2018. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Tejtermelés tudományos alapokon

A klímaváltozással járó gazdasági kényszer, hogy az állattartó gazdák mind komolyabban számoljanak a nyári hőségnapok következményeivel, és az állattartás tudományos hátterét adó kutatás minél pontosabban feltárja az okokat, a következményeket, valamint a hőség okozta károk mérséklésének lehetőségeit.

Igencsak időszerű témákat tűzött napirendre a Holstein Genetika Kft. a legutóbbi, Székesfehérváron tartott szakmai napján. A vállalat a fennállása óta folyamatosan arra törekszik, hogy a kor szintjén kiszolgálja a szarvasmarha-tenyésztőket, és ha lehet, felvázolja azokat az irányokat, amelyek a következő időkben meghatározzák az ágazat helyzetét, ezen belül a holstein-fríz szarvasmarhák te­nyész­tésének jövőjét.

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban kell számolni azzal, hogy az állatokat hőstressz éri, ami jelentős élettani romlást, termeléskiesést és szaporodásbiológiai károkat okoz.

Különösen igaz ez a nagytermelésű tejelő tehenekre, márpedig a magyar szarvasmarhatelepek túlnyomó többségében laktációnként 11-14 ezer liter tej termelésére képes holstein-fríz tehenek találhatók.

A hőstressz hatásai a szarvasmarhára Fotó: epa.oszk.hu

A szarvasmarháknak sajátos a hőszabályozásuk: a bendőbeli fermentáció során keletkező hőt használják testük fűtésére. A túlzott hőtermelést a tehén alacsonyabb takarmányfelvétellel, vagy csök­kent emésztéssel fékezi meg.

A hőstressz az, ha már nem tudja kompenzálni a külső hőmérséklet vagy a páratartalom emelkedését. Ez az állapot általában 25 Celsius-fok fölött következik be.

A hőstresszes időszakban a megemelkedett testhőmérséklet az egész szaporodási folyamatot negatívan befolyásolja, ennek következtében lavinaeffektus alakulhat ki: a méhbeli állapot, a tüszőfejlődés, a petesejtek érési minősége, a hormonok koncentrációja egyaránt elmarad az optimálistól.

Hogyan lehet ezeken változtatni?

Ma már lehetséges az istállólevegő hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása, és technológiától függően a ventilátoros átszellőztetés, az árnyékolás, és az állat testfelületének vízpermetezéssel történő hűtése.

Önmagukban ezek már jelentősen mérsékelhetik a hő okozta károkat, de ugyanilyen fontos a takarmányozási megoldások bevonása a technológiába. Mire kell törekedni a prevenció jegyében?

  • Az egyik legfontosabb cél az állatok hidratáltságának meg­őrzése vagy – rosszabb esetben – helyreállítása, az elektrolit-víz egyensúly megőrzése. Ennek a bőséges friss és tiszta vízhez való korlátlan hozzáférés a kiindulópontja, de megfelelő takarmány­kiegé­szítők alkalmazásával még többet segíthetünk a tehénnek, hogy megőrizze egészségét, szaporodási teljesítőképességét.
  • Célzott takarmánykiegé­szí­tőkkel minél több takarmány felvételének az elérése.
  • Az intenzív bendőműködés fenntartása.
  • A bendő- és vastagbél-acidózis megelőzése.
  • Mindenféle stresszhatás minimalizálása, a tehénkomfort biztosítása.

A konferencián elhangzottakról a lenti linken lehet bővebben olvasni.

Neked ajánljuk
Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Nem csak termelékenyebb, zöldebb is a jövő Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Ritkábban betegszik meg az, aki kutyát tart Jönnek az okoserőművek
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam