2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Országos jégkármérséklő rendszert állít üzembe májustól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A talajgenerátoros módszerre épülő beruházás 2 milliárd forintba kerül, de mintegy 50 milliárd forint termelési értéket fog megóvni évente. Györffy Balázs, a kamara elnöke szerint még korai lenne az idei termésmennyiségről beszélni, ám bízik abban, hogy a tavalyi gyengébb év után az idei már jobban sikerül. A Trend FM-en Imre Lőrinc beszélgetett Győrffy Balázzsal minderről.

– Mi igényli ezt a rendszert? Hogyan fejezhető ki, hogy milyen jégkárok keletkeztek tavaly vagy az utóbbi években, amelyek akár a mezőgazdaság egészét, a GDP-hez hozzáadott teljesítményét is visszavethetik?

– Ha az elmúlt 35 év adatait nézzük, azt, hogy a teljes mezőgazdasági káron belül mekkora kárt okozott a jég, akkor elmondhatjuk, hogy az körülbelül 20-25%-ot tesz ki, tehát mindenképpen jelentős. Ha összességében nézzük, akkor több tízmilliárdos kárról van szó minden évben. Természetesen önmagában indokolttá teszi, hogyha egyszer létezik a mostani technológiai környezetben olyan megoldás, amit eredményesen lehet alkalmazni, akkor azt Magyarországon a termésbiztonság érdekében meg is kell tenni. Mivel a Dél-Dunántúlon már volt működési tapasztalat erről a védekező megoldásról, akkor azt érdemes országos rendszerré fejleszteni. Mi most erre vállalkoztunk. Május 1-jével fog indulni, az ország teljes területét fogja védeni. Ez nemcsak a mezőgazdasági termelőknek lesz érdekük, hiszen a jég nem válogat, hogy hova fog leesni. Az autókat az út szélén, az ingatlanokat vagy akár a kiskerti ültetvényeket is meg tudjuk ilyen formában védeni.

– Azt mondja, hogy az egész országot védi majd ez a rendszer, amely 986 talajgenerátorból fog állni. Mégis, melyek azok a sarkalatos pontok, ahova több talajgenerátort kellett elhelyezni?

– Teljesen lineárisan kell elképzelni az elhelyezésüket. Ha képzeletben tízszer tíz kilométeres négyzetrácsot fektetünk az ország térképére, akkor a metszéspontokban kell elhelyezni ezeket az eszközöket. Jól mondta, valóban 986 generátor szükséges ahhoz, hogy az ország teljes területét tudjuk védeni. Ebből a 986-ból 222 automata, ami emberi beavatkozást közvetlenül nem igényel. A többi manuális, ami azt jelenti, hogy igénybe kell venni valamilyen humán erőforrást, hogy az eszköz működésbe lépjen. Az automaták telekommunikációs megoldás segítségével a központból egy okostelefon, számítógép vagy egy táblagép segítségével indítható, és természetesen le is állítható.

A talajgenerátor működése  Fotó: madosz.hu

– A helyi gazdák felelőssége lesz, hogy a manuális rendszereket működtessék?

– Igen. Kerestünk olyan személyeket, akik egyrészt azt vállalták, hogy ezeket az eszközöket a saját ingatlanjukon felépíthetjük, másrészt azt, hogy működtetik a rendszert. Jellemzően gazdákról van szó. Azt gondoljuk, hogy jól felfogott érdekük, hogy ezt a feladatot komolyan vegyék, és amikor üzenetet kapnak arról, hogy el kell indítani vagy le kell állítani a rendszert, akkor ők ezt meg is fogják tenni.

– Említette, hogy több tízmilliárd forintos kárt okoznak a jégkárok Magyarországon. Mondjuk, ha az elmúlt telet nézzük, azért olyan nagy fagyok nem voltak. Nem mérséklődött ez a szám?

– Érdemes különvenni a fagykárt a jégkártól. A jégkár esetén a májustól szeptemberig terjedő időszakban a jégerőse kell gondolni, akkor okoz kárt. Mi ebben az időszakban védekezünk, tehát a csapaték formájában lehulló jég az, ami ellen ez a megoldás védelmet tud nyújtani. Azt fontos leszögezni és őszintén elmondani már az első pillanatban, hogy olyan rendszer a világon nem létezik, amit teljes mértékű biztonságot tud adni és a zéró kockázatot tudna garantálni az érintetteknek. Ugyanakkor az egészen biztos, hogy a beavatkozás eredményes. (…) Számításaink szerint

az éves kamarai tagdíjhoz képest, ami egy 5 milliárd forintos összeg, a termelési érték, amit a mezőgazdaságban évente meg tudunk védeni, az nagyságrendileg 50 milliárd forint, tehát egy a tízhez, amit mi szolgáltatásban vissza tudunk adni a tagoknak

a tagdíjhoz képest. Erre nagyon büszkék vagyunk, és azt gondoljuk, hogy ez érdemi segítségnyújtás minden termelőnek. (…) A kollégák a meteorológiai szolgálattal kötött megállapodás értelmében, a tőlük kapott információt felhasználva indítják el ezeket az eszközöket, amikor arra szükség van. Ez a megoldás egyébként a technológiát illetően úgy működik, hogy ezüst-jodidot juttatunk a felhőbe egy két-háromezer méter magasan. Jellemzően ott keletkeznek a jégszemcsék, amik lehullva aztán képesek komoly kárt okozni. Az ezüst-jodid a megfelelő magasságban, amikor is a jégképződés történik, mesterséges jégmagvakat képez. Ebből kifolyólag sokkal több, de jóval kisebb átmérőjű jégszemcsék keletkeznek, amelyek jó eséllyel elolvadnak, mire a földre érnek, hiszen a jégeső az jellemzően a nyári melegebb időszakban fenyeget bennünket. De ha nem is olvad el, egész biztosan jóval kisebb átmérővel éri el a földfelszínt, mint az beavatkozás nélkül bekövetkezett volna.

2007. június 15.: Rab Jánosné beindítja Kővágótöttösön a kertjébe telepített talajgenerátort. Fennállása óta abban az évben működött legnagyobb kapacitással hazánk akkor egyetlen jégeső-elhárító berendezése a Dél-Dunántúlon. A Nefala Egyesülés által működtetett 141 talajgenerátor ezüst-jodid-szemcséket juttatva a levegőbe megakadályozza a felhőkben a nagyobb jégdarabok kialakulását Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

– Vannak Európában tapasztalatok hasonló rendszerről, ilyen megoldásról?

– Van, a magyar dél-dunántúli rendszeren kívül

a szomszédos Horvátországban, de Németországban, Franciaországban vagy akár Spanyolországban is találkozhatunk hasonló megoldással.

Van egyébként az ezüst-jodid felhőbe juttatás vonatkozásában más megoldás is, hiszen mondjuk helikopterrel, repülővel vagy akár rakétával is oda lehet juttatni. De a költséghatékonyságot szem előtt tartva, illetve a biztonságot, különösen a repülésirányítás igényeit figyelembe véve mi a talajgenerátorok mellett tettük le a voksunkat. Ez a program egyébként, ha a kiépítési költséget nézzük, akkor mintegy 2 milliárd forintot tesz ki, az éves működési költsége pedig 1,5 milliárd forint. Tehát nem egy egyszeri nagyberuházással tudtuk megoldani ezt a védekezési, hanem folyamatos forrást igényel. A kivitelezési költségek nagy részét, a 2 milliárdból mintegy 1,8 milliárd forintot pályázat útján nyertük el, s tudtunk belefogni a programba. A fennmaradó 200 millió forint a kamaraitagdíj-bevételekből került fedezésre. Az évi 1,5 milliárd forintos működési költség, természetesen, egy becsült összeg, hiszen egyik év a másikhoz képest jelentős különbséget tud mutatni akár a beavatkozás gyakoriságát, akár annak a területi lefedettségét illetően. De mondhatjuk, hogy ez a másfél milliárd forint pedig a kárenyhítési alapból kerül majd finanszírozásra. Vagyis elbüszkélkedhetünk azzal a ténnyel, hogy a kiépítés, a finanszírozás és az éves működtetés is úgy valósul meg, hogy az érintettektől, a magyar gazdáktól, a magyar vidéken élőktől egyetlenegy plusz forintot nem kérünk el.

A talajgenerátor beindítása Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

– Milyenek az ágazat idei kilátásai? A 2016-os magas bázishoz képest tavaly visszaesett a mezőgazdaság teljesítménye, körülbelül 6%-kal csökkent a kibocsátás. Idén mire számítanak? Volt egy enyhe tél, milyen lehet a termés?

– Nagyon nehéz még ilyenkor felelősen bármit is mondani, hiszen van olyan kultúra, ami még földbe sem került. A tavaszi vetésű növények jellemzően még a zsákokban vannak vetőmag formájában. Az őszi vetések összességében jó képet nyújtanak, de az utóbbi időszakban a késői tél azért kárt tudott okozni. Ennek a pontos felbecsülése még várat magára. Ahhoz, hogy a kollégáim pontos képet tudjanak festeni, még szükség van egy kis időre. Mint minden gazda, én is mindig optimistán állok a következő időszak elé. Bízom benne, hogy most nem a tavalyi évhez hasonló aszályos és egyéb más problémákkal terhelt évnek nézünk elébe, hanem egy eredményes, inkább a 2016-os hasonló esztendőhöz.

Neked ajánljuk
Levelekbe dugott szenzorok figyelmeztetnek, ha fogytán a víz Parányi szerkezet segíthet a klímaváltozás elleni harcban A bioélelmiszerek előállításának követelményei Szerbiát is meghódítja a szélenergia? A Toyota napelemmel hasznosítja a kánikulát
Tovább a forrásra: Trend FM
Vissza
Hírfolyam