Világpremier történt egy amerikai faluban: drón porzott be almafákat. Egyelőre nem tudni, hogy nagyobb lesz-e így a terméshozam, a méhpopuláció sajnálatos csökkenésével viszont egyre nagyobb szükség lehet a tevékenységüket elvégző gépekre. Cikkünkben egy videó is látható a drónról bevetés közben.
Európai díjas lehet, és világszerte elterjedhet az a magyar innováció, amely a növények súlymérése révén valósítja meg azt a mezőgazdasági mikromenedzsmentet, amely nemcsak rendkívül gazdaságos, de környezetkímélő is. Az ötletgazda és kivitelező cég, a Gremon Systems Zrt. találmányának lényegéről egy angol nyelvű másfél perces bemutató is megtekinthető.
Tömegesen pusztulnak a méhek a túlzott mértékben használt és az idegrendszerükre károsan ható növényvédő szerek, betegségek és a klímaváltozás miatt. A növények beporzását más rovarok és madarak is végzik, de azok száma is rohamosan csökken: a nem háziasított beporzórovarok 40 százalékát kihalás fenyegeti.
A kertészeti ágazat a növekvő magyar mezőgazdasági kibocsátás 13-14 százalékát teszi ki, és a gyümölcstermesztésben második helyen áll a meggy. Milyen innovációkat tart szükségesnek a szakma a második legnépszerűbb gyümölcsünk piacán?
Einstein állítólag azt mondta, ha kipusztulnak a méhek, négy éven belül az emberiség is eltűnik a Földről. Hogy valóban ezt állította, vagy csak neki tulajdonítják ezt a drámai jóslatot, nem tudni, de az biztos, hogy a virágok beporzása nélkül élelmiszereink nyolcvan százaléka nem jöhetne létre.
Önjáró kocsiból és robotkarból álló szamócaszedő robotokat fejlesztett ki egy belga startup, amellyel az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiányt igyekeznek pótolni a bogyósgyümölcs-termelők. A robotok képesek négy másodpercenként leszedni egy termést, miután háromdimenziós látással megállapították, hogy érett-e a gyümölcs. A párnázott mancsoknak köszönhetően sérülésmentesen szedik le a szamócákat, és akár éjszaka is képesek dolgozni.
A hazai gazdák igényeinek kiszolgálása mellett a vetőmagágazat több mint 100 milliárd forintos exporttevékenységet folytat. A hazai kutató-fejlesztő szakembereknek nagy kihívást jelent az a fajta innovatív növénynemesítés, amellyel elérhetik, hogy a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták kerüljenek a termelőkhöz.
Egy gazdálkodás, amely visszaállítja a közvetlen kapcsolatot a termelő és a vásárló között: ez a közösségi mezőgazdálkodás. Nem személytelen, mint a bevásárlóközpontokban történő vásárlás, és tudjuk, hogy honnan származik az, amit megeszünk. Európában és Magyarországon is egyre több ilyen közösség alakul, amely a gazdálkodóknak biztos megélhetést, a vevőknek pedig jó minőségű élelmiszert jelent. Érdemes megtekinteni a Tudatos Vásárlók Egyesületének röpke 5 perces kisfilmjét ezen gazdálkodás lényegéről.
Nemcsak jól néz ki, de nagyon okos is ez a kis gépjószág. Okostelefonnal lehet irányítani, programozni, a robot pedig többek között GPS-t és kamerákat is használ, hogy jó munkát tudjon végezni.
Számos területen használják manapság a drónokat, például arra, hogy légi felvételeket készítsenek katonai akciókhoz. De akár a klímaváltozás elleni harcban is segíthetnek: megtalálhatják a csökkenő méhpopulációkat, feltérképezhetik a vadvilág változásait, vízmintákat gyűjthetnek, vagy akár csomagokat szállíthatnak. A World Economic Forum összeszedte, hogyan támogathatják a drónok a klímaváltozás elleni harcot.
A mezőgazdasági innovációk közül az egyik legextrémebb az úgynevezett vertikális gazdálkodás. Az alapötlet az, hogy mivel a növények a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat alapvetően nem a talajból, hanem az onnan származó vízből nyerik, mi lenne, ha a talajt kihagynák az egyenletből, a növényeket pedig szó szerint egymás fölé polcolva termesztenék? Kvázi, hogyan lehet 40 év múlva 9 milliárd embert a városban termesztett növényekből is élelemmel ellátni?
Akármilyen fura, a sarkkör fölött élők nem várják meg, amíg a globális felmelegedés hatása őket is eléri, és szánthatnak-vethetnek. A messziről szállított, drága zöldségeket saját terméssel igyekeznek kiváltani. A Spitzbergákon egy szakács kezdett el kísérletezni, Kanadában hokicsarnokból építettek ki közösségi üvegházat.
Egy kaliforniai székhelyű cég „Farm from a Box” fantázianévvel olyan „alapcsomagot” dobott a piacra, amelyben minden megtalálható egy, az energiahálózatra történő csatlakozás nélkül is hatékonyan működtethető biogazdálkodás beindításához. Egy-egy konténergazdaság 1 hektárnyi növénytermesztés támogatására képes.
Japánban 2015 óta be kell jelenteni a mezőgazdasági drónokat, így pontos adatokkal rendelkezik az agrárminisztérium a különböző permetező drónok számáról. Az idei első két hónapban például mintegy 700 új drónt vettek nyilvántartásba, háromszor annyit, mint egy évvel korábban.
A pár évvel ezelőtt még képtelennek vagy naivnak tűnő elgondolások az élelmiszerekkel és a mezőgazdasággal kapcsolatban mára már szinte mindennapossá váltak. Hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a digitális technológiákat? Hogyan vethetnénk véget az élelmiszer-veszteségnek és -pazarlásnak? Hogyan biztosítható a mezőgazdaság és a természet harmóniája? Mi lehet a biogazdálkodás szerepe? Ezekre és még további kérdésekre keresik a választ a csütörtökön kezdődött háromnapos ENSZ konferencián.
Egyre több olyan traktort használnak az Egyesült Államokban, amelyek működtetéséhez nem kell vezető, és nincsen rajtuk fülke sem. Magyarországon egyelőre az úgynevezett automata kormányzás terjed, amely pontosabb üzemeltetést tesz lehetővé, de itt még szükség van kezelőre a vezetőfülkében. Az automata kormányrendszer akár 10 százalékkal is drágíthatja egy-egy új munkagép árát, de a tapasztalatok szerint nőhet a hatékonyság.
Az új technológiák gyorsabb hasznosíthatósága érdekében az EU-s agrár-élelmiszeripari vállalkozások érdekképviseletei egy közös EU magatartási kódexet hoztak létre a mezőgazdasági adatmegosztásról. A megállapodás a klímaváltozáshoz kötődő új technológiák áttörését is kiemelten fontosnak tartja.
A világ forró, száraz, tengerparti részein a növénytermesztés eddig megoldhatatlan volt. Egy brit színházi világítóból lett feltaláló ötlete alapján azonban van remény rá, hogy az aszállyal sújtott területeken élő emberek mégis az értékes ivóvíz pazarlása nélkül termeljék meg élelmiszereiket.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.
A Föld népességének növekedésével a mezőgazdasági termelés egyre intenzívebbé válik. A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés átalakult a gazdasági nyomás hatására, a vetésforgó lecsökkent, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki. Ezek miatt is elszaporodtak a mezőgazdasági kártevő rovarok, felgyorsult a növénykórokozók elterjedése, s gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. Erre az egyre növekvő arányú kémiai védekezés, a vegyszerezés volt a válasz, amire a természet a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók megjelenésével reagált.
.png)
