2018. augusztus 16., Ábrahám
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A mezőgazdaság is felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszer-ellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt, de a mezőgazdaságnak is tennie kell a káros üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséért. Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására.

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét, ezért nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, szembe kell néznie a saját hatásának következményeivel – figyelmeztetett 2016 októberében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális jelentése.

Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 című jelentésében a FAO megállapította:

amennyiben nem változik meg gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűd, további embermilliókat veszélyeztethet az éhezés, leginkább a szubszaharai afrikai és a délkelet-ázsiai térségekben.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszer-ellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek – áll a jelentésben.

„Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett”

– idézi a jelentés José Graziano da Silvát, a FAO főigazgatóját.

A FAO jelentése több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók a klímaváltozás hatásainak a legjobban kitett termelők. Így ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal foghatnák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

Fotó: pexels.com

A FAO felhívja a figyelmet arra is: várhatóan csökkenni fog egyes ételek tápanyagtartalma (például: a cink, a vas vagy a bennük található fehérje),

ami olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a vírusos hasmenés az embernél, vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága.

A tudomány jelenlegi állása szerint 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszer-termelés növelése érdekében, miközben főleg a fejlődő országokat már ezt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.

A FAO arra biztatja a döntéshozókat, hogy

segítsenek a kistermelőknek támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával.

Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez.

Neked ajánljuk
Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Ha szereted a sört… – a fenntartható sörfőzdékért Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Állatkerti szülinap Pécsen! Íme az ablak, amely megduplázza az energiahatékonyságot, és még a hőtől is véd
Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam