2020. augusztus 10., Lőrinc
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Aszódi Attila: A COVID–19-járvány tanulságai és egyes fenntarthatósági vonatkozásai

Az élet a Földön egészen biztosan megváltozott a COVID–19-járvánnyal. A hatások nemcsak rövid, hanem közép- és talán hosszú távon is érzékelhetőek lesznek, globálisan. A járvány hatására a gazdaság olyan sokknak lett kitéve, amit a szabályozástechnikában ugrásfüggvénynek nevezünk: bizonyos paraméterek gyakorlatilag nulla idő alatt vettek fel a korábbiaktól teljesen eltérő értéket, ami komoly tranziens folyamatokat indított be.

 Prof. dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára Fotó: MTI

Az országhatárok lezárásával és a kijárási korlátozás bevezetésével a turizmus gyakorlatilag egyik napról a másikra megszűnt, a polgári repülés leállt, az irodák, bizonyos gyártóüzemek bezártak, az emberek hónapokra az otthonukba kényszerültek, világszerte. Ez az ugrásfüggvényszerű változás mindenképpen analízisre érdemes, hiszen a mostani helyzetből sokat tanulhatunk a múltbeli és a jövőbeli folyamatokra vonatkozóan, továbbá nem szabad elfelejtenünk, hogy a járvány egyelőre csak visszavonult, nem szűnt meg, a vírus nem pusztult ki, így egy (COVID) járványhullám újbóli bekövetkezésére kifejezetten fel kell készülni. Azt is figyelembe kell venni, hogy az intenzív légi közlekedés és a globalizálódott világgazdaság egyértelműen predesztinálja a világot arra, hogy a jövőben világjárványok nagyobb gyakorisággal következzenek be, így a társadalom, az ország és az egész emberiség felkészítése szükséges a hasonló járványhelyzetek hatékonyabb kezelése érdekében.

Jelen – szubjektív – értékelésben kiemelek néhány területet, amely a véleményem szerint rövid, közép- és hosszú távú problémák szempontjából, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva releváns lehet. Ezek közül az egyik – számomra kiemelt téma – az energetika, de más területekre is kitérek.

1. A korábbi járványokhoz képest jelentős különbség a COVID–19-járványában, hogy a globalizált és a tömegessé vált légi közlekedés következtében minden korábbinál gyorsabban terjedtek el a fertőzések, így a járvány az egyes kontinenseket, országokat kvázi egyszerre, néhány hetes különbséggel érintette. Mivel a járvány globális, és az általa kiváltott válság is globális, valamint a klímaváltozás is globális, ezért célszerű az ezekre adott válaszokat is (legalább részben) globálisan koordinálni.

Számos intézkedésről, például a maszkhasználatról bebizonyosodott, hogy az akkor hatékony, ha központilag elrendelik. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

2. Számos intézkedésről bebizonyosodott, hogy az akkor hatékony, ha központilag elrendelik: az a tapasztalatom, hogy például a maszkhasználatot akkortól vették ténylegesen komolyan az emberek, amikor az rendeleti szinten kötelezővé lett téve, és akkortól kezdve nemcsak az egyének, de a cégek, üzletek is figyelmet fordítottak arra, hogy azt betartassák. Ez analógiaként szolgálhat arra, hogy a klímaváltozás elleni védekezés kiemelt intézkedései akkor lesznek igazán hatékonyak, ha törvényileg kötelező erővel előírják azokat, és gondoskodnak a betartatásukról.

3. A világjárvány mögöttünk lévő közel négy hónapja alatt az energiaellátás zavartalan volt. Ez mindenképpen óriási fejlemény, mert azt mutatja, hogy a jelenleg használt energetikai infrastruktúra – benne legfontosabbként a villamosenergia-ellátással, de ugyanígy említendő a szénhidrogén-ellátás is – működőképes maradt. A jelenlegi energiaellátó rendszerünk kellően robusztus egy ilyen nagy tranziens átvészeléséhez. Az energetikai cégek fenn tudták tartani a működésüket, a kritikus munkavállalókat meg tudták védeni, mindamellett, hogy egyes erőművek tervezett karbantartásában problémák keletkeztek, ami biztosan elgondolkodtatja és új megoldások kidolgozására sarkallja majd az érintetteket.

4. A bruttó villamosenergia-fogyasztás hazánkban idén áprilisban 9,1%-kal, májusban 10,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest úgy, hogy az előző években sokkal inkább az évről évre bekövetkező néhány százalékos növekedés volt jellemző. Európa egyes országaiban az áramigény-csökkenés a magyarnál jelentősen nagyobb volt: a kijárási korlátozások idejére Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban 15%-ot meghaladó visszaesést regisztráltak, de Olaszországban ennek mértéke 25%-os volt. A teljes Európai Unióra az áramigény-csökkenés az év eddigi részére 8% (az IEA adatai felhasználásával). Ezt a kijelentést ugyanakkor meg is lehet fordítani: hazánkban a korábbi állapot áramigényének közel 90%-a (Európa jelentősebb ipari termeléssel bíró országaiban 75-85%-a) fennmaradt a járvány idején is úgy, hogy az európai országok lezárták határaikat, és hatalmas termelőüzemek, sőt egész szektorok álltak le teljesen. Ez egyértelműen igazolja a villamos energia kiemelkedő fontosságát a jelen kor társadalmában és gazdaságában. Gondoljuk el, mennyivel fokozná egy ilyen válságnak a kiterjedését és súlyosságát, ha ezt a 75-90%-on működő áramrendszert nem lehetne működtetni, és pl. a betegeket a kórházakban nem lehetne ellátni, mert nem lenne ehhez villamos energia, vagy éppen a lakásokba kényszerült lakosság sötétben, hűtőszekrény és internet nélkül lenne kénytelen heteket eltölteni.

Egy ilyen állapot államok és kormányok stabilitását veszélyeztetné.

Az energiaellátás, és ezen belül a villamosenergia-ellátás stabilitásának fenntartása tehát még ebben az állapotban is elengedhetetlen.

5. Személy szerint engem meglepett, hogy érdemi élelmiszer-ellátási problémák nem alakultak ki. Ez mindenképpen nagyon pozitív eredménye ennek a kényszerű próbának. A lakosság ugyan jelentős készleteket halmozott fel a lezárások kezdetén, de ez a véleményem szerint teljesen természetes reakció volt.

Hazánk mezőgazdaságának és élelmiszeriparának erejét és teljesítményét dicséri, hogy az ellátás – néhány terméket, pl. az élesztőt leszámítva – folyamatos volt. Érdemes lehet ennek tapasztalatait összegyűjteni és értékelni.

6. Az önellátásra való képesség felértékelődött nemcsak a mezőgazdaságban, hanem számos termék, mint például a fertőtlenítők, a védőeszközök, a lélegeztetőgépek gyártásában is. Ennek a tanulságait mindenképpen állami szinten kell értékelni és hasznosítani.

7. A cégek és az oktatási intézmények bámulatos gyorsasággal álltak át az otthoni munkavégzésre, illetve tanulásra/tanításra. A home office tapasztalatai értékelendők és ennek a pozitív eredményei beépülhetnek a normál munkarendbe.

Egyes munkahelyeken növelheti a hatékonyságot és csökkentheti a közlekedési energiaigényt, ha az irodai dolgozók munkaidejük egy részét a későbbiekben is otthoni irodában töltik.

Persze az informatikai feltételeit a mostaninál precízebben ki kell alakítani. Az internetbiztonság és a munkahelyi szerverek, munkahelyi számítógépes rendszerek távoli elérésének biztonsága növelendő. Itt az informatikának új, a jelenleginél sokkal biztonságosabb megoldásokkal kellene előállnia. Ha az emberek több időt töltenek az otthonukban, és első vagy második munkahelyük az otthonuk lesz, akkor nagyobb figyelmet fordíthatnak otthonuk kényelmére és energetikai jellemzőire. Ezt megfelelő állami programokkal ösztönözni lehetne, ezzel is csökkentve az otthonok energiafelhasználását és növelve energiahatékonyságukat.

A repülés más közlekedési móddal történő kiváltása tekintetében a villamos meghajtású vasútfejlesztés és a vasúti közlekedés gyorsabbá tétele, valamint részben a vízi közlekedés kerülhet szóba. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

8. A közlekedés, különösen a légi közlekedés intenzitása jelentősen visszaesett. Megfontolandó, hogy a járvány alatt leállt repülést nem lehet-e az Európán belüli közlekedés vonatkozásában – legalább részben – vasúti közlekedésre átirányítani. Budapest bekötése az európai gyorsvasúthálózatba ezen jelentősen lendíthetne, és egyúttal csökkentené a közlekedés fosszilisenergia-felhasználását. A fapados légi közlekedés a korábbi években megmutatta, hogy óriási tömegigény és fizetőképes kereslet van a turisztikai célú, de olcsó utazásra. Ugyanakkor a légi közlekedésben ma nem látszik igazi alternatív üzemanyag a fosszilis kerozinnal szemben. Vannak ugyan fejlesztések az elektromos meghajtású légi járművek területén, de itt szkeptikusnak kell lennünk, mert az akkumulátoros energiatárolás energiasűrűsége sokkal kisebb (vagyis sokkal kevesebb energiát tudunk szállítani 1 kg akkumulátor segítségével, mint 1 kg kerozinnal).

Ha nem jön forradalmian új tárolási technológia, amely repülőgépeken is alkalmazható, akkor vagy a szintetikus üzemanyagok, vagy a repülés kiváltása lehet a megoldás.

A repülés más közlekedési móddal történő kiváltása tekintetében a villamos meghajtású vasútfejlesztés és a vasúti közlekedés gyorsabbá tétele, valamint részben a vízi közlekedés kerülhet szóba (a hajók átállítása elektromos – de legalábbis nem fosszilis – meghajtásra könnyebb lehet, hiszen itt az energiahordozó energiasűrűsége, vagyis a súly nem olyan nagy probléma, mint a repülőgépeknél).

9. A „konferenciaiparra” és ezáltal a légi közlekedésre, turizmusra gyakorolt hatás jelentős és hosszú távú. Napok, hetek alatt bizonyosodott be, hogy az internetes videótelefonálás egészen jól működik, és bizony egy 1-2 napos konferenciaút reális alternatívája egy néhány órás, sokszereplős videóhívás. Ez nemcsak az egyéneket, de a cégeket is arra sarkallhatja, hogy a jövőben áttérjenek egy kevesebb utazást, így kevesebb erőforrást igénylő megoldásra. Ezt állami programokkal is érdemes lehet támogatni.

10. Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás szereplőinek (diákok, hallgatók és tanárok) teljesítménye dicséretet érdemel. Az oktatási tapasztalatokat össze kell gyűjteni és értékelni kell. Egészen biztosan jelentős különbségek adódtak nemcsak régiók és iskolák, hanem osztályok és tanárok között is. Ugyanakkor a szereplők megfelelő informatikai eszközökkel és megfelelő interneteléréssel való ellátása figyelmet és állami szintű programokat igényel, mert hosszabb távon a most alkalmazott provizórikus megoldásokat profi rendszereknek kellene felváltaniuk.

Az oktatásban át lehet vészelni 3-4 hónapot ideiglenes megoldásokkal, de ha a járvány rövidesen visszatér, és újra 3-4 hónapot (közel egy szemesztert) kell ilyen módon megoldani, akkor arra a helyzetre a mostaninál sokkal jobban fel kell készülni.

Az ország mezőgazdasági termelőképességének fenntartásához, a klímaváltozás körülményei között szükséges a termőföldek okos öntözésének megoldása. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

11. Az energetikai rendszereink változásának és fejlődésének hosszú távú folyamatai tekintetében a jelen helyzetre inkább mint lehetőségre, semmint hátráltató körülményre kell tekinteni. Az energiaigények csökkenése elsősorban a fosszilis energiahordozókat érintette, és ez jó bázis lehet az energetikai átmenet megfelelő módjának megtalálására. A pénzügyi nehézségek ugyanakkor nyilván erősen érinthetik a nagy infrastruktúra-beruházásokat. Az államok odafigyelésén és áldozatvállalásán múlik, hogy ezek az infrastruktúra-fejlesztések ne álljanak le, sőt tulajdonképpen a gazdaságélénkítés motorjává is válhatnak. Evidencia, hogy az alacsony karbonintenzitású gazdaságra való átmenetet folytatni kell, amelyben kiemelkedő szerep hárul az atomenergiára és a megújuló energiahordozókra. Fel kell ugyanakkor ismerni, hogy a hazai villamosenergia-rendszer nem fog tudni stabilan működni csak a paksi atomerőmű és a napenergia bázisán. Az otthoni munkavégzés átrendeződést okozott a villamosenergia-fogyasztás napon belüli eloszlásában, a fogyasztási csúcsok későbbre tolódtak, amit a rendszerszabályozás tervezése során figyelembe kell venni. A Paks II. beruházás végigvitele mellett vizsgálandó további – akár kis teljesítményű – nukleáris egységek telepítése. A napenergia időjárásfüggése kompenzálandó. Erre a kormány új energiapolitikájában szereplő import nem igazi megoldás, mert ha minden környékbeli ország a nap- és szélenergia-fejlesztésére fog koncentrálni, nem lesz megfelelő termelői rugalmasság a régióban. A klímaváltozás elleni küzdelem során a földgáz ugyanúgy közellenség, mint a lignit, még akkor is, ha a fajlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátása fele a lignitének. Kiemelten kell foglalkoznunk az energiatárolás kérdésével, nem elvetve egyetlen potenciális technológiát sem. Ezen belül foglalkozni kell a szivattyús tározós vízenergia-hasznosítással, mert ez jelenleg az egyetlen technológia, amely a villamosenergia-rendszer léptékében képes az energiatárolásra.

A vízhasznosítás a vízvisszatartás szempontjából is felmerül, mert az alkalmazkodás jegyében, az ország mezőgazdasági termelőképességének fenntartásához, a klímaváltozás körülményei között szükséges a termőföldek okos öntözésének megoldása, ami technológia mellett természetszerűleg vizet is igényel, amelynek alapvető forrásai folyóvizeink lehetnek.

Az energetikai rendszerek fejlesztésével és a vízvisszatartással kapcsolatos beruházások a válságból való kilábalás során jelentős munkahelyteremtő képességgel bírhatnak.

12. A következő járványokra a társadalmat, a cégeket, az intézményeket és az államokat ugyanúgy fel kell készíteni, mint ahogy árvizekre, földrengésekre, egyéb természeti katasztrófákra felkészítjük azokat. A járványügyi terveket, egy lezárás esetén szükséges teendőket nemcsak ki kell dolgozni, hanem azt meg is kell osztani az érintettekkel (lakossággal, intézményekkel, vállalatokkal), hogy ténylegesen fel legyenek készülve az ilyen helyzetekre. Mindezt a tudást a köz- és felsőoktatás részévé kell tenni.

(A szerző a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanára.)

Neked ajánljuk
Fenntarthatóság járvány idején James Atkins: A keresztény-konzervatív Magyarország a Covid után Oktatás és fenntartható fejlődés: a tantermen kívüli digitális munkarend tanulságai Közel 8 tonna hulladékot szedtek ki a Tiszából a PET kupások Az Egyesült Királyságban komoly sikere van az e-Nironak
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam