A napenergia fontosságát jól példázza az is, hogy a tudomány egyre több innovációval rukkol elő. A Kaliforniai Egyetemen ezúttal automatikusan a fény felé forduló, kicsi, mesterséges napraforgókat hívtak életre, amelyekkel 400 százalékkal több napenergiát lehet termelni.
A kutatók évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az ideális időjárási viszonyok között megtermelt napenergia feleslege akkor hasznosulhasson, amikor nincs elég napsütés vagy szél. Úgy tűnik, a svédeknek most sikerült megoldást találniuk a problémára. 
Megdicsérte a Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) a Helsinki Nemzetközi Lóshow-t, amiért saját forrásból, a lovak trágyájából fedezi teljes villamosáram-szükségletét. A FEI Világkupa díjugrató selejtezőjének négy napja alatt 150 megawatt elektromos áramot állítottak elő a 370 versenyló által termelt 100 tonna trágyából, amiből nemcsak a rendezvény áramszükségletét sikerült fedezni, hanem még helsinki lakások fűtésére is futotta.
A megújuló energiával kapcsolatos technológiai innovációk maximumfokozaton pörögnek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint 2040-re akár tizenötszörösére nőhet a telepített szélenergia-kapacitás a 2018-as értékhez képest. Ráadásul mindeközben a turbinák mérete is növekvésnek indult. 
A MOL tavaly két fő területen, a geotermikus és napenergia területén folytatta a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lehetőségek feltárását. A MOL-csoport megkezdte első mély geotermikus projektjének kidolgozását, melynek célja a geotermikus energia megújuló energiaforrásként való hasznosítása.
A Cambdrige-i Egyetem kutatói egy olyan mesterséges levelet hoztak létre, amely a napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, melyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek. A technológia akár a benzin alternatívája is lehet. 
A megújuló energiáról kevés embernek jut eszébe az extrém sport. Spanyol kutatók azonban most kite-szörfösök ernyőjét elemzik ahhoz, hogy rájöjjenek, lehet-e a magasban megújuló energiát generáló rendszereket létrehozni a szél segítségével.
Egy francia startup olyan találmánnyal rukkolt elő, amely a napelemcellák által termelt energiát mechanikai mozgássá alakítja át, nincs szükség akkumulátorra vagy teljesítményelektronikára. A szolármotor lehetővé teszi vízszivattyúk és szellőzőrendszerek turbináinak több mint 20 éven keresztül történő működtetését.
A havat használnák energiaforrásként a kaliforniai UCLA egyetem kutatói. Találmányuk ráadásul kicsi, olcsó, és a működéséhez szükséges energiát is megtermeli. A kütyü hivatalosan a „hóalapú triboelektromos nanogenerátor” nevet kapta.
A közönséges vízijácint egy Dél-Amerikában őshonos vízinövény, melyet korábban a világ legrosszabb vízi gyomjának hittek, mivel eltorlaszolta a gátakat és folyókat. Mára azonban kiderült: négy kilogramm szárított növény elegendő ahhoz, hogy egy család napi energiaszükségletét fedezni lehessen.
A rozsdához sokan párosítják az elmúlást és a hanyatlást, most azonban egészen új értelmet kaphat a jelenség. A California Institute of Technology és a Northwestern University kutatói ugyanis már az áramtermelés új eszközeként tekintenek rá.
Óriási jelentősége lehet annak a módszernek, melyet a Rice Egyetemen fejlesztettek ki. Ha minden jól megy, akkor a tudósok elérhetik, hogy a napelemek a fény mellett a termikus sugárzást is hasznosítani tudják, és ezáltal jelentősen megnövekedjen az áramtermelő képességük. 
Az elsők között kapta meg az ALTEO Nyrt. a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram keretében kibocsátandó kötvények minősítését – közölte az Élő Bolygónkkal az ALTEO. 
Magyar kutatók a szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki alternatív energiaforrások igénybevételével működő reaktort. A technológia lehetővé teheti, hogy a szén-dioxidot még azt megelőzően lehessen hasznos anyaggá alakítani, mielőtt az a levegőbe kerülne.
A megújuló energia piacán egyre több innovatív találmány születik. A különlegességek közé ezúttal a Windstalk szélerőmű ötlete is bekerült, amely új megoldást jelenthetne a szélenergia hasznosítására.
Nagyon úgy néz ki, hogy az űrkutatás történelmében új reménység kap főszerepet: az amerikai Planetary Society ugyanis komoly reményeket fűz a napvitorlákhoz, amelyek nagyobb sebességet képesek elérni, mint a vegyi anyagokon alapuló meghajtással működő rakéták. 
Egy felmérés szerint az Egyesült Királyságban a fosszilis energiával ellátott fogyasztók mintegy kétharmada szívesen váltana megújulókra, ha ez nem eredményezné az árak drasztikus emelkedését. Az E.On brit leányvállalatánál állítják: ennek már most sincs akadálya.
Az akkumulátorok zöme lítiumionnal vagy nátriummal működik – a két anyag hatékonysága vitathatatlan, ám az ezzel készült energiatárolók élettartama folyamatos használat esetén jelentősen csökken. A Tokiói Egyetem mérnökei most öngyógyító elemek kifejlesztésével próbálják áthidalni a problémát.
Igen hasznos találmánnyal rukkolt elő a Dhp Technology AG. A gyártó által kifejlesztett HORIZON nevű rendszer különlegessége, hogy öt méterrel a felszín fölött helyezkedik el, ráadásul erős szél vagy havazás esetén a szerkezet összehajtható, így az elemek a tárolójukba kerülnek.
Hétfőtől, június 24-től adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási kérelmeiket kis kapacitású napelemes rendszerek telepítésének támogatására – tudatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-vel.Ez is érdekelhet...
Közlekedés
Sebességcsökkentés Hollandiában
Agrárium
Az alma a nyerő
Képzőművészet
A természet esztétikája – Tarcsányi Ottilia kiállítása
Dizájntrendek
Szárba szökkenő bútorok
Klímavédelem
Egyre csak pumpáljuk a légkörbe a szén-dioxidot
Ökokalkulátor
Applikáció a városi emissziócsökkentés szolgálatában
Klímavédelem
A füstköd miatt bezárták az iskolákat Újdelhiben
