2018. augusztus 15., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Egy biomérnök növénye mentheti meg a bolygót?

A növénygenetikus Joanne Chory harminc éve azzal foglalkozik, hogy miként lehetne egészségesebb növényeket termeszteni. A 2017 decemberében az Év Tudományos Áttörése díjat nyert Chory most azon dolgozik, hogyan lehet megoldani a Föld éhség- és szén-dioxid-problémáját egyszerre.

Minden évben átadják az Év Tudományos Áttörése díjakat különböző területekre lebontva. A díj szervezői olyan Szilikon-völgyi iparmágnások, mint a Google társalapítója, Sergey Brin, vagy a Facebook megalkotója, Mark Zuckerberg. A „kis nevekből” álló csapat a díjat úgy nevezi, hogy a „tudomány Oscarja”. Először 2012-ben jutalmaztak tudósokat a díjjal az élettudomány, valamint alapvető fizika és matematika területen.

A díjat 2017. decemberében Joanne Chory nyerte, amiért az elmúlt 30 évben azzal foglalkozott, hogy miként lehetne egészségesebb növényeket termeszteni. Azonban sokkal érdekesebb az, amivel most foglalkozik. Chory azzal kezdett el dolgozni, hogy

olyan növényeket tervezzen, amelyek egyszerre képesek élelemmel ellátni a bolygót, és rengeteg mennyiségű szén-dioxidot magukba szívni, hogy küzdjenek a klímaváltozás ellen is.

Chory reményei szerint egy nap ezt a szárazságnak és árvíznek is ellenálló növényt ételként fogják tudni termeszteni úgy, hogy közben hússzor több szén-dioxidot legyen képes magához venni, mint a mai évelő növények. Elmondása szerint a növénynek olyan íze van, mint a csicseriborsónak.

Chory becslései szerint nagyjából 10 évre és 50 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy tökéletesítse a fehérjében gazdag növényt. Az idő azonban sürgeti, hiszen a legtöbb kutatás úgy becsüli, hogy az évszázad végére a Föld 1,5 fokkal is melegebb lehet, mint az iparosodás előtt volt. „A világunk útelágazáshoz érkezett. Muszáj csinálnunk valamit, és gyorsan, ha nem akarjuk, hogy a bolygó ennyire felmelegedjen” – mondta Chory a díjátadás után.

Chory már sikeresen növesztett olyan növényeket, amelyek képesek fény nélkül is növekedni, bizonyos növényeket pedig magasabbra tudott növeszteni, amikor azok magjait egy DNS-t megváltoztató vegyülettel kezelte.

A munkáinak köszönhetően kialakított egy stressznek és kórokozóknak ellenálló növényt, hogy az sokkal ellenállóbb legyen a környezet viszontagságaival szemben.

Chory több mint 25 éve használta fel az Arabidopsis thalianát mint „modellszervezetet” Fotó: hhmi.org / Brad Torchia

Ahhoz, hogy Chory jelenlegi növénye számottevően hozzájáruljon a klímaváltozás csökkentéséhez, úgy számolta, hogy a jelenlegi növénytermesztésre használt földterületek 5%-át kellene az ő növényével beteríteni.

Egy Egyiptom nagyságú terület képes lenne az emberek által globálisan kibocsátott szén-dioxid 50%-át feldolgozni.

Az ötlet lehet nagyon elrugaszkodott, és egyelőre csak reménykedhet a sikerében, de Chory szerint ez a módszer sokkal egyszerűbb és jobb, mint az, hogy rávegyék az embereket, hogy csökkentsék a saját kibocsátásukat. „Dél-Kaliforniában élek, ahol az emberek nem fogják 50%-kal csökkenteni az ökológiai lábnyomukat, ahogyan én sem” – tette hozzá a kutató.

Neked ajánljuk
Magyarok az élen a globális digitális agráriumban? Levelekbe dugott szenzorok figyelmeztetnek, ha fogytán a víz Növényszaporítás új technológiával Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: tisztajovo.hu
Vissza
Hírfolyam