2018. június 18., Arnold, Levente
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az innováció kertje: jelentősen csökkenthető a növénytermesztés energiaigénye

Nem akármilyen találmánnyal rukkolt elő Jonny Reader: a londoni Brunel Egyetem diákja ugyanis egy olyan innovatív rendszert fejlesztett ki, amellyel 20 százalékkal lehetne növelni a függőleges kertek energiahatékonyságát. A vFarm névre keresztelt technológiát már most hatalmas érdeklődést övezi. 

A  vFarm úgynevezett OLED-ekkel működik; az intelligens automatizált rendszer jelentősen csökkenti a növénytermesztéshez szükséges felhasznált energia mennyiségét (az OLED az organic light-emitting diodes rövidítése, ami szerves fénykibocsátó diódákat jelent ).

„Jelenleg a világban felhasznált víz 70 százaléka a mezőgazdaságban köt ki, az ágazat pedig a vízszennyezések 70 százalékáért felelős, illetve 33 százalékban okolható a klímaváltozásért”

– emelte ki Jonny Reader, hozzátéve, hogy emellett sokféle toxikus hatásuk van a felhasznált növényvédő szereknek is.

„A függőleges gazdálkodás lehetőséget ad arra, hogy mindezt zárt térbe vigyük. Ennek köszönhetően a hagyományos növénytermesztés által használt víznek csupán 5 százalékára van szükség, és elhagyhatók a növényvédő szerek, mivel zárt rendszerben dolgozunk” – magyarázta Reader. 

Az egymás alatt-fölött termesztett növényekkel nemcsak helyet, de energiát és vizet is meg lehet megtakarítani Fotó: Brunel University London

A vFarm különbözik a sokak által ismert vertikális kertektől: amíg azok hagyományos LED-eket használnak, itt OLED-ek vannak, amelyek kevesebb hőt termelnek, és magasabb az energiahatékonyságuk. Az is fontos, hogy az OLED-ek paneljei sokkal vékonyabbak, ez pedig lehetővé teszi a nagyobb terméshozam elérését kisebb magasságban is.

Egyelőre az OLED-ek még elég drágák, azonban Reader szerint az árak jelentősen le fognak esni, amint a technológia elterjedtebbé válik.

A vFarm másik újdonsága, hogy egy sor érzékelővel igyekszik növelni a hatékonyságot és a termésmennyiséget úgy, hogy ezek a hőmérsékletet és a páratartalmat szabályozzák. A rendszer figyeli az aktuális hőmérsékletet, hogy mennyi víz van még a tárolóban, a fény intenzitását, és hogy mennyi energiát fogyaszt éppen.

Az érzékelők folyamatosan figyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat, a fény intenzitását, és hogy mennyi energiát fogyaszt a rendszer Fotó: Brunel University London

Egyelőre csak a prototípus létezik a vFarmból, de a szakma élénk érdeklődését mutatja, hogy a Hydrogarden meghívta Jonnyt a szakmai együttműködési programjába. Mint kiderült, a következő három évben a Hydrogarden az ifjú feltalálóval együtt igyekszik majd továbbfejleszteni a kis méretű vezérlőegységeket.

Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Dvořák: A vízimanó Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit (Mac)mentő? Az Apple forradalmasítaná az alumíniumgyártást „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját