Az SZTE kutatói előrelépést tettek a megújuló energia tárolásának területén
A határfelületen bekövetkező töltésátmenetek az alapjai számos ipari technológiának. A Szegedi Tudományegyetem interdiszciplináris kutatócsoportja a megújuló energiaforrások kiaknázása és tárolása, valamint a környezeti szennyezők detektálása és ártalmatlanítása területén ért el új eredményeket.
A különböző szilárd-gáz, szilárd-folyadék vagy szilárd-szilárd határfelületen bekövetkező töltésátmenetek jelentik az alapját számos ipari technológiának a szenzorika, a napelemek vagy a fotokatalízis területén. A gyakorlati hasznosítás érdekében nagy felülettel rendelkező, nanostrukturált funkcionális anyagokra van szükség.
Azok a funkcionális anyagok, amelyek fejlesztésén egy uniós projektben dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, újfajta energiatárolási módszerek és speciális érzékelők megalkotására is alkalmasak lehetnek – adta hírül az MTI az egyetem közlése alapján a napi.hu cikke szerint.
Kónya Zoltán, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének vezetője elmondta, hogy az interdiszciplináris kutatási program különböző funkcionális összetett anyagok tervezett szintézisét és modellreakciókban mutatott alkalmazását vizsgálta a megújuló energiaforrások kiaknázása és tárolása, valamint a környezeti szennyezők detektálása és ártalmatlanítása területén.
A 791 millió forintos költségvetéssel megvalósuló projekt ideje alatt több mint 75 publikáció jelent meg, 24 nemzetközi és tíz hazai együttműködés indult el vagy erősödött meg, és 24 PhD-hallgató szerezte meg doktori fokozatát. Emellett fontos eszközöket is be tudott szerezni az egyetem, például egy nemzetközi szinten is kiemelkedő egyedi felületi fotofeszültség-spektroszkópiás berendezést is.
