2018. november 21., Olivér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Földhasználat és természetvédelem

A klímaváltozás kezelésében a földhasználat kulcsszerepet játszik. A legfontosabb klímavédelmi megoldások közé tartozik a természetes szénelnyelőként szolgáló ősi erdőségek megvédése. Az újraerdősítés a másik, a mezőgazdasági reform a harmadik fontos természetes megoldás.

„A klímaváltozás kezelésének természetes megoldásai” címmel jelent meg a Világgazdaság véleménycikke Justin Adamstól, a The Nature Conservancy természetvédelmi szervezet földhasználati kérdésekért felelős igazgatójától.

A Justin Adamséhez hasonló természetvédelmi szervezetek régóta dolgoznak azon, hogy egyensúlyt találjanak a természet és az emberiség között de csak nemrég értették meg teljesen azt, hogy

a földhasználat módjai mennyire fontos szerepet játszanak a klímaváltozás kezelésében.

A távérzékelés, a mesterséges intelligencia és a biogeokémiai modellezés révén jobban tudják előre jelezni a klímaváltozás hatásait, és stratégiát kialakítani a klímaváltozás káros következményeinek kezelésére, minimalizálására. A legígéretesebb módok közé tartoznak az úgynevezett „természetes klímavédelmi megoldások”, mint a természetvédelem, a természeti környezet újjáépítése, a fejlett földhasználat, amelyek világszerte a széntárolás fokozását, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának elkerülését eredményezik.

A The Nature Conservancy és tizenöt másik vezető intézmény friss tanulmánya szerint

a legfontosabb klímavédelmi megoldások közé tartozik a természetes szénelnyelőként szolgáló ősi erdőségek megvédése,

mivel az érintetlen trópusi és északi erdők, a szavannák és a tengerparti ökoszisztémák hatalmas mennyiségben tárolnak évszázadok alatt felhalmozódott szenet. Ha ezeket a területeket feldúlják, ez a szénmennyiség kiszabadul.

A másik fontos természetes megoldás az újraerdősítés.

Világviszonylatban mintegy kétmilliárd hektárnyi földterületen irtották ki az erdőket, vagy pusztultak el az erdőségek, fák ültetésével viszont a világ három gigatonna szén-dioxidot tudna elnyelni évente. Ez azzal lenne egyenértékű, mintha 600 milliónál is több autót vennénk le az utakról.

A harmadik megoldás a mezőgazdasági reform, lévén hogy

a klímaváltozás fő okozója a szántóföldtől a konyhaasztalig terjedő élelmiszeripar,

a közvetett és közvetlen emisszió, az erdőirtások, valamint a talajminőségre gyakorolt (sokszor negatív) hatások miatt. E kockázatokat felismerve huszonhárom globális cég – köztük a Nestlé, a McDonald’s, a Tesco és az Unilever – nemrég arra vállalt kötelezettséget, hogy megfékezik a brazíliai Cerrado régióban folyó erdőirtást. A Brazília területének negyedét kitevő szavanna egyre nagyobb veszélybe került a marhatenyésztés, a szója- és más mezőgazdasági nyersanyagok termesztése, továbbá a kapcsolódó infrastruktúrák miatt.

A nyilatkozat szerint, amikor a kormányzatok és a cégek összefognak a földhasználati kihívások kezelésében, annak lesz eredménye. A természetes klímavédelmi megoldásokban megvan az a potenciál, hogy évente mintegy 11,3 milliárd tonnával csökkentsék a szén-dioxid-emisszió mennyiségét. Mindez azzal lenne egyenértékű, mintha teljesen megszüntetnénk az olajtüzelést.

2016-ban 51 százalékkal, új-zélandnyi területtel nőtt a kiirtott erdőterület nagysága a világban, és a világnak fel kell ismernie:

a földhasználat tervezése nem csupán a természetvédelemről szól.

Vannak országok, amelyek elindultak a helyes irányba: Indiában például 6 milliárd dollárt különített el a kormány arra, hogy az ország államai a visszaerdősítésbe fektethessenek, Indonéziában pedig egy külön ügynökséget hoztak létre a jelentős szén-dioxid-elnyelő kapacitású tőzeges, mocsaras területek megvédésére.

Csakhogy a párizsi klímamegállapodás megvalósításáért kötelezettséget vállaló százhatvan állam közül csupán harminchatnak az emissziócsökkentési stratégiája tartalmazza a megfelelő földhasználati elveket.

A helyes irányba tett lépések egyik módja – különösen a mezőgazdaságban – az lenne, ha megszüntetnék azokat az állami támogatásokat, amelyek a műtrágya, a víz és az energia túlzott használatát ösztönzik az élelmiszer-termelésben. Ahogy az indiai kormány tisztviselői emlékeztették kollégáikat a Világkereskedelmi Szervezet idei ülésén, az észszerű mezőgazdasági reformok csak akkor kezdődhetnek meg, ha a gazdag országok csökkentik a saját gazdáiknak nyújtott „aránytalanul magas” szubvenciókat.

Az innováció jegyében

a talajelemzés, az öntözés és az alternatív fehérjék (például a növényi alapanyagokból készített, húst helyettesítő élelmiszerek) terén meglévő új eljárások, technológiák

fenntarthatóbbá teszik a mezőgazdaságot és a földhasználatot. Az építőiparban is lehet lépni, például a keresztlaminált fa (CLT) alkalmazásával, amely segítheti a szén-dioxid-emisszió csökkentését.

A tanulmány szerint a természetes klímavédelmi megoldások finanszírozási lehetőségeit jelentősen növelni kell a fenntartható földhasználatot elősegítő teljes állami befektetések növelésével. A Climate Policy Initiative szerint a mezőgazdaság, az erdészet és a földhasználat mérséklését célzó projektekre 2014-ben csupán 3 milliárd dollár állami finanszírozás irányult, szemben a megújulóenergia-termelésre elkülönített 49 milliárd, illetve az energiahatékonyságra fordított 26 milliárd dollárral.

A tanulmány a The Nature Conservancy internetes oldalán érhető el teljes terjedelmében.

Neked ajánljuk
App figyeli tehenek hőstresszét A klímaváltozás és a génszerkesztés forradalmasítja a mezőgazdasági technológiákat A kaliforniai erdőtüzek fénye rávilágít a klímaváltozás valódi kockázataira Újra indul a „ne öntse a lefolyóba!” kampány Zero waste is the new black
Tovább a forrásra: vg.hu
Vissza
Hírfolyam