2021. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Új megoldás az SZTE kutatóitól a légköri szén-dioxid hasznosítására

Az ipart és a tudományt egyaránt foglalkoztató problémára dolgoztak ki új, a korábbinál hatékonyabb megoldást a Szegedi Tudományegyetem kutatói: a légköri széndioxid elektrokémiai hasznosítását szolgálja a felfedezésük, amelyet szabadalmaztattak is, mielőtt eredményeiket publikálták volna.

A Nature Energy című folyóiratban megjelent publikációt Janáky Csaba és munkatársai jegyzik. Janáky az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docenseként már több fejlesztéssel járult hozzá a légköri szén-dioxid megkötéséhez, illetve energiaipari vagy vegyipari alapanyaggá alakításához – tájékoztatott az MTI.

Ahogy a szakember az SZTE honlapján megjelent interjúban kifejtette:

„Alapvetően két típusú elektrolizálócella létezik. Mindegyik ilyen berendezésben két elektród – egy anód és egy katód – található. Ám az egyik típusú cellában a két elektród között szabadon folyik az elektrolitoldat, a másikban viszont membrán választja el az anódteret a katódtértől.”

A méretnöveléshez a membrános típus a megfelelőbb, az elmúlt évek kutatóinak tapasztalatai alapján azonban nagyobb teljesítményt lehet elérni a membrán nélküli változatokkal.

Az emelkedő mennyiségű légköri szén-dioxid globális környezeti fenyegetést jelent Fotó: shutterstock.com

A különbség kémiai okát nem értették a tudósok. Azt viszont szintén megfigyelték, hogy a hosszú távon működtetett elektrolizáló berendezések teljesítménye hamar esni kezd, miközben szilárd csapadék képződik.

„Rájöttünk, hogy a két probléma nem független egymástól” – foglalta össze forradalmi felismerésük lényegét Janáky.

Az anódoldalon eddig lúgos oldatot keringtettek, az anionok pedig szabadon átjuthattak a membránon. Senki sem gondolt viszont arra, hogy a kationok mozgására figyeljen.

A szegedi kutatók rájöttek, hogy a membránon mindig átmegy valamennyi kation is, ennek egyik következménye a szilárd anyag megjelenése, a másik pedig a teljesítmény javulása.

Az az ötletük támadt, hogy a lúg helyett vizet áramoltatnak az anódoldalon, ezzel megszüntetve a csapadékképződést, és kialakítanak egy eljárást, amellyel működés közben injekciózhatnak kationos oldatot a katódrészre, így növelve a teljesítményt.

A megoldással az elektrolizálócella stabilan működtethető, és a módszer a berendezés méretnövelésére is alkalmas.

Neked ajánljuk
Elindult a második hazai zöldhidrogénprojekt Mini szélturbináké a jövő? Szuperkorall-kolóniát fedeztek fel a Fülöp-szigetek környékén Zöldebb, méltányosabb, digitálisabb és ellenállóbb Európa a cél Októberben különösen ideje van a javítgatásnak
Tovább a forrásra: SZTE
Vissza
Hírfolyam