2018. október 15., Teréz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Falvak, melyekben nem kell rezsit fizetni

A nagyvilágban és hazánkban is vannak olyan települések, melyek teljes harmóniában működnek a természettel. Az élő- és ökofalvak gombamód szaporodnak világszerte, és igazi önfenntartó, valamint környezetbarát települések.

A ’70-es években egyre inkább ráuntak az emberek a városi, rohanó életmódra, a növények és állatok hiányára, így világszerte olyan ökofalvak kezdtek kialakulni, melyekben az ember visszavonulhat a természetbe. Vannak zöldmezős beruházásként induló települések, ahol addig érintetlen területek épülnek be, tulajdonképpen ezek az ökofalvak. Továbbá elhagyott helységeket is feltámaszthatnak a visszatérő természetkedvelők, sokszor teljesen kihalt helyeket népesítenek be újra, ezeket nevezzük élőfalvaknak.

A kezdeményezés annyira népszerű lett, hogy csak Európában mára már több mint 80 ökofalut alakítottak ki. Magyarországon a ’90-es évektől léteznek élőfalvak, főleg korábban elhagyott települések helyén.

A törekvés lényege, hogy az emberi élet harmóniába kerüljön a természetes folyamatokkal, így az ökofalvak teljes egészében önellátáson alapulnak.

A természetközeliségen és önellátáson túl további vonzerejük a közösségi összetartozás. Míg egy városban az emberek alig ismerik szomszédjaikat, itt muszáj együttműködni, a mindennapi kihívásokkal együtt kell szembenézni. Emellett függetlenséget is jelentenek ezek az újszerű társulások, hiszen közüzemektől, a külvilág zajaitól mentesek ezek a települések. A falvak lakói maguknak termelik meg az élelmiszert, a házakat pedig a környékről származó építőanyagokból emelik, erre sokszor használnak vályogot is.

A világ egyik legismertebb ökofalva a skóciai Findhorn, amely nemhogy önfenntartó, de még túl is ad a szélturbinák által termelt áramon. Még 1964-ben egy család alapította a falut, ahol elsősorban növénytermesztéssel foglalkoztak, idővel azonban egyre többen lettek a lakosok. Ma már nyaranta akár 400-500-an is vannak a faluban, míg telente ez a szám lecsökken 200-ra. Ha valaki szeretne beköltözni, hosszadalmas önkénteskedés során bizonyíthatja tettrekészségét, de a munka kifizetődővé válik, hiszen egyedülálló közösség tagja lehet az, aki elég kitartó.

FIndhorn, a világhírű ökofalu Fotó: ecolounge.hu

A legmodernebb falvak

De tévedünk, ha azt gondolnánk, hogy a természetközeli ökofalvak megragadtak a múltban. Sok helyen a legmodernebb technológiák biztosítják az energiaellátást, természetesen csakis megújuló forrásokból. Erre példa a hollandiai Oosterwold, amely csak egy kiindulási pontja a már más országokban is terjeszkedő ReGen nevű projektnek. Ennek célja olyan önfenntartó települések kialakítása, amelyek csakis a saját maguk által termelt, megújuló energiára támaszkodnak.

Létezik olyan falu is, ahol a természetes alapanyagok helyett teljesen szintetikus anyagot használnak, mégis környezetbarát a település. Panamában egy teljes falut építettek PET palackokból. Ahogy arról már korábban írtunk, iszonyatos mennyiségű PET-palackot dobunk el évente, melyek jelentős része hulladékként végzi az óceánokban. Az építkezés során a flakonok tulajdonképpen szigetelésként funkcionálnak, melyeket habarccsal vonnak be. A házak földrengésbiztosak, és viszonylag állandó, kellemes belső hőmérsékletet tudnak tartani, így nincs szükség légkondicionálásra sem, amely csökkenti a házak áramigényét. A falu energiaellátását egyébként napenergiával biztosítják, mely ellátja a házakat elektromos árammal. Az épületek vízvezetékkel és vízgyűjtőrendszerrel is felszereltek.

Egy ökofalvakkal foglalkozó holland vállalat és egy dán építészcég terve – a technológiával önfenntartó közösséget kívánnak létrehozni Fotó: EFFEKT / ReGen

Ökofalvak Magyarországon

Az első magyar élőfalu a Baranya megyei Gyűrűfű, melyet 1996-ban alapított egy család, ma pedig nagyjából 30 fős a település. A házak energiaellátását napelemek biztosítják, a fűtést pedig biomassza tüzelése által nyerik, így teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodik a falu. Emellett kétkörös vízrendszer biztosítja a vízellátást, vagyis a tiszta, jó minőségű vizet ivásra és főzésre használják, míg például öntözésnél vagy fürdésnél a kevésbé jó minőségű víz is megfelelő. A szennyvíz elvezetését gyökérzónás tisztítóval oldják meg, ami nem igényel áramot, csupán nád szükséges hozzá, mégis tartós és környezetbarát megoldás.

Szerencsére nem csak Gyűrűfű az egyetlen élőfalu hazánkban, több település működik hasonlóan a baranyai faluhoz. A Magyar Élőfalu Hálózat ezeket a falvakat foglalja össze. Aki pedig szívesen meglátogatna egy ökofalut, bármikor megteheti, hiszen szeretettel várják az érdeklődő vendégeket ezek a környezetbarát, közösségi települések.

Neked ajánljuk
Szabad egy hétvégére? Norvégiában hamarosan megnyitják a világ első energiapozitív hotelét Még mindig nem használjuk ki az alumínium körforgásában rejlő előnyöket Gyűrűfű, az ökofalu A ruhaipar a túlfogyasztás súlyosan szennyező motorja Arcfelismeréssel védik a halak egészségét
Tovább a forrásra: korkorosgazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam