Ez is érdekelhet...
.jpg)
Klímavédelem
Élő Bolygónk mobilapp: neked fejlesztve!
Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a németországi mezőgazdasági üzemek 9 százaléka használ drónt, legyen szó a vadak védéséről, a földek és a növények állapotának méréséről, vagy a növényvédelemről.
Lengyel Éva sikeres könyvelőként beleszeretett egy Szeged melletti tanyába, kiköltözött, és hamar benépesítette a baromfiudvarát is. Szabadtartású tyúkokat kezdett el nevelni, és biotojás-termelésbe fogott. De az értékesítés nehezebben indult, mint amire számított. Elindította a Microker elnevezésű webes felületet, melynek segítségével az ország bármely területén élő termelő és kézműves díjtalanul meg tud jelenni termékeivel az interneten, ahol a vásárolni akarók megtalálják őket.
Az Újdelhi melletti Imago AI agtech startup mesterségesintelligencia-technikákkal kívánja kielégíteni az egyre nagyobb terméshozam iránti igényt, és csökkenteni a veszteségeket.
Akik nincsenek pontosan tisztában a biomassza mibenlétével, de szeretnék könnyen megérteni, tekintsék meg a korkorosgazdasag.hu grafikáját. Egyszerű, jól érthető magyarázatot kapnak arról, miből és hogyan jön létre a biomassza.
Az AGCO két éve vásárolta fel a két új ültető eszközsort bevezető Precision Planting vállalatot, amely így most már teljesen alkalmas a nevében hirdetett precíziós ültetés kivitelezésére.
Változnak az idők. Tíz éve salátaszezonkor százak álltak sorba munkáért Kaliforniában és Arizonában. Ma már távoli múltnak tűnik az egész. Amerika egészséges és friss élelmiszerek iránti kielégíthetetlen étvágyát viszont munkaerőhiány idején is kezelni kell. Erre jelentenek megoldást a robotok.
Magyar szakemberek kutatásaiból és gyakorlati munkájából egyedülálló módszer született a hazai erdők digitális légi feltérképezésére. Nemcsak légifotókkal, hanem például lézeres távméréssel.
Ha a termőföldek egynegyedét fűszer- és takarmánynövényekkel népesítjük be, az megállíthatja a beporzók populációinak hanyatlását. Az újfajta mezőgazdasági stratégiát egy kutatócsoport a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban. A négy különféle klímájú területen végzett próbák után mindenhol nőtt a terméshozam.
Szántóföldeken figyeli a termést egy különleges, napi 5 ezer hektár megörökítésére képes kameratechnikát alkalmazó DJI-drón. A kamerarendszer az amerikai cég saját fejlesztése.
A Frudistor nevű applikáció segítségével 40, tárolás során előforduló károsítót lehet beazonosítani, akár fényképek elemzésével, vagy éppen a betárolt termés fajtájának megadásával.
Az űrhajózás eddigi történetében az űrhajósok többnyire csomagolt élelmiszerekből álló speciális, előre megtervezett étrend szerint táplálkoztak. Ám néha változatosságra vágynak. A SpaceX júniusban indította útnak egy rakétával a Dragon űrkapszulát 2700 kilónyi szállítmánnyal a Nemzetközi Űrállomásra. A kapszulában a fagyasztott finomságok – például jégkrém és mirelit áfonya – mellett a NASA Veggie programjának palántái is a fedélzetre kerültek.
A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében, és a biodiverzitás fenntartásában is. Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Globálisan hasonló a helyzet, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti.
Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos szlogennel rendezték meg a XIII. Növényorvos Napot, ahol bejelentették, hogy a növényorvosok szaktudását és munkáját a jövőben szakmai doktori címmel tervezik elismerni. Elvárás ugyanakkor, hogy olyan fenntartható növényvédelmet folytassunk, ahol az utolsó megoldás a növényorvosi vény kiállítása.
Részben 3D-nyomtatással is készülhetnek a jövő kenyerei. A technológia segíti a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők, a hőre egyébként érzékeny probiotikumok használatát.
A globális éghajlatváltozásról sok gazda úgy hiszi, hogy csak átmeneti probléma, ám sajnos ez nem így van. Olyan folyamatosan ható jelenségről beszélünk, amire reagálni kell, hogy a magyar termelők is versenyképesek maradhassanak a piacon.
A sertések, szarvasmarhák és csirkék takarmányának előállítása befolyással van az éghajlatra és a környezetre. Elképzelhető, hogy a jövőben a takarmánytermelés a földekről nagy méretű ipari létesítményekbe kerül, mivel az új technológiák pénzügyi és környezetvédelmi szempontból előnyösebbek a jelenleginél.
Az amerikai multinacionális Cargill cég szarvasmarhákat terelő robotot fejlesztett. A gép rendeltetése, hogy az állatokat egyrészt kevesebb stressz érje, másrészt csökkentse, minimalizálja a közelükben végzett emberi tevékenységet.
A régi paraszti és a modern mezőgazdaság találkozása, csúcstechnológiai gazdálkodás, biológiai nyersanyaggazdaság, húst helyettesítő megoldások, fenntartható működés. Többek között erről esett szó Németország mezőgazdasági gazdálkodóinak és szakmai képviselőinek münsteri találkozóján, amelyet Ébredőben a mezőgazdaság – digitalizálás, modernizáció és fenntarthatóság címmel rendeztek meg.
„A fenntartható mezőgazdaságot úgy is aposztrofálhatnánk, hogy az a régi-új mezőgazdaság, ami pedig a régi és az új közt volt, az az ipari kornak az a hite, hogy az élelmiszereinket különböző vegyszerekkel tudjuk még jobbá tenni. De valójában ez nem igaz. Ez az elmélet zsákutcába futott.” Magyar szakértők többek között ezt fogalmazták meg ebben a pár évvel ezelőtt készült, a fenntartható mezőgazdaság alapigazságairól szóló 5 perces rövidfilmben.
Ugyan a beporzó rovaroknak köszönhető az élelmiszerek egyharmada, mégis visszaszorulóban vannak. A méhészek számára is egyre nagyobb kihívást jelent a méhcsaládok gondozása. Számukra jelenthet segítséget néhány technológiai újítás: a mikrofon a réten, a termoszolár kaptár, a méhkolóniát figyelő „zümmögő doboz”.
