2018. november 20., Jolán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nagy a versenyfutás a világban – a tudásalapú fejlesztést nem lehet nélkülözni az agráriumban sem

A tudásalapú fejlesztést, a kutatás támogatását nem lehet megspórolni a magyar agráriumban sem. A klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárást, szárazságot, betegségeket tűrő új, bőtermő gabonafajtákra van szükség. A GMO-mentesség versenyelőnyt jelenthet számunkra, de megkerülhetetlen a precíziós növénynemesítés.

Többek között erről beszélt Nagy István agárminiszter Vassurányban, a helyi agrárkamara által rendezett búzafajta-bemutatón.

Magyarország a fajtanemesítés területén kiváló potenciállal, kiváló szakembergárdával és elismerésre méltó szakmai múlttal rendelkezik, a kutatóintézetek mégis sokszor filléres gondokkal küzdenek, amin változtatni kell.

A miniszter szerint az egyik legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy a kutatóintézetek szakembereinek tudását hogyan tudjuk gyakorlati előnnyé változtatni a termőföldeken, és egyesíteni azt a gazdák erőfeszítéseivel, szorgalmával és szaktudásával.

Fotó: MTI

A világban egyre nagyobb az élelmiszerek iránti kereslet, 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, és ellátásukhoz kétszer annyi alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint most. Ennek előállításához például búzából évente 2,4 százalékkal kellene növelni a világban a termelés mennyiségét 2050-re, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalék.

A klímaváltozás és annak hatásai miatt olyan új bőtermő fajtákra van szükség, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket, tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat.

Magyarország továbbra is tartja magát a GMO-mentességhez, és olyan értéknek tartja azt, amely versenyelőnyt jelenthet számunkra.

Megkerülhetetlen azonban a precíziós növénynemesítés, amely során a szakemberek olyan egyedeket igyekeznek létrehozni, amelyek jobban megfelelnek a természeti környezet gyors változásainak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében húsz éven belül 1 millió hektárra kellene emelni az öntözött területek nagyságát, amely jelenleg ennek csupán a töredéke, 80-100 ezer hektár.

A teljes cikk a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
Szarvasmarhákat terel a robot Angus, a mezőgazdarobot Már több ezer éve termeszt kakaót az ember Napsütésben a szemét is a klíma ellen fordul Zero waste bevásárlózacskó
Tovább a forrásra: MTI
Vissza
Hírfolyam