt méterrel a felszín fölött helyezkedik el, ráadásul erős szél vagy havazás esetén a szerkezet összehajtható, így az elemek a tárolójukba kerülnek.
Hétfőtől, június 24-től adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási kérelmeiket kis kapacitású napelemes rendszerek telepítésének támogatására – tudatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel.
Egyre több innovációról lehet hallani a megújuló energiaforrások piacán – ezúttal fehér napelemeket teszteltek a szakemberek. A modulok azért is különlegesek, mert mindeddig úgy tűnt, hogy lehetetlen létrehozni világos színű szerkezeteket.
A tojáshéj előnye, hogy nagy mennyiségben tartalmaz kalcium-karbonátot, ezért nagyon olcsó lítiumionos kondenzátor készíthető a segítségével. A Helmholtz Intézet kutatói kísérletük során igen szép eredményeket értek el a tojáshéjjal, melyet akár energiatárolásra is használhatnánk.
Ha itt, a Földön is bevált a megújuló energia, akkor miért ne lehetne akár a világűrben is hasznát venni? Ha minden jól megy, a SpaceX Falcon Heavy lesz az első űrhajó, amely zöldüzemanyaggal fog működni.
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) igazi áttörést sikerült elérniük a hazai kutatóknak: egy új módszer segítségével minden eddiginél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével.
A szélerőművek magassága általában 60-80 méter körül van, így problémát jelent a felsőbb légrétegekben fújó szelek hasznosítása. Egy új technológiának köszönhetően azonban ezeket a szeleket sárkányokkal „be lehet fogni”.
Az Illinois Egyetem kémikusainak sikerült vízből, szén-dioxidból és látható fényből mesterséges fotoszintézissel üzemanyagot előállítani. Az eredménynek köszönhetően új lehetőséget kaphat a napból nyert energia elraktározása.
