2018. december 17., Lázár, Olimpia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A globális változások kikényszerítik a precíziós gazdálkodást

A precíziós gazdálkodás által a bankok is megfelelő információkhoz juthatnak a hitelkérő gazdálkodásáról. A technológia alkalmazása ugyanakkor nem pénz és hitel kérdése. Ez mindenekelőtt a hozzáálláson, a szemléletmódon múlik. Minderről Hollósi Dáviddal, a Takarék Agrár Igazgatóság igazgatója beszélt az agrarinform.hu weboldalnak.

– Figyelnek-e a bankok a precíziós gazdálkodásra?

– Mindenképpen! Az elmúlt években már egyre inkább teret nyerő új szemléletmód, innováció mellett a bankszektor sem mehet el szó nélkül. Ráadásul a precíziós gazdálkodás banki szempontból is értékes irány. Ugyanis ahhoz, hogy jó hiteldöntéseket tudjunk hozni, nekünk is adatokra van szükségünk. Nagyon gyakori, hogy az ügyfél nem tud kellő adatokat nyújtani a gazdálkodásáról. Mivel a technológia egyik fő eleme, hogy tényeket gyűjt és dolgoz fel, így a precíziós gazdálkodással ügyfélminősítő rendszerünk is megfelelő információkhoz juthat a jövőben.

– Sok szakértő mondja, hogy a precíziós gazdálkodás adatgyűjtési és -feldolgozási fázisa még gyenge lábakon áll Magyarországon.

– Nem véletlenül, mert még mindig érzésből gazdálkodunk. Az ipari termelésnek már régóta a sajátja a hatékonyság, a jó munkaszervezés, az idő- és készletgazdálkodás, ezek a mezőgazdaságban még nem mindenütt magától értetődőek. Ezért is olyan fontosak az agrárinformációs rendszerek. Hogy okszerű, adatalapú döntéseket hozzunk. Az adatok detektálása valóban gyerekcipőben jár. Ezért hangsúlyozom mindig, hogy a precíziós gazdálkodás alapvetően szemléletváltást jelent.

Még azt is el tudom képzelni, hogy a precíziós gazdálkodás 1.0 verziójában nem is kell semmilyen eszköz, hiszen az első lépés a gondolkodásbeli átállás. Van egy Excel-táblázatom, és elkezdem rögzíteni az adott területekről beérkező az adatokat.

Nagy részben a támogatásoknak köszönhető, hogy stabil jövedelmet biztosít az ágazat. Másrészt pedig a folyamatos gépesítéssel, hatékonyságnöveléssel, a termésátlagok növelésével lett kifizetődő. Így eddig beleférhetett néhány nem takarékos, nem profi lépés.

– Eddig?

– Eddig, mert egyre kevesebb a lehetőség erre. Alacsonyak a gabonaárak, amelyek valószínűleg így is maradnak jó darabig, ráadásul tőlünk nyugatabbra jóval magasabb termésátlagokkal dolgoznak. A világkészletek telítődtek, ez szintén azt erősíti, hogy nem növekednek az árak. Az iparból érkező inputanyagok árai ugyanakkor tendenciózusan emelkednek. Magyarul: az agrárolló szépen nyílik. Így szűkül az ügyfélkör jövedelmezősége. Ha támogatás nélkül nézzük, akkor gyakorlatilag alig jövedelmező az ágazat.

Itt kell szóba hoznom a koncentrálódó birtokviszonyokat, amely által egyre nagyobbá válhat a méretgazdaságosságból eredő hatékonyság. Innentől fogva ezekkel a méretgazdaságos üzemekkel kell lépést tartani, ha versenyképesek akarunk maradni.

– Mi remélhető a precíziós gazdálkodástól? Kinek, mikor, miért éri meg?

– Ha okszerű döntéseket hozunk – épp elég véletlenszerű a mezőgazdaságban az időjárás –, és sikerül 5-10 százalékot javítani a kiadásainkon, vagy a magasabb hozammal ugyanennyit növelni a bevételeinken, az már rögtön meglátszik a jövedelmezőségen. Jelentősen csökkenthetők a költségek például a differenciált tőszámokkal, a differenciáltan végzett tápanyag-utánpótlással és növényvédelemmel.

Vagy még egy példa: a precíziós gazdálkodás többek között alkalmas arra is, hogy a növénykultúráinkat ellenállóbbá tegyük az időjárási viszontagságokkal szemben, ez hatással lesz a hozamainkra, így a bevételre is. Ha ezek mellett még figyelünk arra is, hogy fenntartható gazdálkodást folytassunk, akkor nem szennyezzük felesleges inputanyagokkal a földjeinket és vizeinket. A globális változások kikényszerítik a precíziós gazdálkodást.

Elért bennünket az információs társadalom, és gyakorlatilag itt vannak az eszközei is. Példaként szoktam felhozni, hogy a bankszektorban a '90-es évek közepéig a legtöbb kolléga a könyvelésen dolgozott, mert nem volt hozzá IT-eszköz. A gép a munka nagyját most elvégzi, sokkal kevesebb, de jobban képzett szakértővel. Ugyanígy a mezőgazdaság is megváltozott, ez igaz az állattenyésztésre is, nem csak a növénytermesztésre.

A teljes interjú a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
Egyre több helyen robotok helyettesítik az emberi munkaerőt Kaliforniában Biotojás az internetről: app köti össze a termelőt a vevővel Növekvő népesség, fogyó termőföld – precíz műtrágyázás az egyik megoldás? 7 tipp a zöldebb és etikusabb karácsonyhoz A hónap gyógynövénye: a sokoldalú dió
Tovább a forrásra: agroinform.hu
Vissza
Hírfolyam