2021. április 14., Tibor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Akvamarin projekt: óriási vízbontó berendezés épül Magyarországon

A kardoskúti föld alatti gáztárolónál épül az ország első, megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszere, valamint a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő. A beruházás célja, hogy a szezonálisan termelődő zöldáramfelesleg egy ügyes csavarral „eltárolhatóvá” váljon.

Az Akvamarin projektben a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) arra a kérdésre keres megoldást, miként tárolható hosszú távon a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia.

A cél, hogy az időjárástól függően vagy szezonálisan termelődő zöldáram akkumulátorok nélkül is eltárolható legyen.

Például úgy, hogy a napelemek által előállított többletáramot vízbontásra használják
(a víz hidrogénre és oxigénre bomlik), az így keletkező hidrogént pedig már meg tudják őrizni későbbi felhasználásra.

H2O – a vízmolekula 3D-s modellje Illusztráció: shutterstock.com

A zöldhidrogént – földgázzal keverve – eleinte a saját berendezéseiben használja fel majd az MFGT, így csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A későbbiekben, szigorúan betartva a gázminőségi előírásokat, a végfogyasztókhoz is eljuttatható lesz a hidrogén.

„A projektnek nem része a keletkező oxigén hasznosítása, próbaüzem alatt és azt követően az oxigén tervek szerint egyelőre a levegőbe kerül. Természetesen kapcsolódó fejlesztésként dolgozunk az oxigén hosszú távú hasznosításán is"

mondta el a Magyar Nemzetnek Erdélyi Lajos, a projekt vezetője.

Az elektrolizáló berendezés próbaüzeme a tervek szerint 2023 februárjában kezdődik, és 180 napig tart majd.

Akvamarin projekt: hidrogénalapú energiatárolási innováció Forrás: MVM Zrt./YouTube.com

A beruházás értéke 2,9 milliárd forint, amiből 1,9 milliárdot az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal közös pályázatán nyert az MFGT.

Az Akvamarin projekt összhangban van az Európai Unió hidrogénstratégiájával, amely szerint a hidrogén arányát az európai energiamixben a jelenlegi 2 százalékról 14-re kell emelni 2050-ig.

Neked ajánljuk
Európa második legnagyobb geotermikus távhőrendszere készül Szegeden A Renault Trucks 2040-re már csak karbonsemleges teherautókat fog gyártani Egy csapatban a jövő üzemanyagaiért Az elit életmódváltása feltétlenül szükséges a klímacélok teljesítéséhez Az Északi-tenger mélyén heverő világháborús hulladékok hatásait kutatják Németországban
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam