2020. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miért és hogyan soha-vissza-nem-térő lehetőség a világgazdaság fenntarthatóbbá tételére a koronakrízis

Ürge-Vorsatz Diána meglátásai a koronavírus-járványból adódó rövid és hosszú távú prioritásokról a gazdaságélénkítés, a védekezés, valamint a fenntarthatósági törekvések keresztmetszetében.

Alaptételek

A hatások kifejtése és intézkedési prioritások felállításához szükséges pár alaptézist megállapítani, amire a továbbiakat alapozom.

1. A Covid–19-világjárványt az emberiség legfőképp magának köszönheti.(1) Ebben az írásban az elterjedés és globalizáció területére nem térek ki, mert ezek nem az én szakterületeim. Viszont tudományosan sokszor bizonyított tény, hogy (a) állati eredetű és állatok által terjesztett betegségek (zoonozis) és járványok egyre gyakrabban ütik fel a fejüket az emberekben és azok táplálékául szolgáló haszonállatokban, valamint hogy ezeknek a fő oka az ember által okozott természetrombolás. Az újonnan elterjedő állati eredetű kórokozók feléért a biodiverzitás csökkentése a felelős.(2) A természetrombolás a következő főbb módokon befolyásolja a kórokozók kialakulását, elterjedését, valamint az emberre vagy fontos élelmiszerforrásaira való átterjedését:

  • a) A biológiailag sokféle természetben nagyon sok olyan mechanizmus létezik, ami egy-egy felbukkant kórokozó/kártevő, vagy azok hordozói elterjedésének gátat szab. Az ember által 6. kihalási hullámra ítélt biológiai sokféleségünk drasztikus pusztítása miatt ezek a mechanizmusok kevésbé képesek megfékezni a kórokozókat, kártevőket, a hordozóikat, és így egyes kórokozók vagy hordozóik a természetben is sokkal jobban elterjednek, mint egy természetesen sokféle biológiai rendszerben.
  • b) Az ember a számára nem kedves fajok irtásával, ezzel szemben pár haszonfaj planetáris mértékben való elterjesztésével kedvezővé tette a feltételeket, hogy azok a patogének/kártevők, amelyeknek „sikerült” egy ilyen „kedvenc” fajon megtalálniuk a helyüket, gyorsan és kontinentális léptékben elterjedjenek.
  • c) Az élőhelyek irtásával és felaprózásával, a természet kis helyre való beszorításával és a vadállat-kereskedelemmel az ember egyre többször közvetlen kapcsolatba kerül az élővilággal, egyre több lehetőséget biztosít a természetben régen elszigetelve felbukkanó patogének emberre való átterjedésére.(3)
  • d) A haszonállatok csupán pár fajának milliárdszámban való tenyésztésével és világszintű elterjesztésével az ember egy ’hidat’ épített a természetben előforduló állati patogéneknek, hogy még könnyebben juthassanak át az emberre. Mára a Földön élő emlősök tömegének 96%-a ember (24%) és haszonállat (60%).(4)
  • e) Az éghajlatváltozás az (a), (b) és (c) folyamatokat is felgyorsítja, a fajok, patogének és betegségvektorok elterjedését megváltoztatja, olyan területre viszi, ahol sem kulturálisan, sem biológiailag nincsen hozzászokva, így a kórokozók és betegségek elterjedését megváltoztatja, jellemzően főleg elősegíti.
Fotó: Shutterstock

2. Mivel átlag 4 havonta jelenik meg egy új járvány, aminek ¾-e állati eredetű, és a Covid–19-járvány esetén bebizonyosodott, hogy a globalizáció milyen villámgyorsan el tud terjeszteni egy járványt, az nyilvánvaló, hogy amennyiben nem változtatunk gyökeresen a természethez való viszonyunkon,

egyre rendszeresebben számíthatunk új járványok és pandémiák(5), valamint az élelmiszer-termelésünket komolyan veszélyeztető kártevő-inváziók súlyos elterjedésére.

3. Az éghajlatváltozás súlyosságát és kockázatait tekintve, és még az üzleti érdekek által is elismerten a koronaválságnál nagyságrendekkel súlyosabb emberi és gazdasági károkat hozva, ez lehet az utolsó figyelmeztetése az emberiségnek a következő, a civilizációt már sokkal jobban fenyegető vagy megtizedelő katasztrófa/válság előtt, hogy a természet ilyen mértékű kizsákmányolása visszaüt, a jelen életformánkkal magunk alatt vágjuk a fát, és a civilizáció fennlétét veszélyeztetjük.

Fotó: Shutterstock

4. Egy válság rombolása utáni visszaépítés feladata nem az, hogy ugyanazokat a régi, esetleg már elavult szerkezeteket állítsa vissza, hanem lehetőséget ad, hogy helyettük új, modern, 21. századi, jobb megoldások szülessenek. Ilyen szempontból minél mélyebb a krízis, annál nagyobbak a lehetőségek. A Covid–19-krízis minimum három okból „biztosít” évszázadokig talán nem látott lehetőségeket:

  • a) Az energiaigényben és ÜHG-kibocsátásban még az olajválság és a világháború óta nem látott összeomlást okoz a vírus elleni küzdelem.(6) Pár releváns iparág akár 80%-os csökkenést is megélt, ezek közül sok pont az energia- és kibocsátásintenzív szennyezők közül kerül ki, amelyeknek 1-2 évtizeden belül mindenképp radikális reformokon vagy akár szinte teljes kivezetésen keresztül kell menniük (olajipar, belső égésű autóipar, repülés, luxushajózás, távoli turizmus stb.). Ezeket addig nagyon nehéz volt reformokra rávenni, amíg a business-as-usual tevékenységükből széles körben profitáltak.
  • b) Az éghajlatváltozás és környezeti krízishez szükséges magatartás- és életmódbeli változások nagyon nehezen történnek meg. A szakirodalom szerint viszont olyankor történnek ezek meg a legjobban, amikor az emberek életében amúgy is fontos élethelyzet-változás történik, pl. költözés, gyermekszülés, közeli haláleset, új munkahely stb. A Covid–19-krízis és a lezárás a legtöbb ember életében ilyen földrengésszerű változást okozott, tehát soha-vissza-nem-térő esélyt jelent esetleg társadalomszintű magatartásváltozásokra. A Covid-krízis erre azért különösen fontos lehetőség, mert a lezárások és a védekezés pont olyan magatartásváltozásokra kényszerítette az embereket (repülés megszüntetése, utazás csökkentése, távmunka, helyi élelmiszerforrások megtalálása, személyes találkozások, ügyintézések elektronikus alapon való kiváltása, szórakozás online formáinak megtanulása, a helyi közösségek erősödése, összefogása stb.), amik a fenntartható jövő kulcsai.
Fotó: Shutterstock

5. Mivel a kormányok világszerte a GDP 5-25%-át fogják a gazdaság fellendítésére költeni, emellett eltörpül az a kb. 2,5%, ami évente elegendő ahhoz, hogy az éghajlatváltozást megoldjuk. Ha megkeressük azokat a területeket, ahol a fellendítés és az éghajlatváltozás mérséklése egymást felerősítik, azzal

olyan esélyhez jut az éghajlatváltozás megoldása, ami talán az évszázadban nem lesz többet.

6. A válság miatt a lakosság értékrendszere is valószínűleg érintett. Ugyan Magyarországra nem ismerek hasonló kutatásokat, de az Egyesült Királyságban a legújabb kutatások alapján a választók 80%-a a fizikai és lelki egészség és jóllét (health and well-being) priorizálását várja el a kormánytól, mint a gazdasági növekedését.(7) Egy másik közvélemény-kutatás szerint kevesebb mint 10%-uk szeretné, hogy ugyanúgy álljon vissza a gazdaság, mint a válság előtt volt(8), és több mint a fele változtatni akar saját életmódján is azok alapján, amit a válságból tanult. Tehát több folyamat is azt mutatja, hogy a válság után a talaj most különösen termékeny, hogy a reformok magjait belevessük.

Ezen érvekből következik, hogy a jelen krízis évtizedek óta, és valószínűleg még több évtizedig a legjobb lehetőségünk, hogy azokat a gazdasági, energetikai, társadalmi és magatartásbeli átalakulásokat beindítsuk vagy felgyorsítsuk, amik a fenntartható jövő alapkulcsai és az éghajlatváltozás megoldásának alappillérei.(9)

Fotó: Shutterstock

Rövid távú prioritások a gazdaságélénkítés, valamint járványügyi védekezés és fenntarthatósági törekvések keresztmetszeteként

A gazdaságélénkítés rövidebb távú prioritásait a járvány elleni védekezés határozza meg. Nézzük át, hogy ezekben hol találhatók meg olyanok, amelyek a fenntarthatóság ügyét is előrébb lendítik. Az idő hiányában ezeket külön pontokba összefoglalva szedtem össze.

1. Amíg széles körben elérhető nem lesz egy Covid–19-oltás, addig a városainkat ideiglenesen át kell úgy alakítani, hogy a járványügyileg biztonságos közlekedést biztosítsák.(10) Ezen módok a gyalogos, biciklis/rolleres, valamint autós közlekedés. Sajnos a tömegközlekedés ideiglenesen vesztese lesz a járványnak. Viszont fontos lépni, hogy az előbb felsorolt módok közül ne az autós, hanem a nem motorizált módok váltsák ki a tömegközlekedésből kieső utasokat. Ezeket a városi területek újraelosztásával, a nem motorizált közlekedés priorizálásával lehet elősegíteni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy autós forgalomnak szentelt utcákat, sávokat vagy ezek egy részét kell átadni ezeknek a módoknak, hogy ott a biztonságos távolság megtartásával tudjanak közlekedni.(11) Ezt már sok város megtette, megteszi, köztük magyar városok is, és jelentősen meg is ugrott, a Nagykörúton pl. júniusra megtöbbszöröződött, a kerékpáros-forgalom. Ezeket a pozitív magatartásbeli változásokat kell megpróbálni ösztönzőkkel, szakpolitikákkal konzerválni.

2. Mivel az 1.-ben szereplő intézkedések ellenére is biztosan meg fog nőni az autós forgalomra való igény a városokban, nagyon fontos, hogy ezeket mérsékeljük. Ennek az egyik fontos módja, hogy a koronavírus miatt kialakult távmunka, távoktatás, távszórakozás, távügyintézés egy része ne térjen vissza az eredeti, utazást igénylő módra. Legújabb kutatások szerint ez országszerte akár a munkahelyek 24%-át érintheti, a városokban többet.(12) Ezek ösztönzéséből a legtöbben nyernek: a városok a dugó, levegőszennyezés csökkenését, az irodaépületek és parkolóhelyek iránti igény csökkenését (ez ugyan bevételkiesést okoz, viszont felszabadíthat fontos közterületeket gyalogos- és biciklisforgalom, valamint parkok számára), a cégek pedig rezsicsökkenést, bérleti díjak csökkenését, parkolóhelyek csökkentését, infrastrukturális megtakarításokat. Ezeket viszont elő kell segíteni. A vállalati felelősségvállalás része lehetne az erre megfelelő ágazatokban, hogy minden munkáltató heti 2-3 nap távmunkára ösztönözze azokat a dolgozóit, akiknek ez nem jelent problémát vagy jelentősebb termelékenységkiesést. Az ezt vállaló munkavállalóknak ösztönzőket lehetne biztosítani, esetleg az ebből származó vállalati megtakarításokat vissza kell osztani. A megfelelő munkafeltételeket segíteni kell biztosítani, amennyire lehet. Mivel most az emberek így dolgoznak, fontos az ezt elősegítő lépéseket sürgősen megtenni, mielőtt még mindenki visszaáll. Ugyan ez első hallásra utópisztikusnak hangzik, pl. az ’Economist’ gazdasági magazin legutóbbi elemzése is rámutat, hogy a koronakrízis előtt is már elindult az irodakoncepció hanyatlása.(13) Egy, a krízis nyomán a szerző által készített gyorskutatás(14) során a válaszolók 70%-a választotta, hogy szívesen megpróbálná hosszú távon is a távmunkát, és további 10%-uk kötötte ezt ösztönzők meglétéhez. Sok cég bejelentette, hogy áttér digitális munkára: pl. a Cambridge-i Egyetem 2021 nyaráig teljesen távoktatásban tanít, a Twitter dolgozóinak többet nem kell munkába járniuk(15), stb. Megfontolandó, nem lehetne-e a közoktatásban is a felsőbb évfolyamokban bevezetni hosszú távon is a heti 1-2 távoktató napot, iskolánként más-más napon, így könnyítve a városi forgalmon is és a kibocsátásokon is.

Fotó: Shutterstock

3. A távmunkán kívül fontos rövid távon a távügyintézés további fejlesztése vagy a lakosság további átszoktatása, hiszen a közügyek intézésében egyre több minden már lehetővé vált, de az egészségügyben ideiglenesen behozott távszolgáltatások egy részét is fontos lenne megpróbálni megtartani a krízis után is (távolsági receptírás, távkonzultáció nagyobb szerepe, stb.). A szórakoztatóiparban nagyon fontos lenne elősegíteni, hogy minél több művészeti ág és művész tudja online is kereskedelmi alapon nyújtani a szolgáltatásait. Egyre több online hangversenyt, előadást, konferenciát, stb.-t láttunk a kijárási tilalom alatt, fontos lenne viszont ezek egyre nagyobb részére kereskedelmi alapon is megteremteni az igényt/lehetőséget. Ezt a kormányzat kommunikációval, közreklámokkal, fenntarthatósági/innovációs díjakkal segítheti elő. Ez is sürgős prioritás, mert az alatt lehet ezeket a legjobban bevezetni, amíg a tömegrendezvények nem lehetségesek, és az emberek ki vannak éhezve kultúrára, szórakozásra, információra. Ez gazdasági szempontból is kulcs, hiszen a kultúra az egyik legrosszabbul érintett iparág, ami pár hónapig biztosan nem fog tudni teljesen visszaállni – amíg a veszélyeztetettebb populációk be nem lesznek oltva.

4. A 2020-as nyaralási idényben a távolsági nyaralások helyett nagyon fontos, hogy mind a nagyobb keresetű, mind a szűk keretekkel rendelkező háztartásoknak legyen megfelelő, vonzó belföldi turizmuslehetőség. Emiatt nagyon fontos rövid távú gazdaságélénkítési célnak tartanám az itthoni kisvállalkozási (tehát nem tömegturzimus) alapon működő turizmus gyors és széles körű fejlesztését, ösztönzését. A falusi turizmus, a természeti turizmus, pl. a vízi- és kéktúra-lehetőségek, lovasturizmus, a kültéri kulturális értékek élvezeti lehetőségei – ezek mind járványügyileg biztonságosabb, minőségi belföldi szabadidő-eltöltési lehetőségek. Ezeket sürgősen ösztönözni, támogatni, fejleszteni lehetne, valamint több állami reklámkampányt indítani ezek megismertetésére, megszerettetésére. Viszont fontos, hogy a turizmuslehetőségek bővítése semmiképp ne menjen a természetes élőhelyek, biológiai sokféleségünk rovására (pl. beépítés, új utak építése, stb.), hanem inkább ezeket erősítse, ezen értékeket bemutassa, megismertesse a magyar turistával, valamint minél több turizmus épüljön is ezekre a különleges magyar értékekre. Az ökoturizmust érdemes támogatni, ösztönözni. Ma már olyan luxusüdülőhelyek is léteznek Magyarországon, amelyek klímasemlegesek, és a természetes élőhelyeket védik.(16)

  • Amennyiben idén nyáron az „itthon ragadt” turistáknak jó élményük lesz a hazai nyaralásból, hosszabb távú magatartásváltozást érhetünk el fenntarthatósági irányba, hisz jó élmény után szívesebben fognak a jövőben is hazai célpontokra utazni csípőből olcsó repülőjegy után nézés helyett.
Fotó: Shutterstock

5. Rövid távon fontos továbbá a hosszú beszállítási láncok lerövidítése, az importkiszolgáltatottság csökkentése. Ezt a kistermelők, háztáji termelők, helyi élelmiszer-ellátók támogatása, fellendítése segítségével lehet erősíteni. Erre a válságban megnőtt az igény, ezt a lehetőséget kellene megragadni, hogy az olcsón behozott importélelmiszer helyét részben visszavehesse a minőségi, egészséges, fenntarthatóbb helyben termelt élelmiszer. Ugyanígy a háztáji gazdaság, a falusi házaknál tartott háziállatok, saját zöldségtermelés ösztönzése nemcsak a fenntarthatóságot segíti elő, de az elszegényedett lakosságon és munkanélküliségen is segíthet. Ezt támogatott palántákkal, fiatal állatokkal és infrastrukturális, valamint információs segítséggel lehetne előmozdítani.

6. A fertőzésveszély miatt hatalmas igény alakult ki a házhoz szállításra, amit a kínálat messze nem tudott kielégíteni. Ezt lehetne államilag ösztönözni, megszervezni, hogy több vállalkozó és munkavállaló tudjon beszállni a kiszállítási üzletágba. Ennek hosszú távú fenntarthatósági haszna akkor lehetne a legnagyobb, ha a települések rendszerszinten optimalizálnák big data és mesterséges intelligenciai módszerek segítségével a települési igényeket, és a cégszintű logisztikát tudnák települési szinten egyesíteni (tehát ösztönözni, rábeszélni a cégeket, hogy ne külön szállítsanak, hanem egyesített piacon egy kiszállító rendszerszinten optimalizáltan szervezze meg a szállításokat). Rövid távon ez állásokat és most hónapokig szinte garantáltan nyereséges gazdasági tevékenységet jelent, valamint a fertőzésveszély csökkentését. Hosszabb távon valószínűleg forgalom- és légszennyezés-csökkentést, parkolóhelyigény-csökkenést a vásárlási és szállítási forgalom csökkenése miatt, valamint még hosszabb távon esetleg kereskedelmi épületek, épületrészek felszabadulását, városi hely felszabadulását jelentheti parkok, bicikliutak és egyéb városi közszükségletek kielégítésére. Ezek optimális tervezésére először informatikai és rendszerkutatást kellene kezdeményezni, hogy hogy a legoptimálisabb ezt megszervezni a különböző településeken. Ez helyi informatikai cégeknek is üzleti lehetőséget jelentene.

7. Rövid és középtávon is nagyon fontos a nehéziparról, erőforrás-intezív termelésről átállni a 21. századi tudásalapú, digitális gazdaságra. Ennek érdekében fontos, hogy a gazdaságélénkítési források a régi, energiaintenzív iparágaknak ne nyújtsanak olyan segítséget, ami a hosszú távú fennmaradásukat bebetonozza. Ezek helyett az ilyen forrásoknak a nagy részét digitális alapú vállalkozásokra, ötletekre, tevékenységekre összpontosítsák. Szabályozásokkal, díjakkal, elismerésekkel, nyilvánossággal is lehet ösztönözni olyan cégeket, amelyek a krízis során új digitális és AI-szolgáltatásokkal, innovációkkal segítettek ellátni a kijárási tilalom alatti megnehezedett feladatellátást. Átképzési programokkal lehet segíteni a vesztes iparágak munkaerejének az újak irányába való terelését, ahol ez lehetséges.

Fotó: Shutterstock

Hosszabb távú prioritások a gazdaságélénkítés és a fenntarthatósági törekvések keresztmetszeteként

Hosszabb távú prioritásokból most pár olyat emelnék ki, amire a szakterületemből adódóan jobban rálátok. A megújuló energia fontosságát, az elektromos közlekedésre való áttérést sokan mások hangsúlyozzák.

1. A gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés egyik legtipikusabb területe mindig az infrastrukturális beruházások állami fellendítése. Ez sokszor útépítés, nagy infrastrukturális beruházások, mint stadionok, csarnokok építése. Viszont az NFFT szerint már így is Magyarország vezet az EU-ban a betonozás és egységnyi gazdasági termék erőforrás-intenzivitása terén, így fontos lenne alternatív infrastrukturális beruházások megfontolása. A csökkent bevételű családok kiadáscsökkentésének az éghajlatvédelemmel legszorosabban összefüggő területe mindenképp az épületek mélyfelújítása. Ezt a területet Sir Nicolas Stern, a Világbank volt vezető közgazdásza is a világszerte 5 legfontosabb gazdaságélénkítő tevékenység közé sorolta(17), és a legtöbb zöld gazdaságélénkítési javaslatcsomagban szerepel(18). Például a Nemzetközi Energiaügynökség is kiemeli az épületfelújítások különleges gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatását(19) (lásd 1. Figure és 2. Figure). Viszont itt nagyon fontos, hogy ne csak felújítgatásokról, nyílászárócserékről stb., kis beavatkozásokról legyen szó, hanem átfogó, épületszintű, min. 80% hőenergia-megtakarítást eredményező felújításokra van szükség, a belakatolási veszély miatt(20). A mai műszaki vívmányok lehetővé teszik, hogy gyakorlatilag minden magyar épületet gazdaságosan (az energiamegtakarításokból megtérülően) fel lehessen újítani nullenergiás vagy energia pluszos szintre. A felújítások nagyon munkaerőigényesek, és ezeket a munkahelyeket nem lehet exportálni, mert helyi munkaerő szükséges hozzájuk, tehát kifejezetten ajánlott gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásúak, ahogy ezt egy alapos tanulmányban már magyarországi elemzéssel is kimutattuk(21). Ezenkívül a közel lenullázott rezsi a csökkent bevételű családoknak nagyon fontos hosszú távú szociális segítség.

1. Figure: A Nemzetközi Energiaügynökség kiemeli, hogy az épület-energiahatékonyságnak van a legnagyobb munkahelyteremtő hatása
2. Figure: Egységnyi tőkebefektetés eredményeképp keletkező munkahelyek száma. Az épület-energiahatékonyság vezet

2. Sajnos van viszont egy ágazat, amit nem kellene visszafejleszteni az eredeti szintjére, az az autóipar, amely belső égésű motorokra alapszik. Egyrészt éghajlatvédelmi szempontból ezeket hamarosan Európa legtöbb országában be fogják tiltani, tehát ezek piaca rövid távú és bizonytalan. Gazdasági elemzések rámutatnak(22), hogy a koronakrízis nélkül is igen megcsappant az igény ezen járművek iránt, és ez tovább várható, hogy folytatódik, ami eleve bizonytalan gazdasági jövőt jósol ezeknek a cégeknek. Emiatt fontos lenne, hogy ezeket az üzemeket, amennyire lehet, inkább elektromos mobilitást szolgáló gyártásra állítsák át, vagy egyéb más gazdasági irányba tereljék át, amennyire lehet.

3. A repülés az éghajlatváltozás számára az egyik legszennyezőbb iparág. A krízis jó lehetőség, hogy ezt olyan irányba építsük vissza, ami biztosítja a fenntarthatóbb jövőjét. Pl. az Air France kisegítő csomagjának feltétele a francia kormány által, hogy bizonyos kibocsátáscsökkentési és forgalomcsökkentési célokat megvalósítson az AF. Magyarországon nagyon fontos lenne, hogy ne legyenek irreálisan árazott repülőjegyek elérhetőek, hogy ne szokjon hozzá a lakosság ehhez az üdülési formához irracionális árakon „beetetve”. Ezt adókkal, árszabályozásokkal lehetne megoldani.

4. A mezőgazdaságot fontos lenne olyan változásokra ösztönözni, hogy több legyen a kisvállalkozás, és így könnyebben lehetne bevezetni a vegyszerszegény, regeneratív, esetleg szántásmentes vagy más éghajlatvédelmi módszerekkel, kisebb vetésterületeken, változatosabb terményekkel működő mezőgazdaságot. A biogazdaságok, az agroerdészet, a nagyobb hozzáadott értékű növények termesztésének ösztönzése mind a fenntarthatóság, mind a vidékfejlesztés, mind a gazdaságélénkítés érdeke.

5. A magyarok táplálkozásában a húsra koncentrált étrendről egy jobban a növényi eredetű élelmiszereket központba helyező étrendre való átállás nemcsak az éghajlatvédelemnek tenne nagyon jót, de a magyarok egészségének, valamint a vidéki gazdaságoknak is, hiszen több hozzáadott értéket jelentő növényt kellene termeszteni. A csökkentett haszonállattartás, a kisebb gazdaságok, a diverzifikált fajták termesztése/tenyésztése mind járványmegelőzési és alkalmazkodási szempontból is nagyon fontosak, mert kevesebb lehetőséget adnak patogének emberre való átterjedésére, patogének és kártevők nagymértékű elterjedésére.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató előadást tart a Piac és Profit üzleti magazin Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 címmel megrendezett konferenciáján Fotó: MTI/Kovács Attila

A szerző a CEU professzora; az ENSZ Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik vezető tisztségviselője.

Jegyzetek:

(1) https://www.caryinstitute.org/news-insights/feature/how-stop-next-pandemic

(2) Loh et al. 2015. Targeting Transmission Pathways for Emerging Zoonotic Disease Surveillance and Control. Vector borne and zoonotic diseases 15(7):432-43. doi: 10.1089/vbz.2013.1563

(3) https://d2ouvy59p0dg6k.cloudfront.net/downloads/the_loss_of_nature_and_rise_of_pandemics___protecting_human_and_planetary_health.pdf

(4) The biomass distribution on Earth. Yinon M. Bar-On, Rob Phillips, Ron Milo. Proceedings of the National Academy of Sciences Jun 2018, 115 (25) 6506-6511; DOI: 10.1073/pnas.1711842115

(5) https://www.unenvironment.org/news-and-stories/story/coronaviruses-are-they-here-stay

(6) https://www.iea.org/news/global-energy-demand-to-plunge-this-year-as-a-result-of-the-biggest-shock-since-the-second-world-war

(7) https://amp.theguardian.com/society/2020/may/10/britons-want-quality-of-life-indicators-priority-over-economy-coronavirus?CMP=share_btn_tw&__twitter_impression=true

(8) https://news.sky.com/story/coronavirus-only-9-of-britons-want-life-to-return-to-normal-once-lockdown-is-over-11974459

(9) http://www.lse.ac.uk/GranthamInstitute/news/financing-climate-ambition-in-the-context-of-covid-19/

(10) https://www.itf-oecd.org/site-s/default/files/respacing-cities-resilience-covid-19.pdf

(11) https://www.itf-oecd.org/sites/default/files/respacing-cities-resilience-covid-19.pdf

(12) https://twitter.com/AsjadNaqvi/status/1256199073633361920

(13) https://www.1843magazine.com/features/death-of-the-office

(14) https://twitter.com/DianaUrge/status/1256792098017345537

(15) https://www.bbc.com/news/technology-52772428?xtor=AL-72-%5Bpartner%5D-%5Bbbc.news.twitter%5D-%5Bheadline%5D-%5Bnews%5D-%5Bbizdev%5D-%5Bisapi%5D&at_custom1=%5Bpost+type%5D&at_custom2=twitter&at_custom3=%40BBCNews&at_campaign=64&at_medium=custom7&at_custom4=75000706-9E61-11EA-A667-27904744363C

(16) https://irotaecolodge.com/en/index.html

(17) https://www.carbonbrief.org/leading-economists-green-coronavirus-recovery-also-better-for-economy

(18) https://www.climatechangenews.com/2020/05/13/oil-crash-not-like-others/

(19) https://www.iea.org/reports/sustainable-recovery

(20) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877343513000468

(21) https://envsci.ceu.edu/sites/envsci.ceu.hu/files/attachment/project/558/ecf-employment-impacts-ee-retrofits-web.pdf

(22) https://www.economist.com/podcasts/2020/04/28/changing-gears-has-the-world-passed-peak-car

Neked ajánljuk
„Alapvetően meg fog az összes rendszerünk változni” Teszteltük a tudásalapú politikát – és sikeresnek bizonyult! Együnk Egymásért kampány a nélkülözők segítésére Lebomló pulóverrel az egyre gyarapodó szeméthalmok ellen ENSZ-közgyűlés: összefogást sürget a világ összes országa
Tovább a forrásra: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam