A Pheno Geno szerb–holland vegyesvállalat Peter Cox ismert nemesítő irányításával ehető rózsákat fejlesztett ki. A mintegy négyéves kísérletezés során kielemezték a rózsaszirmok tápértékét, és tanulmányozták az étkezésre alkalmas rózsák ismert konyhafőnökök útján történő népszerűsítési lehetőségeit.
Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.
Egy amerikai elemzők által összeállított jelentés szerint a mezőgazdaságban alkalmazott robotok és drónok globális piaca a jelenlegi 3 milliárd dollárról 2022-ig elérheti a 10 milliárd dollárt.
Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Az idén 12,3 milliárd forintos forrás biztosításával indult el a génmegőrzési stratégiában megfogalmazott tervek megvalósítása.
Újabb tanulmány világított rá a napelemek és a mezőgazdaság kombinálásának előnyeire. A tanulmány szerint a cseresznyepaprika, a jalapeño paprika és a datolyaparadicsom termesztése a napelemmodulok árnyékában nem csupán lehetséges, de jobb termést is eredményezhet.
Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.
A növénytermesztés során a természetes növényvédelem módszereivel növelhetjük a terméshozamot, a termésminőséget, és csökkenthetjük, vagy akár meg is szüntethetjük a vegyszerek használatát.
Tudósok izolálták az árpában a szárazsággal szembeni ellenállásért felelős gént. A felfedezéstől azt remélik, hogy a jövőben a növények ellenállóbbá tehetők a globális felmelegedés egyes hatásaival szemben.
Magyarországon az éghajlatváltozás, az átlaghőmérséklet növekedése nemcsak többletfeladatokat, de lehetőségeket is ad a vállalkozások és általában a gazdaság szereplői számára.
A szeptember 5. és 8. között megrendezendő Bábolnai Gazdanapok keretében ismét megtartják a SMARTFARM konferenciát. Az első napon Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke tart témafelvezető előadást a növényvédelem és távérzékelés témakörében. A szakértőt a precíziós módszerek növényvédelemben betöltött szerepéről és a legfrissebb újításokról kérdezte a magyarmezogazdasag.hu honlap munkatársa.
Amikor a spanyol–francia származású Anne Hidalgót 2014-ben Párizs első női polgármesterévé választották, bejelentette, hogy zöldebbé teszi a várost. Két évvel később el is indult egy projekt azzal a céllal, hogy Párizs a fenntartható élelmiszer-előállítás mintavárosává váljon.
A méhpusztulás elleni harcban a vegyszerhasználat egyéb okokból is kívánatos visszaszorítása mellett az utóbbi időben új lehetőségek merültek fel. A robotméhek és egyéb technológiai fejlesztések mellett most egy jóval organikusabb megoldást találtak ki: a napelemfarmokat.
Ausztrál kutatók azt szeretnék, ha országukban nagy mennyiségben termesztenének Asparagopsis vörös algát és készítenének belőle takarmányt a szarvasmarhák számára. A kis mennyiségű Asparagopsis algát fogyasztó tehenek gyomrában akár 99 százalékkal kevesebb metán termelődik.
Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.
A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása – jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. új szervesanyag-kezelő központjának átadásán, Nyírjákóban.
A klímaváltozást is toleráló kukoricahibridek tesztelését és kifejlesztését célozták meg a KWS Magyarország Kft. szakemberei, akik Muronyban nem a szokásos kukorica-fajtabemutatóval várták a gazdákat.
Évi 17 milliárd forinttal, 2020-tól 2030-ig összesen 170 milliárd forinttal tervezi a kormány támogatni az öntözés fejlesztését – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára Hajdúböszörményben, a VIII. Hajdúsági Expo, Európai Traktorhúzó Verseny és Fieszta megnyitója után tartott agrárfórumon.
A melegedés és a légköri szén-dioxid szintjének növekedése elméletileg kedvez a Magyarországon termesztett gabonáknak, ahogy az egyre északabbra húzódó borvidékek szőlőtermesztésének is. A sokváltozós termésbecslési modellek mégis jókora visszaeséssel kalkulálnak a 21. század végéig.
Cseh tudósok előrehaladott kísérleteket folytatnak egy olyan berendezéssel, amelyet a sivatagba telepítve kivonhatják a levegőben lévő vizet, majd ennek segítségével élhetővé tehetik a homoktengert.
A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.
