2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A nagyvárosi farmok kihívásai

A vertikális mezőgazdaság egyelőre egy szűk réteg privilégiuma, de működtetőik mindent megtesznek az áresésért, megoldásaik széles körű elterjesztéséért. Egy egész generáció érdeke ez.

A nagyvárosi mezőgazdaság több követelménynek igyekszik eleget tenni: környezetvédelem, fenntartható fejlődés, átlátható termelés. Általában organikus élelmiszerek alapanyagait termesztik metropoliszok vertikális farmjain, és bizony az árak is magasabbak. Mivel sok esetben prémiumkategóriáról van szó, felmerül a kérdés, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek kimaradnak belőle, és egyelőre az élelmiszer-elitisták privilégiumáról van szó.

Kate Hofman, a talaj helyett tápoldatokkal történő gazdálkodás és a vízművelést szimbiotikus közegben egyszerre alkalmazó akvapónia-alapú londoni GrowUp Urban Farms alapító-vezérigazgatója elismeri a kihívást.

„Természetesen drágább növényeket, például jól ismert zöldségek és fűszernövények mikroméretű változatát, mikrozöldségeket is termesztünk, viszont megfizethetőbb vegyes salátákat is” – magyarázza.   

Cége halat tenyészt, salátákat és füveket termel egy kelet-londoni volt ipari raktárban. Évi 20 tonna zöldséget, salátát és füveket, négy tonna tilápiát céloztak meg, amelyeket aztán helyi éttermeknek és boltoknak adnak el. A mikrozöldségeket Michelin-csillagos éttermeknek szánják, az így befolyt összeget viszont olcsóbb salátákba és fűszernövényekbe igyekeznek fektetni.

Erez Galonska, az appok által vezérelt hidropónikus (talaj nélküli) rendszerrel dolgozó berlini Infarm vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy minél többen meg tudják vásárolni növényeiket.

A termesztőtechnológiákat demokratizálva akarnak kimagasló minőséget megfizethető áron értékesíteni.

„Mindenkinek, boltoknak, éttermeknek, iskoláknak és kórházaknak saját gazdasággal kellene rendelkezniük, ahol saját élelmiszert termesztenek. Az elsők értelemszerűen a korai alkalmazók, viszont semmi akadálya nincs annak, hogy a nagyvárosi mezőgazdaság széles körben elterjedjen” – vallja Galonska.

Egyes berlini szupermarketekben már megjelent az Infam rendszere, amelyben fűszernövények mellett zöldségeket és retket termesztenek, és az árak sem horribilisek.

A Bázel-központú, de Berlinben, Hágában és Zürichben szintén aktív Urban Farmers akvapóniával foglalkozik. Egyrészt rendszereket ad el, másrészt a GrowUp Urban Farmshoz hasonlóan tilápiát tenyészt, mikrozöldségeket, salátát és fűszernövényeket termeszt. Hágában egy korábbi Philips tévé- és telefongyár, a De Schilde tetőterében dolgoznak. Az épületben egyébként más cégek mikrosörfőzdéket is terveznek.

Tycho Vermeulen, a Wageningen Egyetem kertművelés-kutatója szerint a nagyvárosi mezőgazdaság egyelőre a középosztály és a még gazdagabb rétegek kiváltsága. Ha művelői szélesebb közönséget akarnak megcélozni, újítaniuk kell, mint ahogy a GrowUp Urban Farms is teszi oktatási és tréningprogramjával Newhamben, London egyik legmagasabb munkanélküli-rátájával rendelkező városrészében.

Alacsonyan iskolázott fiatalokat igyekeznek megnyerni az akvapóniának, és bizakodnak, hogy a technológia elterjedésével, a jövőben többen indítanak majd saját vállalkozást.

„Az élelmiszer-alapanyagok városi előállítása egy egész generáció érdeke. Az ilyen típusú élelmiszer-forradalmakat általában több információval rendelkező tehetősebb személyek vezetik, ami viszont nem jelenti azt, hogy céljaik nem esnek egybe a társadalom összes rétegének céljaival” – nyilatkozta Patrick Holden, a fenntartható mezőgazdaságért küzdő bristoli Sustainable Food Trust alapító igazgatója.

Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 10 lépés a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában A fogyasztók már nem elégednek meg a „zöldre festéssel” A franciák büntetnek, az olaszok pakolnak, hogy ne legyen élelmiszer-hulladék