2020. augusztus 15., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Dr. Csath Magdolna közgazdász a járvány utáni világról

Jövőműhely című rovatunkban ezúttal dr. Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora mondja el gondolatait arról, miben változik a világ a járvány után. 

A távmunka elterjedése enyhíthetné az egyes régiók leszakadásának esélyét. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

1. Miben különbözhet a pandémia és az általa okozott válság utáni működési rendünk a megelőzőhöz képest, azaz milyen tanulságokat kell levonnunk a fenntartható fejlődés érdekében?

  • A pandémia okozta válság más, mint a 2006–2008-as válság volt. A korábbi elsősorban keresleti válság volt, ez pedig egyszerre keresleti és kínálati. A kínálati problémát a megszakadt értékláncok jelentik, ami felveti ezek jövőbeli fenntarthatóságának kérdését (gazdasági fenntarthatósági kérdés).
  • A globális értékláncok rövidülni és változni fognak (jó a környezeti fenntarthatóság szempontjából), és előtérbe kerül a robotizáció (összeszerelő munkahelyek szűnnek meg hosszabb távon, ez társadalmi fenntarthatósági problémát okoz). A robotizáció veszteseinek átképzési lehetőséget kell biztosítani.
  • Folytatódnak a kereskedelmi háborúk, a nemzetállamok erősödnek, mindez a gazdasági szerkezet átgondolását, a nemzeti tulajdonú cégek szerepének növelését teszi szükségessé (gazdasági fenntarthatóság).
  • A munkanélküliség elsősorban a kevésbé képzetteket, az ún. „kölcsönmunkásokat”, önfoglalkoztatókat és a mikrocégeket érinti, ami együtt jár az egyenlőtlenségek – a GINI-index – értékének növekedésével (társadalmi fenntarthatósági probléma).
  • Az online oktatás az ifjúság körében növeli az esélyegyenlőtlenséget, hiszen sok családban nem áll rendelkezésre a megfelelő informatikai lehetőség, és a szülők sem tudnak a gyerekeknek segíteni. (Különösen veszélyes, hosszú távú hatású hátrány, nemzetgazdasági szinten humán veszteség.)
  • A növekvő jövedelmi különbségek az egészségi állapotban, a halálozási statisztikákban is megjelenhetnek (humán és társadalmi fenntarthatósági probléma).
  • A regionális szétszakadás veszélye (gazdasági és társadalmi fenntarthatósági probléma). Ezt a távmunka enyhíthetné, de ehhez a leszakadt régiókban jelentős infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség, elsősorban az infokommunikáció területén.
  • Ha megrendül a kkv-szektor, akkor megnőhet a gazdaság centralizáltsága, ezzel csökkenhet rugalmassága (gazdasági fenntarthatósági probléma). Ez egy újabb válság esetén még komolyabb gazdasági fenntarthatósági problémát okozna.
  • A hosszú ideig tartó „társadalmi távolságtartás” hatással lehet a társadalmi tőkére, gyengítheti azt. Ez pedig versenyképesség-rontó tényező lehet (gazdasági fenntarthatóság).
  • Étkezési szokások változása, a helyi termékek előnybe helyezése, csökkenő pocsékolás (javuló környezeti fenntarthatóság). Ehhez azonban jó minőségű hazai termékekre van szükség (amikor nem a „maradékelv szerint” – amit nem lehet külföldre vinni, az marad itthon – működnek a hazai ágazatok [pl. az élelmiszeripar]).
  • A költségvetési hiány és az adósságszint várhatóan nőni fog, ami kihatással lesz a társadalmi-gazdasági fenntarthatóságra egyaránt. Fontos, hogy az esetleges elvonások ne a humán területről történjenek (oktatás, egészségügy). Ez ugyanis hosszú távon nemcsak társadalmi, hanem gazdasági fenntarthatósági problémát is okoz.

2. Mik azok a legfontosabb változások, amelyek rövid távon érvényre jutnak, de hatásukban tartósnak ígérkeznek?

  • A munkanélküliség növekedése, a súlyos anyagi deprivációban élők arányának növekedése (társadalmi fenntarthatósági probléma). (L. 1. ábra. A munkanélküliség és a depriváció együttmozgása válságok idején.)
  • A digitalizáció, a digitális megoldások elterjedése, ami az állam szintjén is gyorsabb fejlesztési lépéseket igényel.
  • A munkahelyek változása, az otthoni munka terjedése (segíti az ökológiai lábnyom csökkentését).
  • A közösségi közlekedés szerepének változása: ha megmarad a bizalmatlanság, ill. nem javul a közösségi közlekedés minősége, az a személyautóval való közlekedés arányát növelheti. Ennek az autógyárak nyilván nagyon örülnének, de környezeti szempontból rendkívül veszélyes irány lenne.
  • A légitársaságok csődje csökkentheti a versenyt, növelheti az árakat, így a „távturizmus” kevesebb ember számára lesz elérhető. Ennek társadalmi és környezeti előnye is van: felértékelődnek a lokális természeti és kulturális értékek, és csökken a környezetszennyező közlekedési tevékenység.
Fontos lenne egy hosszú távú fenntarthatósági stratégia kidolgozása a fenntarthatóság teljes rendszerére. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

3. Mik azok a legfontosabb változások, amelyek több időt igényelnek, de elkerülhetetlenek, és aktív beavatkozást igényelnek a döntéshozók részéről?

  • A rövid és hosszú távú gondolkodásnak egyszerre kell jelen lennie: ezért fontos lenne egy hosszú távú fenntarthatósági stratégia kidolgozása a fenntarthatóság teljes rendszerére (gazdasági, társadalmi, környezeti).
  • Az oktatás szemléletét alapvetően kell megváltoztatni: a fiataloknak nem elég „kalapácsot adni a kezükbe, hogy aztán minden problémát szögnek lássanak”.  Sikeres akkor lehet Magyarország gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg egyaránt, ha gondolkodó, együttműködésre képes, problémamegoldó, vállalkozószellemű fiatalok kerülnek ki az oktatási rendszerből.
  • Növelni kell a civil részvételt az állami döntéshozatalban, mivel a környezeti változások felgyorsulása várható. Változások közepette pedig a centralizált döntéshozatal nem hatékony, sőt veszélyes is lehet („group think”).
  • A mennyiségi szemléletről áttérés a minőségi, teljesítményalapú értékrendre, a nemzeti vagyon – beleértve a természeti és humán vagyon – mérési rendszerének kidolgozása és ezen vagyon növelésére stratégia megfogalmazása (ez a fenntartható fejlődés fontos feltétele).
  • Az előzőhöz kapcsolódva a nemzeti vagyon részét képező hagyományok (kulturális, építészeti, környezeti) megújítása.

4. A járvány tanulságait értékelve mik azok a tények, trendek, amelyeket Magyarország fenntartható fejlődési pályára állása érdekében külön kiemelne?

A fenntarthatóságot gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyszerre kell elemezni, mivel ezek rendszert alkotnak.

Gazdasági fenntarthatóság:

  • A gazdasági szerkezet anyag- és energiaigényességének csökkentése.
  • A magyar műanyagipar környezeti fenntarthatósági szempontok szerinti átvilágítása, „zöldítési stratégiájának” kidolgozása.
  • A gazdasági szerkezet tudástartalmának fokozása, importtartalmának csökkentése.
  • A nemzeti cégek erősítése szemben a globális láncoknak nyújtott kedvezményekkel.
  • Összeszerelő helyett minőségi (tudásigényes, jól fizető) munkahelyek arányának  növelése.
  • A felkészült, nagy tudású szakemberek arányának növelése (oktatási rendszer, felnőttképzés).
  • A versenyképességre törekvés helyett tartós válságálló-képességre törekvés (rezisztencia).
  • Ipari parkok helyett „ökoparkok” létrehozása a kkv-szektor részvételével.
  • A körkörös gazdaságra mintaprojektek létrehozása.
  • „Intelligens falu” és „intelligens város” koncepció világos megfogalmazása (a mostani „okosváros”, „okosfalu” leegyszerűsített értelmezésű fogalmak nálunk), a „zöld tőke” növelése.
  • Vigyázni kell az „olcsó pénzzel”: a túlzott eladósodás ugyanis általában gazdaságossági és fenntarthatósági problémákat is okoz gazdaságilag és társadalmilag egyaránt.

Társadalmi fenntarthatóság:

  • Az ENSZ fenntarthatósági céljainak való megfelelés.
  • Egyenlőtlenségek (szakmai, területi, nemek közötti) csökkentése.
  • A társadalmi mobilitás fokozása.
  • A munkanélküliség, bizonytalanság, szegényedés rontja a gyermekvállalási  kedvet, ezért újra csökkenhet a teljes termékenységi arányszám. Célszerű lesz ezért a családi otthonteremtési kedvezménynél kitolni a gyermekvállalási határidőt. Ezzel összefüggésben a fiatalkorúak munkanélküliségének növekedését megfelelő állami beavatkozással mérsékelni szükséges.
  • Az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom alacsony. (Az NKE-n, a külföldön munkát vállaló fiatalok körében végzett kutatás szerint az elmenetel egyik oka éppen ez volt.) Ezt a pandémia – esetleg – még tovább is ronthatja (l. 2. ábra).
  • Fontos feladat a bizalmatlanság okainak elemzése, és ennek megfelelően az egészségügyi rendszer átszervezése, a megelőzés és az egészséges életmód hangsúlyozásával.
  • „Social scoreboard”, azaz társadalmi teljesítménytábla készítése a magyar helyzetről.
  • A társadalom tudásszintjének növelése („a kiművelt emberfők” arányának növelése).
Fontos feladat a hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás eddiginél hatékonyabb módszereinek kidolgozása. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

Környezeti fenntarthatóság:

  • A szabadkereskedelmi szerződések esetén a környezeti és társadalmi fenntarthatóság követelményeinek biztosítása.
  • A nem megújuló erőforrásoktól függő gazdasági tevékenységek minimalizálása.
  • Pályázati kiírásoknál, ill. közbeszerzéseknél első számú szempont legyen a környezeti fenntarthatóság, a környezeti innováció.
  • Üdülőhajók kitiltása a magyarországi vizekről.
  • Tömegturizmus és buliturizmus helyett „fenntartható, minőségi turizmus”.
  • Hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás eddiginél hatékonyabb módszereinek kidolgozása.

Kiegészítő adattáblák:

1. ábra. A súlyos anyagi deprivációban élők aránya és a munkanélküliség kapcsolata Magyarországon Forrás: Eurostat
2. ábra. Az egészségügybe vetett bizalom szintje Forrás: Eurofound: Living, working and COVID-19. First findings. Április 20.

A szerző közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora

Neked ajánljuk
Fenntarthatóság járvány idején Az emberiség tevékenysége a fennmaradás határait feszegeti Milyen lesz a világ a járvány után? Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége Csaknem félszáz delfin sodródott partra Massachusettsben, önkéntesek mentették meg őket (videóval)
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam