2020. november 25., Katalin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Dr. Farkas István Tamás és Éger Ákos: Mit változtassunk a koronavírus-járvány után a fenntarthatóság érdekében?

Az emberiség jelenlegi életmódja fenntarthatatlan. Társadalmunk és gazdaságunk ellentmondásainak nem okozója a koronavírus-járvány, ezek súlyosságára azonban rámutatott. A járvány hatására egyre többen ébrednek rá, hogy a fenntarthatósághoz átfogó változásokra van szükség az egyének szemléletében, illetve a társadalom és gazdaság szabályrendszerében.

Az alábbi anyagban a Magyar Természetvédők Szövetsége műhelyében1 kidolgozott társadalom- és gazdaságfejlesztési javaslatcsomagot2 ismertetjük összefoglalva.

1. A jelenlegi szakpolitikai rendszerben nem lehetséges a fenntarthatóság elérése

A magas jövedelmű OECD-országok ökológiai lábnyoma 1995 és 2012 között mindössze 5%-ot csökkent Fotó: Shutterstock

1.1 A riói világkonferencia óta eltelt közel 30 év alatt megtett környezetpolitikai lépések (beleértve a hatékonynak gondolt európai uniós környezetpolitikát is) érdemben nem csökkentették a fejlett világ erőforrás-használatát, amely térség a globális környezetterheléséért elsősorban felelős.3

  • A fejlett országok a rendelkezésre álló egy főre jutó globális biokapacitás több mint három és félszeresét használják fel jelenleg átlagosan az ökológiailábnyom-indikátor alapján. Ez az arány az elmúlt 25 évben alig változott, a magas jövedelmű OECD-országok ökológiai lábnyoma 1995 és 2012 között mindössze 5%-ot csökkent4. Például Németország a riói konferencia óta csak kismértékben csökkentette az ökológiai lábnyomát, stabilan három bolygónyi erőforrást használ fel. Magyarország erőforrás-felhasználása az utóbbi években folyamatosan növekszik, mára elérte a két bolygónyit5.
  • A bolygó leggazdagabb 10%-a felelős az egyéni fogyasztásból származó fosszilis üvegházhatású gázkibocsátás feléért, amíg a Föld lakosságának szegényebbik fele – 3,5 milliárd ember – csupán a kibocsátások 10%-áért6.

1.2. A jelenlegi környezetpolitika nem képes elválasztani a környezetterhelést a gazdasági növekedéstől. A hatékonyságközpontú politikákat ki kell egészíteni elegendőségi politikákkal (efficiency -> sufficiency), amelyek nagyságrenddel csökkentik a fejlett országok termelési és fogyasztási volumenét.

  • Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) decouplingról szóló tanulmányában7 bizonyítja, hogy a jelenlegi környezetpolitikai feltételrendszerben nem következik be a szétválás. Ennek oka többek között, hogy a hatékonyság javulásával többet használjuk az eszközöket (hatékonyabb autóval többet közlekedünk), vagy átterheljük a környezeti problémát egy másik elemre (elektromos autóknál nem a kőolaj-felhasználás, hanem a lítiumbányászat okozza a problémákat), vagy például alábecsüljük a szolgáltató szektor erőforrásigényét.

2. Meg kell változtatni gazdasági rendszerünk néhány alapvető szabályát

Ha érdemi változást akarunk elérni a fenntarthatatlanság terén, akkor azokra a hajtóerőkre kell hatnunk, amelyek a fenntarthatatlan társadalmi mechanizmusokat újratermelik, tehát a társadalmi-gazdasági rendszerünk alapvető szabályait kell megváltoztatnunk.

2.1. A gazdasági szabályozóknak tükrözniük kell a természeti erőforrások véges voltát. Olyan szabályozók bevezetésére van szükség, amelyek abszolút mértékben csökkentik az energia-, az anyag- és a természetesélőhely-használatot, növelik a természetkímélő gazdálkodás arányát, hogy csak a megújulás mértékéig használjuk erőforrásainkat.

  • Gyulai Iván a Magyar Természetvédők Szövetségével együttműködve egy éghajlatvédelmi ösztönző makrogazdasági eszközt dolgozott ki, amely egy fosszilisenergia-kvótarendszeren alapul8. Az elképzelés az évről évre csökkenő fosszilisenergia-kvótát a társadalom szereplői között osztaná szét, magánszemélyeket illetően egyenlően. A kvóta kamatmentes pénzhelyettesítőként is működne, a kevesebbet fogyasztók a megtakarítást egy környezetbarát termékeket árusító speciális piacon költhetnék el. A társadalmi és gazdasági szereplők egy visszatérülő alapból kamatmentes kölcsönhöz juthatnának, hogy energiahatékonysági, megújuló beruházásokkal csökkentsék a fosszilisenergia-igényüket. A rendszert tanácsadó szolgálat segítené. A javaslat nemcsak a természeti erőforrások felhasználását és a társadalmi egyenlőtlenséget csökkenti, de élénkíti a gazdaságot is.
  • A járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalás során érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a közösségienergia-megoldásokra9, illetve a lakosság tulajdonában lévő épületek energetikai fejlesztésére10, amely lépések a környezeti célok mellett a gazdasági helyreállást is szolgálnák.
  • Szükséges az ökoszisztéma-szolgáltatások javítása. Be kell fejezni a zöldmezős beruházásokat. Meg kell szüntetni minden olyan támogatást, amely közpénzből finanszírozza az ökoszisztémák vagy a termőföld pusztulását. A mezőgazdaság területén a fenntartható gazdálkodás teljesülésének feltétele a talajforgatásos mezőgazdasági technológiák elhagyása, a műtrágyák és növényvédő szerek fokozatos kivonása a használatból. Növelni kell a vizesélőhelyek kiterjedését. Javítanunk kell az erdővel borított felszín szerkezetén a természetesség irányába. A települések klímatudatos kialakítása, a hőt elnyelő és kisugárzó felületek csökkentése, zöldítése, a parkosítás, valamint még több vízfelület létrehozása tovább javíthatja a felszín éghajlat-befolyásoló tulajdonságait.
  • A digitalizáció a jövőben is elkerülhetetlenül további teret nyer, sőt – ahogy a pandémia elleni intézkedések során is láttuk – egyre fontosabb szerephez jut. Nem elhanyagolható azonban az infokommunikációs szektor társadalmi, gazdasági, környezeti hatásainak figyelembevétele. Szükséges a tervezett elavulás elleni fellépés, a tartósabb termékek, a továbbhasználat, a termékek javíthatóságának növelése, a hazai IKT-szektor támogatása11.
A települések klímatudatos kialakítása, a hőt elnyelő és kisugárzó felületek csökkentése, zöldítése, a parkosítás, valamint még több vízfelület létrehozása tovább javíthatja a felszín éghajlat-befolyásoló tulajdonságait Fotó: Shutterstock

2.2. Globalizáció helyett a lokalizációt kell erősíteni. A koronavírus-járvány robbanásszerű globális elterjedésének és példátlan negatív gazdasági hatásainak egyik közvetlen oka a globalizáció. A tőke és a személyek felfokozott, globális áramlása, a kontinenseken átnyúló termelési láncok egyszerre segítették a pandémia kialakulását és akadályozták meg a nemzeti gazdaságok működését. A helyzet rámutat arra, hogy a globalizáció versus lokalizáció fejlődési irányokban hangsúlyeltolásra van szükségünk.

  • Nem lehet cél, hogy a nemzetközi turizmus mérete a válság előtti nagyságúra nőjön. A turizmus szektor fejlesztésénél a belföldi, szelíd turizmusra kell fókuszálni. Le kell állítani a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér fejlesztését, amely a 2018/19-es utasforgalom közel duplájára, 21 millió főre készül.
  • Nem kerülhető meg a megakorridorokra alapuló gazdaságfejlesztés radikális újragondolása, mint például az Egy övezet, egy út kezdeményezés, beleértve a Belgrád–Budapest vasútvonal építését. Biztosítani kell, hogy egyes stratégiai ágazatok hazai termelési kapacitásai növekedjenek, például az egészségipar, a vegyipar, a mezőgazdasági eszközök gyártása és az élelmiszeripar.
  • A nemzetközi kereskedelem volumenét csökkenteni kell. Magyarországnak át kell gondolnia az álláspontját az EU szabadkereskedelmi egyezményeit illetően (CETA, EU–Mercosur egyezmény, az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások).
  • Meg kell erősíteni a helyi és térségi szint szerepét a társadalmi és gazdasági döntésekben, az erőforrások allokálásában. Biztosítani kell az önellátáson alapuló fejlődést, növelve a térségek élelmiszer-, energia- és pénzügyi önrendelkezését. Olyan szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják egy sokkal nagyobb mértékben reziliens, masszív és fenntartható élelmiszerrendszer kialakítását, a rövid ellátási láncokra és a biológiai sokféleség növelésére összpontosítva12. Egyik ilyen hatékony forma lehet a helyi kosárközösségek rendszere13. Helyre kell állítani a néhány éve felszámolt nemzeti élelmiszertartalék-rendszert.
A fenntartható élelmiszerrendszer kialakításának hatékony formája lehet a helyi kosárközösségek rendszere Fotó: Shutterstock

2.3. Növelni kell a vállalatok és a bankok elszámoltathatóságát, csökkenteni azok túlzott befolyását és a jogi személyiséggel való visszaélési lehetőségüket, hogy működésük külső költségeit ne háríthassák át a társadalomra. A pénzkibocsátás a közösségi szükségleteket és a természetet szolgálja, ne a bankok extraprofitját és újabb adósságok létrejöttét.

  • A gazdasági demokrácia elősegítése érdekében a tulajdonosi struktúrát szélesíteni kell a családi, szövetkezeti vállalkozások támogatásával, és szükséges a vállalatóriások kisebb vállalkozásokká alakítása szigorú trösztellenes szabályozás mellett.
  • A kereskedelmi egyezményekből fel kell számolni a befektető–állam vitarendezési eszközöket. A multinacionális vállalatok működését keretek közé kell szorítani egy kötelező érvényű nemzetközi szerződés megalkotásával.
  • Az aktuális pénzrendszer átalakítása állami pénzrendszerré biztosítaná a fenntarthatóság monetáris alapjait. Az állami pénzrendszer egyik alapvető tulajdonsága a pénzteremtés és a hitelezés szétválasztása. A kereskedelmi bankok nem teremthetnének többé számlapénzt, hanem kizárólag a jegybank által teremtett pénzt adhatnák tovább hitelként, ami stabilabbá és biztonságosabbá tenné a bankrendszert14.
  • A koronavírus-járvány súlyos egészségügyi, társadalmi és gazdasági károkat okoz az egész világon, hatása katasztrofális lehet a fejlődő országokban élő százmilliókra. Ezért több mint 200 civil szervezettel együtt sürgetjük, hogy töröljék el a 2020-ban esedékes összes külső adósságtörlesztésüket, és biztosítsanak számukra olyan további sürgősségi finanszírozást, amely nem hoz létre adósságot15.

3. Átfogó gondolkodási és erkölcsi megújulásra van szükség

Akkor lehetséges az érdemi, rendszerszintű változás, ha kultúránk alapvető gondolkodási paradigmái is megváltoznak. Gondolkodásunk és hitünk megváltoztatása része kell, hogy legyen mind társadalmi és gazdaságfejlesztési terveinknek, mind egyéni, belső fejlődésünknek (részleteiben lásd még a 3. jegyzetet).

3.1. A koronavírus-járvány megingatta azt az elképzelést, hogy a világ bármely problémájára a tudomány és a technika hatásos választ tud adni. A modernitás a felvilágosodás korától kezdődően eltávolította Istent a közéletből, az erkölcsöt a gazdasági viszonyokból. A politika és a gazdaság szinte egyetlen célja az ember materiális szükségleteinek fokozása és a felfokozott vágyak kielégítése lett. Csak akkor gyűrjük le fenntarthatósági problémáinkat, ha szakítunk a tudományos-technikai haladásba vetett vakhittel, ha a gazdaság és a politika az erkölcs szilárd talaján fog állni, ha a materiális dolgok mellett nagyobb szerepet kap életünkben a család, a közösség, a természet és – hitünktől függően – a Jóistennel való kapcsolat.

3.2. Az igazi változáshoz a boldogsághoz való viszonyunkat is át kell formálnunk. Az euroatlanti civilizációban élők többsége a boldogságot az anyagi jóléttel azonosítja. A mindennapi életben a meghatározó döntési szempont az anyagi gyarapodás, az élvezetek fogyasztása, a több és több kényelem elérése. A koronavírus-járvány hatására boldogságfogalmunk is válságba került. Boldogságunk forrásának nem a fogyasztást és az önmegvalósítást kell látnunk, hanem a másik emberrel való törődést, az igazságra törekvést, a megelégedést és szenvedésünk elfogadását.

4. Társadalmi mozgalom az életigenlő társadalomért és gazdaságért

4.1. Társadalmi mozgalomra van szükség, hogy előmozdítsuk a szükséges átfogó változásokat minden szinten: az egyének, a közösségek és az állami szabályozások szintjén is. Ezért kezdeményezett a Magyar Természetvédők Szövetsége egy petíciót Életigenlő társadalmat és gazdaságot!16 címmel, amely egyszerre fogalmazza meg, mit vállalnak az aláírók, és mit várnak el a döntéshozóktól. A petíciót indulásakor 100 közéleti személy17 támogatta: egyházi vezetők, tudósok, művészek, környezetvédő és szociális civil szervezeti aktivisták. A petícióhoz bárki csatlakozhat állampolgárként és döntéshozóként is.

(A szerzők a Magyar Természetvédők Szövetségének vezető tisztségviselői)

Jegyzetek:

1. A javaslatok kidolgozásában részt vettek: Botár Alexa, Cselószki Tamás, Dönsz-Kovács Teodóra, Éger Ákos, dr. Farkas István Tamás, Fidrich Róbert, dr. Gyulai Iván, dr. Joób Márk, Kovács Bence, Zalatnay László

2. MTVSZ: Javaslatok az életigenlő gazdaságért https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ_eletigenlo_gazdasagert_javaslatok_2020.pdf

3. MTVSZ: Miért nem sikerült eddig visszafognunk az ökológiai problémákat okozó környezetterhelést, és hogyan lehetne ezt megtenni a koronavírus-járvány elmúltával? http://mtvsz.hu/dynamic/1_mtvsz_javaslat_kornyezetpolitika.pdf

4. Az ökológiai lábnyom az országok bevétele szerint, WWF: Living Planet Report 2016. Risk and resilience in a new era. WWW International, Gland, Switzerland http://awsassets.panda.org/downloads/lpr_2016_full_report_low_res.pdf

5. Németország ökológiai lábnyomának alakulása, Global Footprint Network, 2019, https://www.footprintnetwork.org/

6. OXFAM, Extreme Carbon Inequality, 2015 https://www.oxfam.org/en/research/extreme-carbon-inequality

7. PARRIQUE T., BARTH J., BRIENS F., C. KERSCHNER, KRAUS-POLK A., KUOKKANEN A., SPANGENBERG J. H.: Decoupling debunked, European Environmental Bureau, 2019
https://eeb.org/library/decoupling-debunked/

8. MTVSZ: Az éghajlatvédelem ösztönzőrendszere és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítása
http://mtvsz.hu/dynamic/2_mtvsz_javaslat_eghajlatvedelemi_osztonzorendszer.pdf

9. MTVSZ: Megújulóenergia-közösségek mint a globális klíma-, energia-, gazdasági és társadalmi válság kezelésének lehetséges eszközei http://mtvsz.hu/dynamic/3_mtvsz_javaslat_kozossegi_energia.pdf

10. MTVSZ: Lakossági épületek energiahatékonysága – ESCO-típusú épületfelújítási program indítása
http://mtvsz.hu/dynamic/4_mtvsz_javaslat_esco.pdf

11. MTVSZ: Javaslatok az elektronikai termékek gyártásának, használatának és hasznosításának fenntarthatóbbá tételéhez http://mtvsz.hu/dynamic/5_mtvsz_javaslat_tartos_ikt_termek.pdf

12. MTVSZ: Az élelmiszer-önrendelkezés megerősítése - http://mtvsz.hu/dynamic/6_mtvsz_javaslat_elelmiszer_onrendelkezes.pdf

13. Kosár bevásárlóközösségek és egyéb REL-formák fejlesztése http://mtvsz.hu/dynamic/7_kosar_kisleptek_projektjav.pdf

14. Joób Márk: Az aktuális pénzrendszer kockázatai és az állami pénzrendszer koncepciója (Gazdaság & Társadalom, 2018/3–4.) - http://mtvsz.hu/dynamic/8_gt_2018_3_4_01_joob.pdf

15. MTVSZ: A fejlődő országok államadósságának elengedésére van szükség a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági krízis miatt http://mtvsz.hu/dynamic/9_mtvsz_javaslat_adossag.pdf

16. https://mtvsz.hu/peticiok/eletigenlo-tarsadalmat-es-gazdasagot

17. https://mtvsz.hu/eletigenlo-tarsadalmat-es-gazdasagot-elso-szaz-alairo

Neked ajánljuk
A hetedik csapás (1.) – Új epizóddal jelentkezett Áder János podcastja A hetedik csapás (2.) TED: Környezetvédelem – A szeretet forradalma (videó) 20 nagy olaj- és gázcég kapcsolatban van a légkörbe jutó szén-dioxid több mint egyharmadával Számukra biztosan nem színjáték a fenntarthatóság
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam