2019. október 20., Vendel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áttörés Szegedről: hidrogéngáz zöldalgákkal

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) igazi áttörést sikerült elérniük a hazai kutatóknak: egy új módszer segítségével minden eddiginél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével.

A zöldalgák a fotoszintézis során fény és víz felhasználásával cukrokat állítanak elő, de képesek hidrogén termelésére is. Az élő szervezeteket tekintve elméletileg ez a leghatékonyabb módja a napsugárzás kémiai energiává alakításának: a természetben is megtalálható zöldalgafajoknál ez a hatékonyság mintegy 13 százalék, ami jóval jobb, mint a biomassza-alapú megújuló energiaforrások esetében.

A természetben a fotobiológiai úton történő hidrogéntermelés csak néhány percig tart: a zöldalgák éjszaka gyakran kerülnek oxigénmentes környezetbe, minek hatására hidrogéngáz enzimek képződnek. Amikor felkel a nap, megindul a hidrogéntermelés, majd a fotoszintézis során termelt nagy mennyiségű oxigén hatására a hidrogéngáz enzimek elveszítik aktivitásukat, és a hidrogéntermelés leáll.

A hidrogéntermelés folyamata azonban meghosszabbítható, ha az algát stresszhatásnak teszik ki, például megfosztják a kéntől. Ez a módszer azonban biotechnológiai szempontból nem hasznosítható, mivel nem elég hatékony, továbbá a kénhiány olyan jelentős stresszfaktor, amely miatt néhány napon belül a sejtek elpusztulnak. „E tényezők erősen megkérdőjelezték, hogy az algák egyáltalán hasznosíthatók lesznek-e a jövőben ipari hidrogéntermelésre” – magyarázta Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportjának tudományos főmunkatársa, aki az is elmondta, hogy 

az új módszer alapja, hogy az algasejtek számára nem biztosítanak sem szén-dioxidot, sem más szénforrást, így a fotoszintetikus apparátus által szállított elektronok és protonok a szén-dioxid-fixáció helyett hidrogéntermelésre fordítódnak.

Az egysejtű zöldalga (Chlamydomonas reinhardtii) mikroszkópképen Fotó: MTA

„A módszer nem jár erős stresszhatással, a fotoszintetikus apparátus több nap után is megfelelően működik. Értelemszerűen nem szükséges szénforrás, harmadrészt pedig a megoldás hatékonyabb, mint a korábbi, kénmegvonásos hidrogéntermelés” – foglalta össze az eddig elért eredményeket Tóth Szilvia Zita, aki az is elmondta, hogy az ipari nagyságrendű és gazdaságos termeléshez speciális fotobioreaktor szükséges.

„Ami az ipari felhasználást illeti, még számos tényezőt nem látunk előre. Az sem kizárt, hogy a módszer speciális célokra válik be majd a legjobban. Gondoljunk az élelmiszeriparra, amely szintén sok hidrogént használ fel, az algák segítségével előállított hidrogén pedig rendkívül tiszta és biológiai eredetű” – tette hozzá a szakember. 

Neked ajánljuk
Magyarországnak köszönhetően százezrek jutnak tiszta ivóvízhez Afrikában Vízválság: mi hiányzik a technológia részéről? Áder János: A magyar vízipari tudástőke exportképes termék Hamarosan babot is termeszthetünk a Holdon és a Marson Magyarország is részt vesz az amazóniai esőerdők védelmében
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam