2018. február 18., Bernadett
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Karcagi klímakonferencia: „Alkalmazkodj okosan”

Az élet számos területét érinti a klímaváltozás, amelyre jó előre fel kell készülnünk – hangzott el a klímatudatos települések karcagi, „Alkalmazkodj okosan!” című konferenciáján. A megoldások között van többek között az új növény- és fafajok betelepítése, a kímélő talajművelés, az öntözés fejlesztése és az új kártevők elleni védelem.

A klímaváltozás olyan tény, amely mindannyiunkat érint, amelynek hatásai alól senki nem tudja kivonni magát – jelentette ki Fazekas Sándor egy Karcagon megtartott klímavédelmi konferencián. A földművelésügyi miniszter hozzátette:

most is szemmel látható az éghajlat megváltozása, akár úgy is fogalmazhatnánk, nem világos, hogy „az ősz nem ért még véget, vagy már a tavasz kezdődött el.”

A folyamat próbára teszi a jövőben az állat- és növényvilágot, az embereket, a gépeket és általában a technikai infrastruktúrát, és a költségvetést, az államot, valamint az önkormányzatokat is. A számítások és a projekciók szerint a változás jelentős lesz az elkövetkező évtizedekben.

Mindezekre fel kell készülnünk, és ennek érdekében

új növényfajokat kell kinemesíteni, vagy behozni, amelyek már alkalmazkodtak a szokatlanul forró időjáráshoz. Fontos a megfelelő, kímélő talajművelés, az öntözés fejlesztése is.

Generációs távlatban megoldandó feladatot ad a klímaváltozás az erdőgazdaságokban is. Ennek oka, hogy a jelenlegi fafajok léte és fejlődése kérdésessé válna 50-70 év múlva.

A megoldás új, balkáni, a mediterrán éghajlathoz alkalmazkodott fafajok telepítése lehet.

A konferencia további előadói közül Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. szakmai ügyvezető-helyettese előadásának bemutatta az intézet projektjeit, melyeknek nagy része a klímaváltozáshoz kapcsolódik, és főként európai finanszírozású. Dr. Radics Dóra, az OMSZ elnöke az éghajlatváltozás tendenciáit mutatta be az elmúlt évszázadtól napjainkig. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évszázad elejétől növekedett az átlaghőmérséklet, és

csökkent az évi csapadékmennyiség átlaga mind országos, mind globális szinten.

Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója arról beszélt, hogy milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak a mezőgazdaságra. Az új kártevő fajok megjelenése miatt új növényvédő szereket kell bevonni, az élelmiszeripart a terméskiesés problémája találhatja meg a szélsőséges időjárási események miatt, és az állattenyésztésben is új betegségek jelenhetnek meg.

Kovács Sándor, a J-N-Sz Megyei Közgyűlés elnöke elmondása szerint

a Nagykunságban nőtt az aszályos napok száma, így erre kell reagálnia a mezőgazdaságnak a meglévő öntözőcsatornák felújításával és újak telepítésével.

A „Tiszta tó a Tisza-tó” programmal kapcsolatban elmondta, hogy fő célja a tó környezetében élők és a vendégek környezettudatos gondolkodásának növelése.

Forgó Gábor, a Dipol Csoport ügyvezető igazgatója bemutatta a csoport szemléletformáló tevékenységét, mely keretén belül klímareferensi hálózatot hoztak létre, és konferenciákat szerveznek, aminek legfontosabb alappillére a közös szemlélet. Dézsi Viktor, az OMSZ Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának osztályvezetője ismertette azokat az összetevőket, melyeket az 55 automata, 4 mobil és 4 háttérállomáson mérnek. Előadásából kiderült, hogy

a hazai légszennyezettség függ a széljárástól és attól, hogy a lakosság egy része a téli időszakban mindenféle hulladékkal tüzel.

Dr. Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója azokat a problémákat mutatta be, melyek az éghajlatváltozással járnak. Statisztikai adatokra hivatkozva prezentálta, hogy

a halálozások leginkább a melegebb időszakokban történnek, amiből arra lehet következtetni, hogy a növekvő átlaghőmérséklettel megnövekszik a halálozások, megbetegedések száma is.

Az éghajlatváltozással új betegségeket hordozó állatok jelenhetnek meg, valamint hosszabbodik a pollenszezon.

Végül Reisz Lóránt, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. igazgatója mutatta be azokat a tényezőket és számításokat,

hogyan tudja egy vállalat vagy egy önkormányzat a saját karbonlábnyomát megállapítani,

és milyen módszerek vannak annak csökkentésére.

Tovább a forrásra: alfoldhir.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 10 éves a Bélaműhely 12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában 21. századi számvetés: a víz az úr