2018. július 21., Dániel, Daniella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Megváltoztathatja-e a nyomtatott nanocellulóz az élelmiszeripart?

A 3D-nyomtatás ugyan lassan és egyelőre inkább csak kísérleti/érdekesség szinten, de az élelmiszeriparban is kezdi megvetni a lábát. A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói nyomtatott nanocellulózzal igyekeznek személyes igények és szükségletek alapján kidolgozni a jövő táplálkozását.

3D-nyomtatás a táplálkozástudományban

A 3D-nyomtatás térhódítása a 2010-es évek egyik legfontosabb technológiai változása. Ugyan már az 1980-as évek óta jelen volt, de a csak néhány éve lejárt szabadalmak sokáig akadályozták a széles körű használatot. Egy ideje viszont az élet szinte minden területére behatolt, így a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is megjelentek a 3D-nyomtatással készült termékek. Printeltek már ételt, csokoládét, de ezek egyelőre inkább kuriózumok, semmint tömegesen gyártott termékek. A szakterület egyik speciális ága, az egyelőre gyerekcipőben járó bionyomtatás az egészségügy mellett szintén komoly hatással lehet a mezőgazdaságra.

Például nyomtatott nanocellulózzal.

Mivel a cellulóz, egy összetett szénhidrát, a növények vázanyagának nagy része, ezért a földön leggyakrabban előforduló szerves anyag. A szálasanyag- vagy a celofángyártástól az élelmiszeripar széles skálájáig számos területen felhasználják. Az 1970-es évek végén egy New Jersey állambeli laboratóriumban nanocellulózt, a cellulóz rostos vagy kristályos változatát dolgozták ki, amelyet az élelmiszeriparban alacsony kalóriatartalmú sűrítő-, ízhordozó- és szilárdító anyagként használnak.

A cellulóz egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy szakszerű feldolgozás mellett hosszabb ideig érezzük úgy, hogy tele a gyomor. Az igazi kihívás viszont táplálékunk ízletesebbé tétele.

Személyre szabott élelmiszerek

Legújabban a Jeruzsálemi Héber Egyetem Yissum Kutatásfejlesztési Vállalata dolgozott ki nanocellulóz-alapú platformot. Céljuk „személyre szabott élelmiszerek” 3D-nyomtatása. Elképzelésük szerint az így előállított alapanyagok főzhetők, süthetők, ránthatók, grillezhetők stb. Technológiájukat a felsőoktatási intézmény Biokémia, Táplálkozástudomány és Élelmezés Intézetének több programját vezető Ido Braslavsky és kollégája, a biotechnológiai anyagokkal foglalkozó CollPlant cég alapítója, Oded Shoseyov dolgozta ki.

Braslavsky professzor az élelmiszerek biofizikájának és a fagyálló fehérjéknek a szakértője. Utóbbiak természetes módon akadályozzák meg élő organizmusok, például halak, növények és rovarok 0 Celsius-fok alatti elpusztulását. Mindkét terület kulcsfontosságú ételek molekuláris tartalmának mikroszintű kezeléséhez. A nanocellulóz előállításáról és gyártásáról több tanulmányt és szabadalmat jegyző Shoseyov professzor a növények molekuláris biológiájának specialistájaként tökéletes párost alkot Braslavskyval.

Együttes tevékenységük célja, hogy jobban ellenőrizzék az élelmiszerek összetételét, és szélesebb léptékben csökkentsék kalóriatartalmukat, amellyel minimalizálhatják a járványméretűvé vált elhízást és a vele járó egészségügyi problémákat (cukor-, szívbetegség stb.). Elképzeléseik különféle (gluténmentes, vegán, vegetáriánus stb.) étrendek szerint is kivitelezhetők.

„Az ígéretes technológia kiváló példája a multidiszciplináris és átalakító hatású találmányoknak. Valóban forradalmi gondolat, hogy egyetlen eszközben automatikusan előkészíthető, összekeverhető, formálható és megfőzhető a személyre kidolgozott élelmiszer” – méltatta kollégái munkáját Yaron Daniely, a Yissum elnök-vezérigazgatója.

Most kezdődik a jövő?

A Jeruzsálemi Héber Egyetemen kívül egyébként más intézmények is foglalkoznak a nyomtatható nanocellulóz élelmiszeripari lehetőségeivel, hasznosításával. A Nottingham Egyetemen például egy másik kiegészítővel, xantángumival keverték össze, és a mixből ehető 3D-nyomtató-alapanyagot készítettek.

A brit Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatótanácsa (EPSRC) és az Ismeretátadási Hálózat (KTN) 5,6 millió fontos projekttel igyekszik promotálni a 3D nyomtatás élelmiszeripari alkalmazásait.

Azonban ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy a technológia ezirányú hasznosítása valóban a kezdeteknél tart, és egyelőre inkább szórakoztató kuriózumnak számít.

A nanocellulóz lehet a jövőt megalapozó kiindulási pont. 

Neked ajánljuk
Tengervízzel működő üvegház Gyorsan fejlődik a mezőgazdasági robotika A vegán táplálkozás gyógyító hatásai Herczku Ágnes Volt egyszer egy bolygó – 4. rész: Genesis
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam