2020. november 26., Virág
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Milyen lesz a világ a járvány után?

Dr. Huszár András írása a Jövőműhelynek arról, milyen változásokat kellene hoznia gondolkodásunkban, gazdaságunkban a koronavírus-járványnak. 

A járvány bebizonyította, hogy minden, a természettel „harmóniában” álló megoldás ellenállóbb, fenntarthatóbb és „válságállóbb”, mint a környezetileg fenntarthatatlan működés Fotó: Shutterstock

1. Miben különbözhet a pandémia és az általa okozott válság utáni működési rendünk a megelőzőhöz képest, azaz milyen tanulságokat kell levonnunk a fenntartható fejlődés érdekében?

Ez a járvány az első olyan globális krízis, amely már a posztmodern, digitálisan és
gazdaságilag is nagymértékben összekötött, ugyanakkor a természeti környezettel
diszharmóniában élő „világfalu” állapotában érte az emberiséget, ennek minden
következményével (lásd pl. magának a járványnak a kialakulásában játszott szerepünk, a terjedés sebessége, a média figyelme és hatása, a gazdasági következmények súlyossága stb.). 

De nem ez volt az utolsó ilyen esemény.

Egyrészt sokkal inkább fel kell tudni készülni ilyen vagy hasonló időszakokra, másrészt
messze nem csak emiatt sok mindent máshogy kéne csinálni, mint a járvány előtt. Ám
egyáltalán nem triviális, hogy ez így is lesz, ezért az ezzel kapcsolatos beszélgetések
önmagukban is rendkívül fontosak.

Különösen azért, mert egy-egy kivételtől eltekintve a jelenlegi közbeszédet leginkább a mielőbbi „helyreállás,” a „normalitáshoz” történő visszatérés igénye hatja át, nem pedig a folyamatok eltérő mederbe terelése és a következő (ökológiai) katasztrófa megelőzése vezérli.

Ha pedig az ökológiai kihívásokra adott valóban hatékony válaszokra rendelkezésre álló és vészesen fogyó időablakot is figyelembe vesszük, akkor talán nem túlzás kijelenteni, hogy ezen válságból való kilábalás lehet az utolsó olyan időszak, ahol nagy lendületet véve a helyes, fenntartható pályára lehetne átállni, vállalhatatlan katasztrófák bekövetkezése nélkül.

Az minden valószínűség szerint belátható, hogy a válságból való kilábalásról szóló
gondolkodásnak egyszerre kell érintenie a környezet, a társadalom és a gazdaság szféráit is, azaz nem pusztán gazdasági „stabilizációról” kell beszélnünk.

Ez a különleges helyzet egyértelműen bebizonyította, hogy minden, a természettel
„harmóniában” álló megoldás ellenállóbb, fenntarthatóbb és „válságállóbb”, mint a
környezetileg fenntarthatatlan működés1. Ebből a gyakorlatban is bizonyítást nyert tanulságból kell tovább építkeznünk.

A változás egyik első lépéseként szükség van a helyi, nemzeti és főleg a hatékony regionális együttműködések kialakítására, megerősítésére.

Ez az irány segíti a fenntarthatóbb gazdasági modellre való átállást is, amennyiben a ma még nem kellően kiaknázott vagy fel sem ismert regionális együttműködési potenciált jobban kiaknázzuk, és a közeli, ezért fenntarthatóbb ökoszisztéma- és egyéb szolgáltatásokat részesítjük előnyben. A járvány alatt megtapasztalt helyi egymásrautaltság élményét felhasználva új lendületet vehet ez a regionális együttműködési modell, amely „zöld munkahelyek”2 forrása (is) lehet.

2. Mik azok a legfontosabb változások, amelyek rövid távon érvényre jutnak, de hatásukban tartósnak ígérkeznek?

Sokan a megújulóenergia-felhasználást tartják vagy inkább remélik a járványhelyzet
nyertesének, és kiváló alkalmat látnak például arra, hogy a válságba jutott fosszilis energiafelhasználás kivezetése már rövid távon felgyorsuljon. Az biztosan látszott,  mennyire alapvető fontosságú az önellátási képesség egy ország működése szempontjából válságos időkben. Ezt az energetikában energiafüggetlenség néven említett célt a fosszilis energiaforrásokkal nem rendelkező országokban leginkább a megújuló energiaforrások tudják biztosítani.3

Ugyanakkor a folyamatosan, de messze nem a kellő ütemben zajló megújulóenergia-„forradalom” valódi nyertessé válása politikai megerősítés függvénye, hogy ne a bajba jutott fosszilisenergia-ipar, hanem a megújulóenergia-ipar kapjon erősebb segítő kezet a további térnyeréshez.

Ráadásul a sokszor mesterségesen, bújtatott állami támogatásokkal életben tartott fosszilis energiatermelés visszaszorulásával jelentős források szabadulnának fel más, fenntarthatóbb, az igazságos átmenetet is figyelembe vevő kezdeményezésekre.

Főleg a világ nagyvárosaiban jellemző napi ingázás dugókat okoz, valamint óriási
energiapazarlással és károsanyag-kibocsátással jár. Ugyanez a feleslegesség érhető tetten pl. a repülővel megtett rövid üzleti utaknál. A válság miatti mobilitási korlátozások rengeteg szereplőt indítottak el villámgyorsan digitalizáltabb, ezáltal kevesebb mobilitást igénylő, ezáltal fenntarthatóbb működés felé, amelynek visszafordulása nem tűnik valószínűnek.

A fenti folyamat nem kizárólagosan az otthoni munkavégzés lehetőségének szélesebb körű biztosításával „élhet túl”, hanem pl. helyi „együtt dolgozási központok” (co-working space) kialakításának támogatásával is. Ez a városokon belül is segítheti a helyi városközpontok létrejöttét. A távmunka szélesebb körű elérhetővé tétele által pedig pl. a vidék elnéptelenedésének visszafordítására tett kísérletek is hatékonyabbak lehetnének.4

Az energiafelhasználási és a mobilitási kibocsátásokat is látható mértékben befolyásoló
turizmus területén pedig a járvány rendkívüli lehetőséget nyitott a belföldi, fenntartható 
aktív, kaland- és/ ökoturizmus támogatására. Előtérbe került az egészségtudatos turizmus, és a diverzifikált turisztikai piacon a digitalizáció (beleértve az AI-megoldásokat is) egyre nagyobb szerephez juthat. Mindeközben új lendületet kaphat ama cél, hogy a turizmust időben is széthúzzák, az év minden időszakában vonzó alternatívát tudjanak kínálni a desztinációk, illetve olyan fejlesztések induljanak be, melyek eredményesen tudják mérsékelni a túlturizmus (overtourism) jelenségét. Ezeket is segítendő megfelelő módszer lehet az ún. „taktikai urbanizmus”.5

3. Mik azok a legfontosabb változások, amelyek több időt igényelnek, de elkerülhetetlenek, és aktív beavatkozást igényelnek a döntéshozók részéről?

Érdemes minden eddiginél komolyabban felvetni, hogy valóban a GDP-e az a mutató,
amelyet figyelnünk kell.6 Vajon nem lenne-e itt az ideje a GDP helyett vagy legalább azt korrigálandó bevezetni pl. egy Sustainable Development Indexet, amely az SDG-indikátorok teljesítése alapján mérné az országok teljesítményét. Ezen túl újra kell gondolni, hogy valóban a globális kereskedelem fokozása és minél inkább akadálymentessé tétele-e a legjobb irány.7

Nem lehet többé figyelmen kívül hagyni és meg nem fizetni a környezet használatának
költségeit, ezeket be kell építeni az árakba és a kereskedelmi megállapodásokba.

Minden eddiginél komolyabb erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy a sokak által hamisan
láttatott ellentmondásokat az egészséges természeti környezet megőrzése és általában a gazdasági fejlődés között feloldjuk.

Fokozatosan, de határozottan ki kell vonni a támogatásokat a hagyományos, szennyező iparágakból. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock

Fokozatosan, de határozottan ki kell vonni a támogatásokat a hagyományos, szennyező iparágakból úgy, hogy közben elősegítjük a befektetéseket a „jövő” ágazataiba, alternatívát kínálva az átmenet (rövid távú) veszteseinek, azaz az igazságos átmenetet kell támogatni.8

Triviális összefüggés, azonban nem lehet eleget hangsúlyozni az egészségesebb (azaz fenntarthatóbb) életmód és pl. egy ilyen járványhelyzetben való jobb ellenálló képesség közötti kapcsolatot. Ezért sokkal inkább támogatni kell az egészségesebb, helyben termelt, fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztást, és jobban büntetni az egészségtelenebb és/vagy messzebbről érkező élelmiszereket.

Kulcsfeladat a körforgásos gazdaságra9 történő átállás fokozása is, a jelenlegi lineáris modell ugyanis sem környezeti, sem gazdasági szempontból nem tartható fenn.

Az átállás ugyanakkor a közigazgatás és gazdaság minden szereplőjétől jelentős erőfeszítéseket kíván, hiszen nem csupán hulladékgazdálkodási, de a termékek teljes életciklusát érintő változásokra van szükség a tervezés és kutatás fázisától az újrahasználatig vagy újrahasznosításig.

4. A járvány tanulságait értékelve mik azok a tények, trendek, amelyeket Magyarország fenntartható fejlődési pályára állása érdekében külön kiemelne?

Magyarország közép-10 és hosszú távú11 céljai csak akkor érhetők el, ha a gazdaság és a társadalom visszatalál a természeti környezettel való harmónia állapotába. Ebben a folyamatban sokat segíthet a járvány alatt is elsődleges információkat és megoldásokat kínáló tudományos közösség nagyobb bevonása a politikai döntéshozatalba.12

A kormány célja, hogy legalább annyi munkahely jöjjön létre, mint amennyit a járvány
elpusztított. A munkahelyteremtés során maximálisan építeni lehetne „zöld” lehetőségekre13 mind direkt állami forrásokkal, mind kedvező gazdasági klíma kialakításával.

Az ITM által ez év elején meghirdetett, „a gazdaság legyen magyar, zöld és high-tech”14 elv alapján kiemelten fontos a digitalizáció, az innováció és új, fenntartható technológiák még nagyobb direkt és indirekt támogatása, mivel a járványhelyzet is megmutatta, hogy milyen gyorsan sikerült hasznos és keresett megoldásokat és termékeket előállítaniuk a magasabb innovációs szinttel rendelkező országoknak.15

Magyarországnak a lehető legjobban ki kell használnia a jövőben rendelkezésre álló EU-s forrásokat, ehhez hiteles, zöld fejlesztési elképzeléseket kell kidolgozni a European Green Deal logikája alapján minden szektorban.

A zöld helyreállásban külföldön is érdemes szerepet játszania Magyarországnak, amelynek segítségével újabb munkahelyet jöhetnek létre belföldön.

Végül, de nem utolsósorban, kiváló adottságaink figyelembevételével, összefüggésben az előző ponttal is érdemes átgondolni, mely területeken érdemes hazai, exportképes gyártói kapacitásokat kiépíteni, illetve egyéb termékekkel, kompetenciákkal rendelkezni, amelyek nemcsak egy következő válsághelyzetben, hanem „békeidőben” is egyszerre járulnak hozzá ellátásbiztonságunk fokozásához és egy fenntarthatóbb működéshez.

Jegyzetek:

1Ezt láttuk a (jórészt feleslegesen) hosszú ellátási láncok gyors összeomlásakor, a helyi erőforrások felértékelődésében vagy a szennyező (és ugyancsak túlzott) mobilitási módokról való átállás során stb.

2„Zöld munkahely” alatt ugyanis nemcsak az alacsony kibocsátású technológiai iparban meglévő álláshelyeket lehet érteni, hanem minden olyat, amelynek módja és célja nincs, vagy csak a lehető legkisebb mértékben van negatív hatással a természeti környezetre.

3Habár a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy – ahogy pl. az IEA is rámutat – a megújuló energia hasznosítását lehetővé tevő berendezések gyártásához szükséges nyersanyagok ugyancsak korlátozottan állnak rendelkezésre, és ezek kitermelését is súlyosan érintette a koronavírus-járvány, nagy visszaesés mutatkozott a gyártás, illetve
leszállítás tekintetében.
https://www.iea.org/articles/clean-energy-progress-after-the-covid-19-crisis-will-needreliable-supplies-of-criticalminerals?utm_content=buffer5f8f2&utm_medium=social&utm_source=twitter.com&utm_campaign=buffer;
https://www.climatechangenews.com/2020/04/15/renewable-energies-threat-2020-coronavirus-oil-price-slump/

4Németországban például a munka törvénykönyvének módosításával a járványt követően is biztosítani kívánják, hogy azok, akik el tudják végezni a feladataikat otthonukból, ezt később is megtehessék:
https://www.thelocal.de/20200427/german-minister-set-to-introduce-permanent-right-to-work-from-home

5https://www.ft.com/content/09f183f3-57d9-45b6-bf75-d4e43390f467

6Lásd pl. https://www.degrowth.info/en/nyilt-level/
7Japán pl. egy hatalmas pénzügyi csomagot mutatott be, amelyet azon vállalatok hívhatnak le, amelyek visszaviszik a gyártási kapacitásaikat külföldről (leginkább Kínából). Ezzel jelentősen támogatják a belföldi ipart, munkahelyeket teremtenek, valamint jelentős környezeti externáliák is jelentkeznek. Azzal, hogy az
alapanyagokat és kész termékeket nem kell feleslegesen utaztatni, illetve nem a rendkívül energiaintenzív és szennyező kínai gyárakban kerülnek feldolgozásra és legyártásra, igen pozitív környezeti hatást érhetnek el az ilyen jellegű intézkedésekkel: https://www.dailywire.com/news/it-begins-japan-pays-billions-to-firms-to-leavechina-relocate-production-elsewhere

8Az energiaigény 2020 végéig 6%-kal csökkenhet, ami abszolút értékben a valaha mért legnagyobb visszaesés lenne, egyben ez azt is jelenti, hogy a Covid-19 energiaigényre gyakorolt hatása a hétszerese lenne a 2008. évi pénzügyi válság globális energiaigényre gyakorolt hatásának. A jövő ágazatai közül a Nemzetközi
Energiaügynökség szakértői szerint növekedhet az igény az akkumulátor- és a hidrogéntechnológia iránt, mint amelyek a tisztaenergia-alapú jövő kulcstechnológiái. Jelenleg a gyártókapacitások évi 320 GWh akkumulátorkapacitást tudnak gyártani elektromos gépjárművek számára, ami jóval meghaladja a 2019-ben eladott 2,1 millió elektromos autó 100 GWh igényét, de az előrejelzett kormányzati tervek alapján 2030-ra 1500 GWh akkumulátorkapacitásra lesz szükség az összes elektromos jármű (autók mellett pl. buszok) igényeinek kielégítésére.

9https://ec.europa.eu/environment/circulareconomy/pdf/seminar/1%20DG%20ENV_Circular%20Economy%20package.pdf

102030-ra az Európa Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
https://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-beszede-aminiszterelnoki-eskutetelet-kovetoen

112050-re a klímasemlegesség a cél. https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiaiminiszterium/energiaugyekert-es-klimapolitikaert-felelos-allamtitkar/hirek/a-kormany-hatarozott-strategiaicelokat-tuzott-ki-a-klimavaltozas-es-a-kornyezetvedelem-teruleten

12Erre kínál lehetőséget pl. az IPCC-folyamat nemzeti szintű leképezésére alakuló Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület munkájának támogatása és eredményeinek beépítése a hazai döntéshozatalba.

13Pl. az építőiparban az épületek energetikai felújítása, a helyi, regionális turizmus elősegítése, a megújuló energia térnyeréséhez szükséges fejlesztések, zöldipari free trade/tax övezetek létrehozása során.

14https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/hirek/a-gazdasag-legyen-magyar-zoldes-high-tech

15Elég csak arra gondolnunk, hogy a magyar oktatás szinte kizárólag amerikai digitális eszközökkel látott neki a járvány alatti tanításnak, vagy hogy az olasz kreatív ipar saját maga képes volt hetek, de akár napok alatt összetett orvosi eszközöket improvizálni. Látunk hasonló magyar kezdeményezéseket is, (https://qubit.hu/2020/04/04/tobb-ezer-maszkkal-es-arcvedo-pajzzsal-lattak-mar-el-korhazakat-a-magyar-onlinekozossegek)
azonban fontos, hogy a magyar állam megfelelő gyorsasággal és fogadókészséggel tudjon ilyen kezdeményezéseket támogatni.

Neked ajánljuk
A hetedik csapás (1.) – Új epizóddal jelentkezett Áder János podcastja A hetedik csapás (2.) Önkéntesekkel segít a Vöröskereszt a szűrőpontokon Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre Olvasnivalóval könnyíti a járványhelyzetet két könyvkiadó
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam