2020. december 6., Miklós
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

„Alapvetően meg fog az összes rendszerünk változni”

Prof. dr. Szöllősi-Nagy András akadémikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára osztja meg velünk gondolatait a koronavírus-járvány tanulságairól.

Miben különbözhet a pandémia és az általa okozott válság utáni működési rendünk a megelőzőhöz képest, azaz milyen tanulságokat kell levonnunk a fenntartható fejlődés érdekében?

A fő tanulság azt hiszem az, hogy alapvetően meg fog változni az összes rendszerünk. Az, hogy 2-3 °C hőmérséklet-növekedés teljesen megváltoztat(hat)ja a vírus/host dinamikát, egy nagyon erős jelzés az SD újragondolására, a mögöttes politikai tartalom erőteljesebb reprezentálására, a célok élesebbé tételére és az egész SDG-folyamat sokkal markánsabb megjelenítésére, mint amire egy UNGA-határozat képes. (SDG=Sustainable Development Goals, Fenntartható Fejlődési Célok – a szerk.)

Innentől kezdve mindenki túléléséről van szó, és nem „csak” egy akadémiai vitáról, hogy akkor most mi a fontosabb a három pillér közül.

Néhányan tegnap a vitában úgy érveltek, hogy a zöld városi terekben meg fog nőni a zoonotikus betegségek valószínűsége. Tekintve, hogy 2050-re a több mint 9 milliárdos lélekszámú emberiség 70%-a városokban fog élni, ez újabb jelentős epidémiaerősítő tényező. Ha megnézzük a klímaváltozás és a betegségek emberre gyakorolt hatásának történetét, akkor az evolúciós biológusok azzal érvelnek, hogy három fő szakaszt lehet a történetben megkülönböztetni:

  • Ha a feltételek változnak, akkor próbálj alkalmazkodni;
  • Ha nem tudsz alkalmazkodni, akkor próbálj máshova menni;
  • Ha nem tudsz máshová menni, akkor kihalsz.

Szóval a nap végén erről van szó. Ez a dráma, ami az emberiség civilizációjának történetében még soha nem volt. Valódi átbillenési pont. Ezt nem érti a politika sem lokálisan, sem globálisan. És a publikum se. Csak remélni lehet, hogy a Covid–19 sokkoló hatása után a társadalom ezt felismeri. Ebben kellene a tudománynak, az oktatási rendszereknek és a politikának együttesen segítenie az SDG hátralévő szakaszában sokkal intenzívebben és markánsabban.

Fotó: Shutterstock

Mik azok a legfontosabb változások, amelyek rövid távon érvényre jutnak, de hatásukban tartósnak ígérkeznek?

A pandémia elmúlása után – ideértve a második hullámot is, ha lesz – a negatív hatások közül talán a legvalószínűbb, hogy eluralkodik az „it’s over guys, let’s have a party” hangulat és a BAU attitűd. Lesz vakcina, és minden megy a régi medrében. Ideértve a fenntarthatatlanságot is.

Ha erre a vonatra felül a politika, akkor várhatóan nagy baj lesz. Belekerülünk egy ördögi spirálba, ami lefele fog forogni, és gyorsuló ütemben tartunk a fenti harmadik opció felé.

A pozitív hatások között várható a fear factor „ne fogjunk kezet, OK?” hatása. Tartsuk a társadalmi távolságot. Legalábbis egy ideig. Remélt pozitív hatás lehet a kormányzás átgondolása minden szinten – a nemzetitől az ENSZ szintjéig a fenntartható fejlődés intézményes hátterének (államigazgatási szervek, releváns csúcsminisztérium, kormányközi intézmények) megerősítésével, ill. létrehozásával és erős mandátumú központba helyezésével.

Fotó: Shutterstock

Mik azok a legfontosabb változások, amelyek több időt igényelnek, de elkerülhetetlenek, és aktív beavatkozást igényelnek a döntéshozók részéről?

A politikai folyamatok. Lásd a fenti rész második felét. Nem kell 160-as IQ ahhoz, hogy a fenntarthatóság központba állítása mindenütt a nemzeti minimum része kell legyen a lehető leghamarább. Pártállástól függetlenül. Ellenkező esetben a harmadik opció lép életbe. És ahhoz már nincs sok időnk – valószínűleg nem több, mint ötven év.

A járvány tanulságait értékelve, mik azok a tények, trendek, amelyeket Magyarország fenntartható fejlődési pályára állása érdekében külön kiemelne?

Már többször említettem a víz központi szerepét. Annak intézményes széttagozódottságát és a megfelelő tudományos kapacitások újjáépítését már rövid távon meg kellene tenni. A fentiek tükrében létre kellene hozni egy csúcsszintű kormányzati intézményt, miniszteriális jogosítványokkal. Kezdeményező szerep felvállalása egy magas szintű, a fenntartható fejlődés nemzetközi koordinálásával és a megfelelő jogi eszközök kidolgozásával megbízott szakosított ENSZ-intézmény létrehozására.

Szöllősi-Nagy András akadémikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozók Nemzetközi Programbizottságának társelnöke  Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Neked ajánljuk
A hetedik csapás (2.) A hetedik csapás (2.) A megújuló energia terjedését a pandémia sem tudja megállítani Önkéntes egyetemisták járvány idején Az Audi is eurómilliárdokat költ az elektromobilitásra
Tovább a forrásra: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam