2021. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hazánkban tesztelik a fúziós reaktor egyik legfontosabb biztonsági technológiáját

Az Energiatudományi Kutatóközpontban tesztelik a világ első fúziós reaktorának egyik legfontosabb biztonsági technológiáját, amelynek az a feladata, hogy ha kell, akkor azonnal leállítsa a fúziós reakciót.

Az első, erőmű méretű fúziós reaktorhoz hazai kutatók munkája is hozzá fog járulni, ráadásul a kapcsolódó teszteket itt, Magyarországon végzik – közölte az Energiatudományi Kutatóközpont.

Számítógép által generált képek a törtjég-belövő rendszer laboratóriumáról az Energiatudományi Kutatóközpontban Fotó: Energiatudományi Kutatóközpont

Az ITER (latinul „Az út”) a világ egyik legambiciózusabb energiatermelési projektje, amely során

Dél-Franciaországban 35 ország együttműködésével épül a világ leghatalmasabb tokamakja, ami az első erőmű méretű fúziós reaktor lesz.

Fotó: Energiatudományi Kutatóközpont

„Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió °C-os hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználunk. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni” – olvasható az Energiatudományi Kutatóközpont közleményében

Most ehhez a reaktorhoz fejlesztenek egy fontos biztonságvédelmi rendszert a hazai kutatók és vállalatok. A „törtjég-belövő” lényege, hogy gyorsan leállítsa a fúziós reakciót, mielőtt az károsítaná a berendezés belső falát.

A berendezés úgy működik, akár egy sörétes puska: „a forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 °C-os hidrogénjég lövedéket, más néven pelletet” lő be. Magyarán nagyon gyorsan, egyfajta poroltó funkciót betöltve rettenetesen hideg jégdarabokkal „bombázza” a célpontot.

A sok évtizedes kutatásra épülő prototípus pedig Budapesten készülhet el.

Az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai az említett hidrogénjég lövedék előállítását, gyorsítását, törésének tesztelését, a kilövőszerkezet mérnöki tervezését végzik, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszereket fejlesztik ki.

A projektre 2,4 millió eurós (több mint 850 millió forintos) támogatást nyert az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több hazai céggel együtt.

Neked ajánljuk
Mini szélturbináké a jövő? Naperőmű csak energiatárolóval? Elkészült Magyarország első állatvédelmi kódexe – lehet csatlakozni hozzá Zöldebb, méltányosabb, digitálisabb és ellenállóbb Európa a cél Októberben különösen ideje van a javítgatásnak
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam