2020. szeptember 20., Friderika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A Covid–19-világjárvány hatása a fenntartható fejlődésre – különös tekintettel a népegészségügyi szempontokra

Dr. Páldy Annának, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadójának gondolatai a koronavírus-járványról, valamint annak következményeiről, különös tekintettel az egészségügyi vonatkozásokra. 

A pandémia idején a két hónapig tartó korlátozások sok gazdasági és társadalmi változást hoztak világszerte. Többek között leálltak gazdasági tevékenységek, az oktatás formája átalakult, az egészségügyi ellátás korlátozódott, az embereknek meg kellett változtatniuk a napi életritmusukat, fogyasztási szokásait. Ezek a változások sokakat rádöbbentettek a korábbi, pazarlónak tűnő életvitel szükségtelenségére – túlzott vásárlás, utazások, az ellátórendszerek igénybevételének változtathatósága. Ezek a felismerések sok tekintetben elősegítik a fenntartható fejlődést – nagy kérdés az, hogy mennyire tartjuk fenn a kényszerből megváltoztatott szokásainkat.

A járvány visszatérésének veszélye, a klímaváltozás kihívásai azonban előbb-utóbb ki kell, hogy kényszerítsék a társadalomból a túlélés miatti változtatásokat, a felkészülést az előrevetített kihívásokra.

Fotó: Shutterstock

Az írott és elektronikus médiában sokat olvashatunk arról, hogy a jelenlegi pandémia jelentős csapást mért a Fenntartható Fejlődés 2030-ra megvalósítandó céljainak elérésére. Ezt a véleményt alátámasztja az a célkitűzés, hogy a gazdaságot minél előbb talpra kell állítani, az elveszített munkahelyeket pótolni kell, be kell indítani a sok ország számára a GDP egyik fő forrását jelentő turizmust – és még lehetne folytatni a felsorolást.

Másrészről számos olyan véleménnyel is találkozhatunk, miszerint nem lehet folytatni a korábbi gyakorlatot, politikát. Talán a legtalálóbban Francis Gurry (World Intellectual Property Organization [WIPO] főigazgatója) fogalmazta meg: „Ha tökéletesen ugyanúgy csinálunk továbbra is mindent, ahogy eddig, akkor nem leszünk képesek megfelelő válaszokat kifejleszteni a gazdaság és a társadalom által felvetett kihívásokra. Ezért az innováció fontos és alapvető.”

Sokakkal együtt az én véleményem is az, hogy három fontos pillérre kell alapozni a jövőbeli stratégiai tervezést:

  • Növelni kell a társadalom ellenálló képességét (resilience).
  • Olyan innovatív megoldásokban kell gondolkodni, melyekkel el lehet kerülni a „magas szénalapú jövőt”, azaz a tiszta, megújuló energiaforrásokra támaszkodó gazdaságot kell fejleszteni.
  • Csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Fotó: Shutterstock

A pandémia számos, rövid távú megoldást igénylő tanulság levonására készteti a felelősségteljesen gondolkodókat:

1. A járvány terjedésének feltartóztatására meghozott intézkedések ráirányították a figyelmet a globális gazdaság sérülékenységére. 

Számtalan iparág nyersanyag-, alkatrész-, alapanyag-beszerzési és szállítási problémákkal küszködik. Ezért át kell gondolni, hogy miben lehet növelni az egyes országok önellátó képességét. Elsősorban a mezőgazdaságban kellene visszatérni a hazai termelésre. Az nem fenntartható, hogy pl. a hazai gyümölcstermelést felszámoljuk, és az alapanyagot távoli országokból, fagyasztva, hatalmas repülőgépeken szállítjuk be.

Akut problémát jelent sok országban, hogy nincs elég munkaerő a termények betakarítására, ami élelmiszerhiányt, egyes földrészeken éhezést okoz.

Megfelelő pénzügyi-gazdasági ösztönzőket kell kidolgozni a helyi kapacitások igénybevételének növelésére a korlátozódó olcsó import munkaerő kiváltására – a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében még a profit mérséklése révén is.

2. A CO2-kibocsátás nőtt 2019-ről 2020-ra 

A Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium mérései szerint a CO2 légköri koncentrációja 2020 áprilisában 416,21 ppm volt, 2019 áprilisában 413,33 ppm. Az elmúlt két hónapban a légi forgalom jelentősen csökkent, bár hatása nem kimutatható a CO2-koncentrációban. Ennek ellenére a jövőben meg kellene fontolni az utazások csökkentésének lehetőségeit, ami hosszú távon mérsékelhetné a légköri CO2-koncentrációt.

Lehet, hogy ez a felvetés utópisztikusnak hangzik, de el kell gondolkodni ezen a lehetőségen is.

Emellett lehetőségként át kell gondolni a repülések magasabb adóztatását, a bevételekkel támogatni lehetne a klímavédelemi intézkedéseket. A rövidebb úti célú közlekedési szokásokat is át kell alakítani a kibocsátások csökkentése érdekében. Ehhez elkerülhetetlen a korszerű, kényelmes és megújuló energiát felhasználó tömegközlekedés fejlesztése, az elektromos autók elterjesztése, de ez hosszú távon újabb megoldandó problémákat generál (a keletkező akkumulátorok újrahasznosítása, stb). Fenntarthatóság és népegészségügyi haszon szempontjából mindenképpen támogatni kell a biztonságos kerékpárhasználat elterjesztését.

3. A járvány egyik pozitív hozadéka volt a levegőminőség javulása – ezért a közép- és hosszú távon innovatív megoldásokat kell ösztönözni a tiszta energia felhasználására.

4. A fenntarthatóság szempontjából fejleszteni kell a cirkuláris gazdaságot, ami hat a lakosság fogyasztási szokásaira is.

5. Változtatni kell bizonyos életviteli szokásokon, ami érinti a fogyasztást és a turizmust a környezettudatosság, a fenntarthatóság és a biztonságosság szempontjainak szem előtt tartásával.

Fotó: Shutterstock

Szakterületemnél, a népegészségügynél maradva elsősorban az egészségügy felkészítését látom a legsürgősebb feladatnak.

A közegészségügyi-járványügyi biztonság újbóli megerősítése elsődleges.

Meg kell említeni azt, hogy az Országos Közegészségügyi Intézetet azért hozták létre 1925-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával, hogy leküzdje a 20. század nagy fertőző népbetegségeit, a tuberkulózist, vérhast, tífuszt, maláriát – hogy csak a legfontosabbakat említsem. A 21. században a régi betegségek még fel-felbukkannak, mint pl. a tbc, de látjuk, hogy újabb kihívásokkal kell szembenézni: influenza-világjárványok, SARS, MERS és a mostani új koronavírus-járvány, amelyek elsősorban a felgyorsult, tömeges utazásokkal, áruszállítással függnek össze. De emellett fenyegető veszély a klímaváltozással összefüggő, állati közvetítők – vektorok által terjesztett betegségek megjelenése, mint pl. a nyugat-nílusi láz, dengue-kór, vagy az újabb, kullancsok által terjesztett betegségek, mint pl, a krími-kongói láz. A hőhullámok is jelentős többletmegbetegedést és halálozást okoztak már eddig is, az előrejelzések még erősebb hatást vetítenek elénk – ami szintén növeli az egészségügyi ellátórendszer terheit.

Ezért kiemelkedő jelentőségű az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb figyelmet és anyagi támogatást kapott közegészségügyi-járványügyi rendszer megerősítése, ami magában foglalja a kórokozók, a kórokozó-terjesztők és a fertőzöttek felkutatását, hatékony surveillance fenntartását és a megelőzés, azaz a védőoltások kifejlesztését, a vektorok kontrollját, szűrővizsgálatokat. Ehhez biztosítani kell a kellően képzett, anyagilag megbecsült szakembergárdát és a kiépített intézményhálózatot.

Ezzel párhuzamosan fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert a járványos időszakban megnövekedett számú betegek korszerű ellátására, és ezt a készültséget járványmentes időszakban is fenn kell tartani. A korszerű ellátás érdekében fejleszteni kell a telemedicina eszköztárát és elérhetőségét.

A magyar lakosság régóta ismert igen magas halálozási aránya és a Covid–19-járvány során regisztrált jelentős, 10% feletti letalitás (azaz fertőzötthöz viszonyítva a betegségben meghaltak százaléka a jelentős számú kísérő betegségben szenvedők körében) feltétlenül indokolja célzott népegészségügyi programok bevezetését.

Fotó: Shutterstock

A magyar népességben egyre nő az idősek aránya, így fejleszteni kell a megfelelő egészségügyi/szociális ellátóhálózatot az idősek professzionális ellátása érdekében.

Támogatni kell a tudományos kutatást, amelynek alap- és alkalmazott kutatási célokat egyaránt meg kell valósítani az „egy egészség” – (one health: a növény-, állat- és humán egészségügyet egyaránt érintő betegségek egységes kezelése) koncepció jegyében.

Elengedhetetlen a megfelelő képzés biztosítása, és ezen ismeretek oktatása graduális és posztgraduális szinten – az e-learning észszerű mértékű alkalmazásával. Fontos a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek oktatása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzésben. Kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása, a szemléletformálása, az egészségtudatos életvitel elfogadtatása.

A jelenlegi járványhelyzet kezelése rámutatott arra, hogy elengedhetetlen a tudomány képviselői véleményének figyelembe vétele a politikai döntések meghozatala során.

A felsorolt stratégiai célkitűzések nagymértékben hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának javításához, egészségesebb nemzet többet tud termelni, alkotni. Ezt segíti az innováció – és visszafelé is hat a fejlesztés. Ezek a javaslatok segítenék a magyar fenntartható fejlődés megvalósítását.

Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szaktanácsadója Fotó: hirado.hu
Neked ajánljuk
Néhány gondolat a koronavírus-járványnak a fenntartható fejlődési fordulatra gyakorolt hatásairól „Alapvetően meg fog az összes rendszerünk változni” Teszteltük a tudásalapú politikát – és sikeresnek bizonyult! Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban
Tovább a forrásra: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam