Nagyra törők a tengeri szélenergiával kapcsolatos tervek Európában
Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere május 25-én, szerdán a norvégiai Kristiansandban, a balti-tengeri államok regionális találkozóján arról beszélt, hogy Németország fokozni szeretné a part menti államok közötti együttműködést, méghozzá az első közös tengeri szélerőmű megépítésével.
A szélenergia-termelés fejlesztése és bővítése a balti-tengeri part menti államok orosz gáztól és olajtól való függőségének csökkenéséhez is nagymértékben hozzájárulna – érvelt Baerbock az MTI tudósítása szerint. A Balti-tengeri Államok Tanácsában (CBSS) Németország veszi át a soros elnökséget júliusban.
A szárazföldi szélenergia és a napenergia mellett a tengeri szélenergia is központi pillére lesz a zöldáramtermelés bővítésének Németországban: 2030-ig 30 gigawatt, 2035-ig 40 gigawatt, majd 2045-ig 70 gigawatt offshore áramtermelési kapacitás kiépítése a cél.
Az ország jelenleg 1501 szélturbinát üzemeltet az Északi- és a Balti-tengeren, melyekkel közel 7,8 gigawatt villamos energiát termel.
Egy héttel a kristiansandi találkozó előtt Dánia, Belgium és Hollandia kormányfője, valamint Németország kancellárja tanácskozást tartott a dániai Esbjerg kikötőben, ahol megállapodtak, hogy országaik bővítik az északi-tengeri szélenergia-termelést.
A négy ország által aláírt Esbjergi Nyilatkozat célja, hogy az országok megnégyszerezzék a szélenergia-termelést a tengeri szélparkokban 2030-ra, majd 150 gigawattra bővítsék az offshore szélerőművek kapacitását 2050-re – írtuk akkor a megállapodásról szóló cikkünkben.
