2020. augusztus 11., Tiborc, Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

James Atkins: A keresztény-konzervatív Magyarország a Covid után

A különböző nemzeteknek el kell gondolkodniuk azon, mit kell másképp csinálni a Covid után. Az országok vezetőinek megvan a hatalmuk arra – kinek több, kinek kevesebb –, hogy befolyásolják a fejlődés irányait. Remélhetőleg a hatalmon lévők kellő intelligenciával aknázzák ki a tanulságokban rejlő lehetőségeket a társadalmi jó előmozdítása érdekében, és figyelembe veszik rendszereink törékenységét, amire a Covid-krízis rávilágított.

Magyarország esetében a Mi a teendő a Covid után? kérdésre adandó válasz a keresztény-konzervatív gondolkodásban kell hogy gyökerezzen, tekintettel Magyarország keresztény-konzervatív berendezkedésére. Ez a rövid tanulmány ennek az értékvilágnak az alapelveit bontja ki, és válaszokat vezet le belőlük. Majd két fő kérdést taglalunk: 1. Hogyan tudunk felkészülni egy újabb, hasonló Covid–19-járványra vagy más világjárványra? 2. Mit tanulhatunk a Covidból, ami alkalmazható olyan más területeken is, ahol társadalmunk ellenálló képessége alacsony, és kockázatoknak van kitéve?

A Keresztény-konzervativizmus

Az európai tradíciókban gyökerező keresztény-konzervativizmus két gondolati szálat ötvöz: (i) olyan keresztény értékeket, mint a hit, remény, szeretet, együttérzés, mértékletesség és bátorság, valamint (ii) olyan konzervatív értékeket, melyeknek szintén keresztényi gyökereik vannak, mint a hely, a család, az otthon, az egyház, a hagyomány, az erős felelősségtudat és a gondoskodás.

A keresztény-konzervatív polgár az életét felelősségteljesen éli a családját, a faluját vagy városát, valamint a „helyét” illetően; nagylelkű és lelkiismeretes másokkal. Értékeli a helyi dolgokat és az azokból fakadó tradíciókat. Felelősnek érzi magát a jó hagyományok továbbörökítéséért a következő generációkra. Törődik nemzetének jólétével, és azt akarja, hogy büszke legyen annak hagyományaira, eredményeire és a választott irányra.

A konzervatív ember szeret felelősséget vállalni, és másokat képessé tenni a felelőségvállalásra, ahelyett, hogy távoli gondoskodókon csüngene.

Ebből következik, hogy különböző szinteken megfelelő autoritással felvértezettek intézik a különféle ügyeket – a községházán, a városi hivatalokban, a térségben és az állam szintjén. Ebből az is következik, hogy a polgári felelősségvállalásunk szervezeti formái nagyon változatosak – vallási csoportok, jótékonysági egyesületek, társadalmi vagy kereskedelmi szövetségek, országos vagy helyi kormányzati testületek. E szervezeti sokféleségben való gyarapodás érdekében a keresztény-konzervatív társadalom igazságon, átláthatóságon és bizalmon alapul.

„A keresztény-konzervatív ember törődik a természettel, mert Isten teremtményének látja” Fotó: Shutterstock

Mivel a keresztény-konzervatív ember hisz Istenben, egy felsőbb hatalomban, tudja, hogy hogyan legyen szerény, hálás és elfogadó a helyét illetően a dolgok rendjében. Ebben az összefüggésben kiemelten fontos megjegyezni, hogy törődik a természettel, mert Isten teremtményének látja. Felismeri abbéli felelősségét, hogy törődni kell az Isten által teremtett jó dolgokkal. Tudatában van, hogy felelős érte, hogy a saját képességét és vagyonát ne csak a saját, de mások javára is kamatoztassa, különösen azokéra, akik szükséget szenvednek, valamint a közjó számára. Sőt azt is tudja, hogy ezek a kötelességek az isteni által egybe tartoznak.

A Covid-helyzet

A keresztény tradíció az egészségügyi ellátást mindig a szeretetküldetés központi elemének tekintette. Ezzel összhangban az állami egészségügyi ellátásnak prioritást kell élveznie, ha egy nemzet fokozni akarja a pandémiával szembeni ellenálló képességét. 

Számos bizonyíték van rá, hogy azok az emberek, akiknek gyenge az egészségi állapotuk, jóval kitettebbek a Covidnak és általában a légúti megbetegedéseknek. A józan ész alapján, ha egy nemzet javítani akarja a pandémiával szembeni ellenálló képességét, akkor javítania kell az emberek egészségi állapotát, és ezzel az immunrendszerüket.

Egy egészséges populáció társadalmi és gazdasági előnyeit nem szükséges ecsetelni.

A következőkben azokra a megelőzést szolgáló tényezőkre fókuszálunk, amelyek elősegítik a jó egészségi állapotot és az erős immunrendszert. A konzervatív megközelítésnek a megelőzést kell ösztönöznie, amelynek lényege, hogy hogyan hasznosítsuk és őrizzük meg azt, amit készen kaptunk, azaz a testünket és a minket körülvevő világot. Ez a megközelítés tekintettel van az Istentől eredő emberi képességre, hogy szabadon és felelősen cselekedjünk, és nem fentről jövő technikai és vezetői megoldásokat kényszerít ránk. Arról szól, hogy az embereket képessé tegye arra, hogy jól éljenek, vagyis biztosítottak legyenek számukra a következők:

  • Helyes, változatos étrend, ami kis mennyiségű hús- és tejtermék, valamint sok gyümölcs és zöldség fogyasztását jelenti, olyan ételekét, amelyek kismértékben vagy egyáltalán nem feldolgozottak, vegyi anyagoktól mentesek, amelyeket nem szennyeznek mezőgazdasági vegyi anyagok, és táplálékban gazdagok.1
  • Jó mentális állapot, hiszen szoros összefüggés van a testi és a mentális egészség közt; ennek fontos társadalmi vetülete van, mert a mai társadalom számos szempontból veszélyt jelent a mentális egészségre, különösen a hátrányos helyzetűek körében.
  • Sok mozgás: az embereknek szükségük van lehetőségre és segítségre, hogy rendszeresen mozogjanak, amitől a mentális és testi állapotuk is javul.
  • Tiszta levegő: a levegő minősége nagyban hozzájárul az egészségi állapothoz; a városi forgalom okozta levegőszennyezés és a fosszilis tüzelőanyagok okozta szennyezés az oka a veszélyes levegőnek.
  • Tiszta víz és talaj: az ipari és kereskedelmi tevékenységekből származó, tartósan megmaradó vegyi szennyező anyagok, mint a szerves szennyező anyagok és a mikroműanyagok károsan hatnak az egészségünkre és az immunrendszerünkre.

Az alábbiakat megvalósító szakpolitikai intézkedések segítenék a fenti öt tényező által a közegészségi állapot és az ellenálló képesség javulását:

  • Egészségesebb és táplálóbb iskolai étkeztetés, amely a későbbiekben kifizetődik, mert kisebb terhet jelent az egészségügyi ellátórendszer számára, és magasabb fokú tudatosságot eredményez.2
  • A termelők támogatása, hogy váltsanak, illetve fenntartsák a vegyianyag-mentes regeneratív, organikus vagy permakultúra-gazdálkodást; paradigmaváltás a támogatott ipari-vegyi gazdálkodáshoz képest.
  • Olyan programok, amelyek elősegítik és ösztönzik az embereket arra, hogy felelősséget vállalva befektessenek a saját egészségükbe és jólétükbe, beleértve az egészségesebb étrendjüket.
  • Az elektromos mobilitás elősegítése, a sétálás és biciklizés ösztönzése, ami javítja a levegőminőséget és a fizikai állapotot.
  • Intézkedések, melyekkel gyorsítható a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos megszüntetése, beleértve a bölcs pénzügyi döntéseket a támogatandó és nem támogatandó iparágakról a Covid után.
  • Hatékonyabb gondoskodás a hagyományos családokról, ahol az egyik szülő a gyermeknevelésre koncentrálhat, ily módon is lényegesen csökkentve a családokat sújtó stressz-szintet.
  • Megfelelőbb gondoskodás a polgárokról, hogy kiegyensúlyozott életet élhessenek (több friss levegő, több idő a kikapcsolódásra, kevesebb stressz) – ez a garantált alapjövedelem kipróbálását is jelentheti.3
  • A természetes és zöldterületek helyreállítását célzó beruházások, valamint a városi zöldterek megszüntetésének szigorítása – ez a populáció mentális egészségére és jólétére nézve elengedhetetlen.

A közegészségi állapot javulásából fakadó gazdasági, társadalmi és ökológiai hozadék óriási.4

A Covid szélesebb körű tanulságai

A Covid szélesebb körű tanulságai az ellenálló képességről, valamint az egymáshoz és a Földünkhöz való viszonyunkról szólnak.

A társadalom hatalmas megrázkódtatást élt át – amely két hónapon át megrengette a feltételezéseinket arról, hogy hogyan élünk, és ez tartós változásokat hozhat. Túléltük, de hatalmas árat fizettünk az elvesztett életek, a megromlott egészségi állapot vagy az elvesztett egzisztenciák miatt. Feltárult a rendszerünk ellenálló képessége. Voltak dolgok, amelyek sikeresen vizsgáztak (az embereknek volt mit enni), de élesen láttuk az érzékeny pontokat is: számos vállalkozást és társasági tevékenységet, amiről azt gondoltuk, hogy nélkülözhetetlen, fel kellett függeszteni.

Ugyanakkor, a sokkszerű életmódváltozás következtében felfedezünk vagy újra felfedeztünk dolgokat:

  • Társasági kapcsolatok: időtöltés a családunkkal, együtt főzés és közös étkezés, a családi és rokoni kapcsolatok megújítása, továbbá a mások segítésére fordított idő a lakóhelyünkön – mindez felfrissítette a tudatossági szintünket a helyi, emberi kapcsolatainkról.
  • Lelki kapcsolatok: kellő idő a nyugalomra és a gondolkodásra nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, amit általában az eredményekért folyó rohanásban elhanyagolunk; idő arra, hogy valami nagyobb és nálunk hatalmasabb dolog részeként lássuk magunkat, hogy az egónkat zsugorítsuk.
  • Kapcsolat a természettel: hallottuk a madarak énekét, szokatlan állatokat láttunk az utcáinkon, tisztább levegőt lélegeztünk be, és tisztán láttuk a horizontot.
  • Jobb megoldások: megtanultunk hatékonyan dolgozni úgy, hogy közben nem ültünk órákat az autóban, vagy repültünk sok ezer kilométerre. Új dolgokat fedeztünk fel, új készségeket tanultunk, és megtanultunk önállónak lenni (kulcsfontosságú konzervatív vonás).

A Covidból5 való kilábalás megfontolt politikája sokat merít ebből, és felkészít bennünket az ellenálló képességünket érő jövőbeli veszélyekre. Ezek akár súlyosabban is veszélyeztethetik a társadalmunkat: fertőzőbb pandémiák, a globális ellátási láncok zavarai, a klímaváltozás pusztító hatásai, mint a hatalmas termékiesés és a tömeges migráció.

Fontos a nap- és a szélenergia további bővítése Fotó: Shutterstock

A magyar gazdaságnak önállóbbá kell válnia, hogy kevésbé legyen kitéve a külső megrázkódtatásoknak: nagyarányú befektetések a hazai és ipari energiahatékonyságba és a nap- és szélenergia további bővítésébe, hogy csökkenjen az importhányad és a pazarlás.6 Át kell alakítani a mezőgazdaságot az importfüggő ipari gazdálkodásból a regeneratív-organikus irány felé, és így Magyarország a saját jól képzett gazdálkodóira fog számítani, és nem az orosz gázra, az EU-támogatásra és a német vagy USA-technológiára. Az egészségesebb termőtalaj sokkal ellenállóbb a szárazságnak és az áradásoknak is.7

Befektetés egy holisztikus szemléletű oktatási rendszerbe, amely segíti a kreativitást, az érdeklődést és a gondolkodást; a lelki egészséget és a kapcsolatteremtést; valamint a gyakorlati készségek elsajátítását (növénytermesztés, főzés, építkezés, javítás). Mindezek együtt biztosítani fogják a magyar populáció számára a hatékony védelmet a következő fekete hattyú eseményre.

A keresztény-konzervativizmus szellemében nagyon fontos lenne eltávolodni a gazdasági növekedés egyoldalú beidegződésétől, amint azt az EU és az USA hirdeti – és amit egyszerűen el lehet érni azzal, hogy nem a GDP számait közöljük, hanem számok egy csokrát. Ennek olyan elemei lennének, mint egészségügy, jólét, munkahelyi elégedettség, céltudatosság és jelentőség, csakúgy, mint a víz-, levegő- és talajminőség, valamint a természeti világ gazdagodása. Ez segítene abban, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a társadalom, amelyben az egészség, a család, a közösség, a lelki élet és a természetes jó közérzet fontosnak számít, és sokkal erőteljesebb és ellenállóképesebb társadalmat hoz létre.

Lábjegyzetek: 
1 Táplálékban gazdag fajták, szemben az ipar igényeit előtérbe helyezőkkel. (Utalás a Lancet Táplálkozás Jelentésére, 2019. január.)
2 Szoros kapcsolat van a helyes táplálkozás és a kognitív fejlődés között. 
3 Az alapjövedelem fogalma összefügg a felelősség szabadságának védelmével kapcsolatos aggályokkal az egyénre vagy családokra nézve.
4 Ennek modellezése komoly kutatási programot igényel. Másutt a világban sokat foglalkoztak ezzel a témával. Az erre vonatkozó kutatásokat egy közgazdászokból, egészségügyi és környezetvédelmi szakemberekből álló csapatnak kellene áttekintenie.
5 „Build Back Better” kampányként is ismert.
6 A konzervatívok természetüknél fogva irtóznak a pazarlástól.
7 Hogy az emberiség túléli-e a klímaváltozást, az nagyban függ a termőtalaj egészségi állapotától.

Neked ajánljuk
Fenntarthatóság járvány idején Oktatás és fenntartható fejlődés: a tantermen kívüli digitális munkarend tanulságai Bart István: Lehet-e fenntarthatóbb a világ a Covid után? A Lucid-ígéret: 700 kilométer, egyetlen töltéssel Jelentős mértékben csökkent az orrszarvúk orvvadászata Namíbiában
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam