2021. december 8., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áram energiafűzből

Nemcsak a légköri szén-dioxid megkötésében, de a szikes talajok hasznosításában is segíthetnek az újabban nemesített fűzfafajok. Az energetikai hasznosításuk kapcsán pedig az eltüzelésnél jobb lehetőség is kínálkozik: ha biomasszává alakítják, villamos és hőenergiát lehet előállítani belőlük – írja a magyarnemzet.hu

Tiszasas határában másfél hektáros területen gondozzák az energiafűz-ültetvényt Fotó: Bugány János/MTI

A sűrű telepítésű fűz-, nyár- vagy akácültetvények már egy-két éven belül energiaforrásként felhasználható biomasszát nyújtanak – írja a lap Dudits Dénesre, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára hivatkozva. Mint azt a növénygenetikus, biotechnológus professzor kifejtette, 

a biológiai és a technológiai feltételei is megvannak annak, hogy magasabb részarányt érjen el az energiatermelésben a biomassza.

A tapasztalatok szerint hektáronként 15–25 ezer energiafűz-dugvány telepítéséből a vezető svéd fajták esetében hektáronként 15–20 tonna szárazfa biomassza takarítható be évente. Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont nemesítési programjában gyors növekedésű, 2,5–3 méter hosszú, vastag szárú hajtásokat növesztő, valamint nagy levelű hibrideket állítottak elő. Ezek a tulajdonságok azért lényegesek, mert voltaképp ezek határozzák meg a biomasszahozamot. Mivel a klímaváltozás fő okai között a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése áll, fontos, hogy

az energiafűz-ültetvények évente, hektáronként 12,4 tonnát kötnek meg az üvegházhatású gázból.

A kutatások során olyan energiafűz növényeket nemesítettek, amelyek a svéd fajtákhoz képest 10–80 százalékkal több szén-dioxidot kötnek meg – hangsúlyozza az akadémikus.

Az energiafűz-ültetvények szélesebb körű elterjedésének feltétele, hogy nemesítés révén javuljon a növény szárazságtűrése és a szikes talajokhoz is könnyebben alkalmazkodjon. Sikerült már szikes talajt tűrő fajtákat nemesíteni, olyat is, amelyik megél a kilogrammonként három gramm sótartalmú talajon is.

Ültetvényekből villamos energia

A biometán-fermentáció lehetőségét során mikrobák bontják le a fát alkotó szerves molekulákat (cellulózt és hemicellulózt), amit biometán felszabadulása kísér. A biogázüzemekben szintén ezt a folyamatot hasznosítják, egy köbméter biogázból jellemzően két kWh villamos energia nyerhető. Ugyan ezzel is szén-dioxid (és vízgőz) kerül a levegőbe, de a fatüzeléssel ellentétben más káros anyag nem, illetve az új ültetvények a kibocsátott szén-dioxidot ismét megkötik – ehhez pontos tervezés és ütemterv szükséges.

Neked ajánljuk
A NASA ötletpályázatot írt ki: atomerőművet kell tervezni a Holdra Két hidrogénvölgyet alakítanak ki Magyarországon A klímaváltozás a munkaerőpiacot is átalakítja Árvizek és földcsuszamlások a Hawaii-szigeteken A szokásosnál nagyobb aszteroida repül el a Föld mellett
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam