Bár a koronavírus-járvány várhatóan még sokáig a legfontosabb kérdés marad az életünkben, sokunkat az is foglalkoztat, hogy mi lesz a járvány után. „Milyen válaszokat fogunk adni azokra a régi kérdésekre – klímaváltozás, körforgásos gazdaság megteremtése, vízválság, fenntartható életmód biztosítása, biológiai sokszínűség megőrzése –, amelyekkel már hosszú-hosszú évek óta foglalkozunk” – fogalmazott Áder János a Kék Bolygó podcast első adásában.
Az egyes epizódok október 26-ától kéthetente lesznek elérhetők. A köztársasági elnök a beszélgetésekben környezetről, vízről, klímáról kérdezi szakértő vendégeit. Arról is szó lesz, hogy milyen válaszokat adunk a klímaváltozásra, a körforgásos gazdaság megteremtésére, a vízválságra vagy a fenntartható életmód biztosítására. 
A Covid–19-világjárvány próbára teszi valamennyi társadalmat és gazdaságot. Gyakran halljuk, hogy hasonló súlyosságú járványveszéllyel egy évszázada, s hasonló gazdasági recesszióval kb. 90 éve nem nézett szembe a világ. A válság előtt elkezdett, de még meg nem oldott nagy kérdéseink, beleértve a fenntartható fejlődés természeti, társadalmi, gazdasági, finanszírozási és technológiai problémáit, itt maradnak, s továbbra is nekünk kell megoldást találnunk rájuk – integrált, rendszerszerű megközelítéssel.
Ürge-Vorsatz Diána meglátásai a koronavírus-járványból adódó rövid és hosszú távú prioritásokról a gazdaságélénkítés, a védekezés, valamint a fenntarthatósági törekvések keresztmetszetében..jpg)
Ifj. dr. Zlinszky Jánosnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék vezetőjének gondolatai a pandémia és annak várható következményei kapcsán. 
Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék vezetőjének gondolatai a pandémia és a fenntarthatóság kapcsán; különös tekintettel a természetierőforrás-gazdálkodásra és az éghajlatváltozásra.
Prof. dr. Szöllősi-Nagy András akadémikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára osztja meg velünk gondolatait a koronavírus-járvány tanulságairól.
Dr. Páldy Annának, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadójának gondolatai a koronavírus-járványról, valamint annak következményeiről, különös tekintettel az egészségügyi vonatkozásokra. 
Gyura Gábor közgazdász, a zöldpénzügyek és a klímakockázatok szakértőjének válaszai az Elnöki Hivatal által feltett kérdések kapcsán arról, milyen hatást gyakorol a koronavírus-járvány a fenntarthatóságra. 
Dr. Huszár András írása a Jövőműhelynek arról, milyen változásokat kellene hoznia gondolkodásunkban, gazdaságunkban a koronavírus-járványnak. 
Dr. Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi kara docensének gondolatai a koronavírus nyomán fellépő válsághelyzetről. 
Feiler József, a European Climate Foundation Dél-Kelet-Európáért és Magyarországért felelős vezető szakértőjének gondolatai többek között arról, milyen következtetéseket vonhatunk le a pandémia nyomán keletkezett válsághelyzetből a fenntartható fejlődés érdekében. 
Az emberiség jelenlegi életmódja fenntarthatatlan. Társadalmunk és gazdaságunk ellentmondásainak nem okozója a koronavírus-járvány, ezek súlyosságára azonban rámutatott. A járvány hatására egyre többen ébrednek rá, hogy a fenntarthatósághoz átfogó változásokra van szükség az egyének szemléletében, illetve a társadalom és gazdaság szabályrendszerében.
Jövőműhely című rovatunkban ezúttal dr. Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora mondja el gondolatait arról, miben változik a világ a járvány után. 
A járványhelyzet nemcsak a tudomány lehetőségeire hívta fel a figyelmet, hanem megmutatta a társadalmi összefogás erejét is. Érdemes lenne ennek tapasztalatait is felhasználni az oktatási fejlesztésében – írja tanulmányában Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára.
Egy fenntartható társadalom nem arról ismerszik meg, hogy nincsenek benne válságok, hanem arról, hogy gyorsabban, kevesebb veszteséggel képes a kilábalásra – véli Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Köztársasági Elnöki Hivatal körkérdésére adott válaszában.
Számos történész kutatja, hogy a nagy járványok (a római kor nagy járványai, a nagy pestis, a 19. századi kolerajárványok vagy az 1918-as influenza) milyen hatással voltak az akkori társadalmakra. A hatások változatosak, de az egyértelmű, hogy jelentősek, a járványok utáni világ nem olyan, mint előtte volt.
Az élet a Földön egészen biztosan megváltozott a COVID–19-járvánnyal. A hatások nemcsak rövid, hanem közép- és talán hosszú távon is érzékelhetőek lesznek, globálisan. A járvány hatására a gazdaság olyan sokknak lett kitéve, amit a szabályozástechnikában ugrásfüggvénynek nevezünk: bizonyos paraméterek gyakorlatilag nulla idő alatt vettek fel a korábbiaktól teljesen eltérő értéket, ami komoly tranziens folyamatokat indított be.Ez is érdekelhet...
Mindenki Mindenkiért
Sok-sok csomagnyi segítség Nagykanizsán
.jpg)
Zöld mobilitás
Ilyen lett a Harley-Davidson első elektromos biciklije
Klímavédelem
A jövő év elején terjesztik az Országgyűlés elé az új nemzeti környezetvédelmi programot
Klímavédelem
Újra felcsaptak a lángok Kaliforniában
Programajánló
Újra elindulnak a Zöld Kalandozások
