2019. október 19., Nándor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Innováció: a lítiumionos akkumulátorok 80 százaléka újrahasznosítható

A Fortumnak sikerült az áttörés: a tiszta energiával foglalkozó finn cég olyan technológiát fejlesztett ki, amely 80 százalékot meghaladó arányban teszi újrahasznosíthatóvá a villanyautók (EV) akkumulátorait. A lítiumionos aksik jelenlegi újrahasznosítási rátája körülbelül 50 százalék.

„Nagyon kevés olyan működőképes, gazdaságos technológia áll rendelkezésre, amely újrahasznosítja a lítiumionos akkumulátorok anyagainak zömét. Láttunk egy megoldásra váró kihívást, és méretezhető újrahasznosítási megoldást fejlesztettünk ki, amelyet minden akkumulátorokat használó iparág igénybe vehet” – mondta Kalle Saarimaa, a Fortum újrahasznosítással és hulladékokkal foglalkozó részlegének elnökhelyettese.

Mint kiderült, a Fortum

a 80 százalékos újrahasznosítási rátát alacsony CO2-terhelést jelentő hidrometallurgiai visszanyerés útján éri el.

Az akkumulátorokat először mechanikai kezelés segítségével biztonságossá teszik, a műanyagokat, az alumíniumot és a rezet elkülönítik, és saját visszanyerési eljárásaik felé továbbítják.

A hidrometallurgiai visszanyerés folyamata lehetővé teszi, hogy az akkumulátorokból visszanyerjék a kobaltot, a lítiumot, a mangánt és a cinket, és hogy új akkumulátorok előállítása céljából elszállítsák az akkumulátorok gyártóihoz.

Komoly áttörést ért el a Fortum Fotó: Fortum

A technológiát a feltörekvő finn vállalat, a Crisolteq fejlesztette ki, amely hidrometallurgiai visszanyerésre alkalmas létesítménnyel rendelkezik Harjavaltában, Finnországban, az üzem jelenleg is képes ipari léptékű tevékenység folytatására.

„A körforgásos gazdaság a lehető legszigorúbb értelemben azt jelenti, hogy az elemeket visszajuttatják eredeti funkciójukba vagy céljukhoz. Amikor a lítiumionos akkumulátorok újrahasznosításáról beszélünk, a végső cél az, hogy az akkumulátorok anyagainak a lehető legnagyobb hányada kerüljön vissza az új akkumulátorok előállítási folyamatába” – magyarázta Saarimaa.

Neked ajánljuk
A KAP szinten tartásával a gazdák részt tudnak venni az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében Vízválság: mi hiányzik a technológia részéről? Áder János: A magyar vízipari tudástőke exportképes termék Meleg színű, meghitt fények A dunavirág mentőakció (természetfilm)
Tovább a forrásra: mnnsz.hu
Vissza
Hírfolyam