2019. február 15., Georgina, Kolos
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Cellulózból állítottak elő biobenzint

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, melynek alapanyaga a cellulóz. Az innováció különlegessége, hogy beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Egy európai uniós direktíva szerint 2020-ra az üzemanyagok legalább 10 százalékának biológiai eredetűnek kell lennie. A jelenleg használt bioetanol és biodízel előállításához általában első generációs biomasszát használnak – ez azt jelenti, hogy ehető alapanyagokból (kukoricából, növényi olajokból) indulnak ki, ami versenyt generál az élelmiszerként való felhasználással szemben.

Éppen emiatt emberi fogyasztásra nem alkalmas, nem ehető, második generációs forrásokra, pl. cellulózra kell áttérni az alternatív bioüzemanyagok előállításához. Ahhoz, hogy 2020-ig elérhető legyen a 10 százalékos cél, sürgősen új, nagy volumenű katalitikus folyamatokra van szükség, mert eddig a cellulóz nagy léptékű kémiai átalakítására nem állt rendelkezésre megfelelő technológia.

A Leuveni Katolikus Egyetem belga kutatói (Bert Sels és munkatársai) együttműködve az MTA Energiatudományi Kutatóközpont magyar kutatóival (Korányi Tamással és Szarvas Tiborral)

cellulózból és lignocellulózból biobenzint állítottak elő egy új technológiával, valamint ezt az eljárást közvetlenül beépítették működő petrolkémiai finomítói folyamatokba.

A hagyományos olajfinomítókban a nyersolajat különböző forráspontú frakciókra desztillálják. Egyik ilyen alacsony forráspontú frakció a könnyűbenzin, amely főleg 5 és 6 szénatomszámú (C5-C6) alkánokból (vagyis telített szénhidrogénekből) áll. A cellulózt felépítő monoszacharidnak, a glükóznak is 6 szénatomos váza van, ami C6-alkánokká alakítható enyhe körülmények között végzett hidrodeoxigénezési (HDO) reakcióval.

A módszer lényege Fotó: MTA EK

A belga kutatók az említett könnyűbenzin-frakciót használták az új, kétfázisú reakció szerves fázisaként, amelyben a cellulóz C6-alkánokra bomlott le, így az eredeti fosszilis alkánelegy biológiai eredetű alkánokkal dúsult fel.

Az új technológiát Folyadékfázisú Cellulóz – Nafta (FFC-N) eljárásnak nevezték el, melyről kiderült, hogy versenyképes más, „elsősorban lignin” technológiákkal. 

  • A módszer részletes leírását a forrásra kattintva lehet megtekinteni. 
Neked ajánljuk
Palackba zárták a napfényt A lebomló fürttartót is díjazták a franciák Menő külső és zéró emisszió: ilyen a Škoda villanyterepjárója Spanyolország leállítja az atomerőműveit Ne a költési időszakban újítsunk fel házat, és vágjunk ki fákat!
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam