2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Elhibázott mezőgazdasági politika vezetett a klímaváltozáshoz

Ezt állítják egy tavalyi tanulmány elemzői, akik politikai és társadalmi nyugtalanságok sorát, erőszakos megmozdulásokat jósolnak az egyre növekvő aszály és globális felmelegedés miatt. A 2017-es indiai tüntetések és a több afrikai polgárháború is erre példa.

Miután Indiát 140 éve nem látott aszály sújtotta tavaly nyáron, az indiai parasztok több városban az utcára vonultak adósságelengedést és magasabb terményárakat követelve, és összecsaptak a rendőrökkel.

A 2016-os szárazság egyfelől rámutatott az elhibázott mezőgazdasági politikára, másfelől az általa előidézett zűrzavaros helyzet kihangsúlyozta a fenyegetést is, amelyet a klímaváltozás jelent a világ összes országa számára.

Ahogy a globális hőmérséklet növekszik, és az aszályos időszakok egyre gyakoribbak lesznek, úgy fogja mindezt várhatóan politikai és társadalmi nyugtalanság követni, erőszakos megmozdulásokkal egyetemben – írta a Világgazdaság.

Fotó: pixabay.com

A Center for Climate and Security (CCS) szerint „az éghajlat okozta kockázatok” nem megfelelő kezelése fokozhatja a vízért, az élelmiszerért, az energiáért, a földért folyó küzdelmet, különösen az amúgy is instabil régiókban.

A szubszaharai Afrika vonatkozásában a kutatók erős kapcsolatot találtak a három évtizede tartó hőmérséklet-emelkedés és a polgárháborúk kitörése között.

Ha az éghajlat melegedése folytatódik, akkor a polgárháborúk és egyéb konfliktusok egyre gyakoribbak lesznek Afrikában, a Dél-kínai-tenger térségében, az Északi-sarkvidéken, Közép-Amerikában és másutt is.

Ennek elkerüléséhez a multilaterális szerződések megújított támogatására van szükség, valamint az országok, a városok és a különböző gazdasági szektorok

erőteljesebb fellépésére három kulcsterületen. Ezek az erőforrás-menedzsment, a katasztrófák bekövetkeztének csökkentése és a migráció.

A klímaváltozás sebezhetőségi indexe a 2014-es felmérések szerint. Az első 10 legsebezhetőbb ország: Banglades, Bissau-Guinea, Sierra Leone, Haiti, Dél-Szudán, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kambodzsa, Fülöp-szigetek, Etiópia Fotó: /reliefweb.int

Azon társadalmakban, ahol az agrárium kiemelt szerepet játszik, a mezőgazdaság termelékenysége kihat az egész gazdaságra. Ahogy tavaly Északkelet-Afrikában és Indiában látni lehetett,

a hőmérséklet változásai és az esőzések csökkenthetik a terméshozamokat, így a vidéki lakosság jövedelmét, és egyéb gazdasági lehetőségek hiányában a közösségek erőszakhoz folyamodhatnak az élelmiszerért és a gyér erőforrásokért folyó küzdelemben.

A nemzetközi segélyszervezeteknek – az állami kormányzatokkal együttműködve – a szegénység azonnali következményeinek kezelésén túl hosszú távú stratégiákat kellene kidolgozniuk annak érdekében, hogy elősegítsék az agrárközösségek túlélését a rossz terméshozamok esetén is.

E stratégiáknak többek közt a szántóföldek kezelésére és a vízmegőrzésre kellene fókuszálniuk.

Új stratégiákra van szükség a katasztrófavédelem koordinálásához. Ahogy a klíma változik, egyre gyakoribbak, intenzívebbek és tartósabbak lesznek a szélsőséges időjárási helyzetek, így az áradások, a hurrikánok, a földcsuszamlások és a tájfunok, amelyek az egyes emberek megélhetését, illetve az egész gazdaságot aláássák. Ha a kormányok nem teszik hatékonyabbá a katasztrófavédelmet, a súlyos következmények aránytalanul a szegény és sérülékeny közösségeket sújtják majd,

s így állandósul a szegénység és az erőszak között meglévő ördögi kör.

Végezetül jobb intézkedésekre van szükség a migráció kezelése terén, amelynek jó része a súlyos időjárási helyzetekhez és a szárazsághoz kötődik. 2015-ben a migránsok száma rekordszintre, 244 millióra nőtt. Ahogy az éghajlat változik, teljes régiók válhatnak lakhatatlanná, és még több embernek kell majd elhagynia az otthonát. Például a Közel-Kelet egyes részei túlforrósodhatnak az emberek számára az évszázad végére,

s az olyan sűrűn lakott városokban, mint Újdelhi, 35 Celsius-fok feletti lehet a hőmérséklet az év kétszáz napján is.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet attól tart: ahogy mind többen menekülnek a hőség elől, az emberek kis helyeken történő koncentrálódásának eddig nem látott következményei lehetnek a megélhetéshez szükséges lokális kapacitások szempontjából.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás súlyos veszély a bolygó számára. Bizonyos okokból azonban a politikusok és a kormányzati tisztviselők még nem ismerték fel a változó klíma és a konfliktusok közötti összefüggést. A klímaváltozással kapcsolatba hozható fenyegetések közül talán a globális biztonsági helyzet romlása számít a legaggasztóbbnak.

Szerző: Gulrez Shah Azhar, a kaliforniai Rand Corporation kutatója

Neked ajánljuk
Szarvasmarhákat terel a robot Dollármilliókkal támogatnak egy földfigyelő technológiát A Húsmentes hétfő globális előnyei Kaposvár lesz a központja Magyarország egyik legnagyobb klímavédelmi beruházásának Jól teljesítenek a magyar állatkertek
Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam