A korábban alig ismert melegigényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé, emellett rohamosan terjed a dísz-batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.
Ugrásszerűen megnőhet a következő években a genetikai, biotechnológiai eljárásokkal létrehozott új növények és egyéb élelmiszeripari termékek globális terjedése. A folyamatot az agráriumban zajló robbanásszerű technológiai fejlődés hajtja, és a társadalmi kihívásokkal indokolják a létjogosultságát. Ám sokan óvatosak a kérdésben.
Afrika számos országában a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel a mezőgazdaság nehezen tud lépést tartani. A magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. 
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. két éve indította el négy éven át tartó kutatását, mely során olyan technológiák és módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek leginkább alkalmasak a korszerű és innovatív gazdálkodásra.
A precíziós takarmányozás egyre növekvő érdeklődésre tett szert az elmúlt 20 évben, és óriási előrelépéseket hozott. A precíziós takarmányozás ötlete mintegy 30 évvel ezelőtt merült fel, és azóta a szakemberek figyelmének központjában maradt
A mezőgazdaságban ha a gomba és bármely más növény szavak egy mondatban szerepelnek, az általában nem jelent semmi jót. A gazdálkodók szinte bármire hajlandók, hogy a gombák ne juthassanak a növényeik közelébe. Egy nemrég közzétett új tanulmány alapján ez megváltozhat a jövőben.
Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet. Ezt a jelenséget is elemezték növényorvosok és növényvédő szakemberek a 24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.
Saját nemesítésű alternatív növényfajtáit, valamint talajkondicionálási kutatásainak eredményeit mutatta be gazdálkodóknak a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete. A speciális fajták és talajjavító módszerek megoldást jelentenek a Közép-Tisza-menti térség számára.
Hollandia egy ideje viharsorompóval védekezik a tengerszint emelkedése és annak következményei ellen. A világ legnagyobb viharsorompója déli területeiken, Maeslantkeringnél épült.
A Bayer neve mostanában leginkább a Monsantóval való egyesülés és az egyik legnépszerűbb növényvédő szerük, a glifozáttartalmú Roundup betiltása miatt jelent meg a sajtóban. Pedig a vállalat nagyban dolgozik azon, hogy egyre környezettudatosabb legyen: egyelőre még nem tudja, pontosan hogyan, de ambiciózus célok már vannak, és januárra várható a részletes terv kidolgozása.
A szarvasmarhák szarvukkal sérüléseket tudnak okozni társaiknak és a gondozóknak, ezért gyakran már kisborjú korukban eltávolítják a szarvkezdeményeket. A Kaliforniai Egyetem kutatói génszerkesztéssel kikapcsolták a szarv növekedését okozó gént. A szarvatlan marhák a következő generációba is átadták a jelleget.
Becsehely egy kétezer fős település az ország délnyugati határán, Nagykanizsától 16 kilométerre, a Muraköz kapujában. Miklós Ákos Márton itt termeszt 2012 óta nagy tételben kivit: tavaly 4 hektáron 23 tonna termett, de a birtok még nem érte el a maximális kapacitását. Hermann Irén írása.
Bellemu márkanéven kínálta a jobbnál jobb emuhústermékeket a Németh és Futás Kft. az OMÉK kistermelői piacán, és a bodrogközi gazdálkodók első magyarországi bemutatkozása várakozásaikon felül jól sikerült. Az emut nem kell oltani, és ez a pompás állat még a madárinfluenzára sem érzékeny.
Az internethez kapcsolódó eszközöket (angol rövidítéssel IoT) és automata rendszereket fejlesztő görög Augmenta cég igyekszik piacképesebbé tenni legújabb fejlesztését, egy traktorra szerelt precíziós, valós idejű növénykultúra-elemző rendszert.
Zsigó Miklós, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium 17 éves diákja különdíjat kapott a Szófiában megrendezett idei EU Fiatal Tudósok Versenyén. Miklós egy, az alma állati kártevői elleni speciális csapdával érdemelte ki a rangos elismerést. A Magyar Mezőgazdaságnak mesélt találmányáról.
A gazdák új agrotechnikai eljárások alkalmazásával, erdőtelepítésekkel hozzá tudnak járulni az éghajlati változások hatásainak mérsékléséhez, ehhez viszont nélkülözhetetlen az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak legalább a jelenlegi szinten tartása a 2020 utáni időszakban is.
Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk „klímaállóvá” tenni kultúrnövényeinket is.
A Pheno Geno szerb–holland vegyesvállalat Peter Cox ismert nemesítő irányításával ehető rózsákat fejlesztett ki. A mintegy négyéves kísérletezés során kielemezték a rózsaszirmok tápértékét, és tanulmányozták az étkezésre alkalmas rózsák ismert konyhafőnökök útján történő népszerűsítési lehetőségeit.Ez is érdekelhet...
Közlekedés
Sebességcsökkentés Hollandiában
Agrárium
Az alma a nyerő
Képzőművészet
A természet esztétikája – Tarcsányi Ottilia kiállítása
Dizájntrendek
Szárba szökkenő bútorok
Klímavédelem
Egyre csak pumpáljuk a légkörbe a szén-dioxidot
Ökokalkulátor
Applikáció a városi emissziócsökkentés szolgálatában
Klímavédelem
A füstköd miatt bezárták az iskolákat Újdelhiben
