2021. szeptember 17., Zsófia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Dánia mesterséges energiaszigetet épít

Dánia tengerben álló szélturbinák áramából hidrogént gyártana, tárolná, hogy aztán azt tankerekbe töltsék. Mindezt egy északi-tengeri mesterséges szigeten. És egyből még egy másikon is – akár. Mindezt azért, mert Dániának új klímastratégiája van.

Dánia két legnagyobb nyugdíjalapja, valamint az ország legnagyobb közüzemi társasága konzorciumot hozott létre, hogy Dánia építsen egy mesterséges szigetet a tengerben. A VindØ sziget precíz célfeladatot kap: energiatárolást, -termelést és e-menedzsmentet fog végezni.

Már a helyszínt is kijelölték

A konzorcium az Északi-tengeren, a dán partoktól mintegy 100 kilométerre alakítana ki egy nagy területű szárazföldet 2030-ra, amely indulásként kapna egy kábelvéget a közeli, a tervek szerint 3 gigawatt (GW) teljesítményre képes szélerőműfarmtól – ezt aztán akár 10 GW-ig bővíthenék. Az ezen érkező áramot átalakítanák, illetve a „hubon” energiatároló rendszerek segítségével tárolnák. Ez leginkább zöldhidrogéngyárat jelent: a szélerőművek energiáját vízbontásra felhasználva tárolható energiahordozót állít elő.

Funkcionálisan a sziget alig lenne több, mint egy sarkköri expedíciós állomás: helikopter-leszállóhely, szállások, adatközpont, műveleti kikötő férne el a tárolók és a vízbontó mellett a területen. De kaphat egy dombokkal és fákkal benépesített részt is – csak hogy a „lakatlan” szigeten tartózkodók is komfortosabban érezhessék magukat. 

Megálmodói szerint mindez valahogy így nézne ki:

Így néz majd ki a világ első energiaszigete Forrás: PensionDanmark, PFA, Andel

A dán parlament 2020 júniusában elfogadta az új klímatörvényt, amelynek ez az energiasziget az egyik lényeges, innovatív tézise. Annyira meg akarják építeni a világ első energiaszigetét, hogy már a helyszínt is kijelölték hozzá, egyből kettőt is. Az egyiket az Északi-tengeren, a másikat a Balti-tengeren, a Bornholm sziget közelében. Ráadásul a beruházók már azt is jelezték, hogy készek minderre 50 millió eurót is fordítani.

Az energiasziget és az azt körülvevő szélerőművek helyéről a végső döntés várhatóan ez év tavaszán születik meg. Azonban máris megkezdték az előkészületeket a tengerfenék, valamint a szigetek és a tengeri szélturbinák környezetre gyakorolt hatásának részletes tanulmányozására. A tanulmányokat várhatólag 2024-re fejezik be.

Alig egy hónapja a németek jelezték: a tengeri szél, illetve az energiasziget-központok fejlesztésébe ők is beszállnának. A német energetikai minisztérium a dán partnertárcával együtt ekkor jelentette be, hogy mind a megújuló energia, mind a zöldhidrogén-ellátás erősítése érdekében szorosabbra húzzák a két ország közti köteléket. Dan Jorgensen, dán klíma- és energiaügyi miniszter azt is közölte:

„Dánia úgy döntött, hogy 2050-ig kilép a kőolaj- és földgázkitermelésből.”

Elmondta, hogy fenntartható üzemanyagot, zöldhidrogént akarnak termelni, amelyet aztán főként az energetikában, de a hajózáshoz és a repüléshez is felhasználhatnak.

Neked ajánljuk
Áttörés a fúziós energia előállításában Akvamarin: Hidrogéntermelés és energiatárolás Kardoskúton A megújuló energia felé fordul az IKEA Európai Mobilitási Hét: kedvezményt ad a zöld rendszámosoknak a miskolctapolcai élményfürdő Dobj le 100 kilót! – karbonkalkulátorral és jó tanácsokkal a füstmentes jövőért
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam