2018. május 24., Eliza, Eszter
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Génszerkesztés és adattudomány a mezőgazdaságban

Miért előnyösebb a génszerkesztés a génmódosításnál? Hogyan hasznosítható az adattudomány a tökéletes terméshozamhoz? Miként változik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar társadalmi megítélése? Ezeket a kérdéseket igyekeztek megválaszolni multinacionális óriások vezetői egy múlt őszi amerikai konferencián.

A génszerkesztés és az adattudomány volt a legizgalmasabb témája a mezőgazdaságáról, például kukoricamezőiről és élelmiszer-feldolgozásáról ismert Iowa állam fővárosában, Des Moines-ben megrendezett World Food Prize-nak.

Génszerkesztés génmódosítás helyett

A génszerkesztés nem azonos a sok vitát és élénk tiltakozást kiváltó genetikailag módosított organizmusokkal (GMO). Míg az utóbbiban idegen anyagot juttatnak a növénybe, addig

a génszerkesztésnél idegen anyag „bedolgozása” helyett a meglévő növény genomján végeznek változtatásokat. (A genom egy szervezet DNS-be kódolt teljes örökítő információja.)

A Mars Inc. mezőgazdasági főnöke, Howard-Yana Shapiro kiemelte a génszerkesztett növények aflatoxin-ellenállását. Eleve úgy dolgoznak rajtuk, hogy immúnisak legyenek a fertőzéssel szemben.

Az aflatoxinok a természetben előforduló, penészgombák által termelt, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő gombamérgek. Egy adattal jól szemléltethető, mennyire kártékonyak: az általuk okozott fertőzés évi 32,1 millió és 1,68 milliárd dollár közötti kárt okozhat az amerikai kukoricatermesztésnek, ráadásul az éghajlatváltozás miatt a helyzet csak rosszabbodik az USA Kukoricaövnek nevezett középnyugati államaiban (Iowa, Illinois, Indiana, valamint Michigan, Ohio, Nebraska, Kansas, Minnesota és Missouri egyes részei).

„A génszerkesztés ugyanolyan egyedi lehetőség a csúcstechnológiákhoz való hozzáférés demokratizálására, mint a mezőgazdasági digitális eszközök” – véli Robb Fraley, a Monsanto főmérnöke, aki bizakodik, hogy az amerikai kormányzat jóváhagyja, és nem olyan szkeptikusan áll hozzá, mint a GMO-hoz. Egyben fel is hívta a figyelmet a cég egyik alkalmazására:

a farmer lefényképezi a fertőzött növény levelét, a képet elküldi a számítási felhőbe, a program összehasonlítja más beteg levelek fotóival, és néhány másodpercen belül 95 százalékos pontossággal azonosítja is a fertőzést.

Az adattudomány a farmerek szolgálatában

Erik Fyrwald, a Syngenta vezérigazgatója üdvözölte a világméretű tendenciát, hogy tudósok statisztikai és adatelemzési módszerekkel támogatják az óhajtott tulajdonságok kivitelezésén munkálkodó növénytermesztők tevékenységét. Többek között a terméshozamra és más tényezőkre dolgoznak ki ültetés, magvetés előtt használható vizuális teszttechnikákat.

„A kifinomult algoritmusok bepillantást engednek minden egyes piacra, és olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a növekedési feltételek, a talaj, a mag teljesítménye vagy a várható időjárás. Ezekkel a megoldásokkal magok kiválasztásában és megfelelő növényvédő termékek használatában segíthetjük a farmereket” – jelentette ki.

Az algoritmusok hozzájárulnak, hogy a gazdák komplett farmkezelő rendszerrel optimalizálhassák a termést, racionális adatmennyiséget használva érhessék el a legnagyobb hozamot. Élelmiszergyártó cégeknek szintén besegítenek a legjobbnak tűnő gazdaságok kiválasztásában.

Fyrwald nem ért egyet azokkal, akik az organikus élelmiszerekben látják minden probléma megoldását.

„A hagyományos mezőgazdasággal összehasonlítva több földre és vízre van szüksége, és nagyobb az üvegházhatásúgáz-kibocsátás is” – figyelmeztet.

Merre tart a mezőgazdaság és az élelmiszeripar?

A rendezvényen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar társadalmi megítélésével szintén foglalkoztak. Sokan egyszerűen nem fogták még fel, hogy ezen a területen is ugyanúgy elterjed csúcstechnológia, mint a gazdaság más szegmenseiben.

Jim Blome, a Bayer Crop Science vezérigazgatója különös paradoxonra hívta fel a figyelmet – a fiatalok egy része egész éjszakát sorban áll a legújabb iPhone-ért, közben viszont azt szeretné, hogy két öszvér termessze az ételeihez használt növényeket.

Pedig a változások egyértelműek. A Center for Food Integrity friss felmérése alapján a megkérdezettek 55 százaléka szerint jó irányba tart az élelmiszeripar (a maradék 45 százalék ellentétes véleményen volt). A 2015-ös azonos felmérésben csak 40 százalékuk gondolta így.

Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában 2050-re 143 millióra nőhet az éghajlatváltozás miatt elvándorlók száma A Bayer felvásárolta a GMO-termékeket gyártó Monsantót A bioélelmiszerek előállításának követelményei