2019. március 20., Klaudia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mégis lesz magyar narancs?

Az éghajlat megváltozása erősen kihat a mezőgazdasági termelésre. Új növényfajok megjelenésétől talán nem kell tartani, arra viszont bizton számíthatunk, hogy az eddigiek termesztése jelentősen megnehezül. A búzánk és kukoricánk megmarad – de mi lesz, ha kuriózummá válik a burgonya, vagy öntöznünk kell a szőlőt?

A klímaváltozás az egész bolygón érezteti a hatását, az előrejelzések sem túl szívderítőek. Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia a közeljövőben a bortermeléshez lesz túl meleg, a szőlőtermő területek így északabbra tolódnak. Hamarosan svéd borokat iszunk?

Máskor vetünk

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál, az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága – véli Láng László akadémiai doktor, akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is. A vizet aligha a gabonafélékre kellene pazarolnunk, inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

Láng László szerint nem kell attól tartani, hogy a napraforgót kiszorítja az olíva, vagy megjelenik a magyar narancs és gyapot, inkább a jelenlegi növényeink termesztése nehezül meg, és a fajtákon belül lehetnek bizonyos eltolódások. A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan kondícióban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnyben lesznek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Más kultúrák

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt, a század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070–2100 közt több tanulmány szerint.

Otrok György, az IKR Agrár terménykereskedelmi üzletág igazgatója úgy gondolja, hogy a jelenlegi magyarországi vetésszerkezetre nem az éghajlat melegebbé válása jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a versenytársak további erősödése. Az oroszok például évi 40–50 millió tonna gabonafelesleggel rendelkeznek, így ők irányítják a piacot. Mi mennyiségben soha nem tudjuk felvenni velük a versenyt, máshol kell tehát bizonyítanunk, és a minőségi termelésre koncentrálnunk. Ma több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Neked ajánljuk
Okoseszközhöz okos használó is kell Okoseszközhöz okos használó is kell A klímaváltozás a vulkáni hamufelhők terjedését is megváltoztatja Súlyos katasztrófa: akár ezer ember életét is kiolthatta az Idai ciklon Különös hattyúdal a modern ember vég nélküli tévedéseiről
Forrás: agrarszektor.hu
Vissza
Hírfolyam