Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj
Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig alulértékelt a talaj szerepe a klímaváltozás kapcsán zajló vitákban.
A talaj meghatározó szerepet tölt be abban a vitában, ami a klímaváltozás problémájának megoldására irányul
– mondta Andrea Kohl, a WWF programigazgatója egy kétnapos nyilvános konzultációval egybekötött konferencián, melyet az Európai Bizottság tartott július 10–11. között. „Ha a talajban tárolt szén mennyiségének csupán kis hányada kiszabadul, az a máshol betárolt készletek rovására mehet” – fűzte hozzá.
Az Európai Bizottság hosszú távú stratégián dolgozik a klímaváltozás ellensúlyozására, mely 2050-ig számos lehetséges útvonalat is tartalmaz majd, beleértve azt is, hogy addigra az EU eléri a szén-dioxid-semlegességet. A stratégia novemberben kerül majd a nyilvánosság elé a lengyelországi Katowicében december 3–14. között. Az EU jelenlegi 2050-es alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági útmutatója még 2011-ben került nyilvánosságra, mielőtt a párizsi egyezményt aláírta volna az unió.

A földhasználattal kapcsolatos probléma
A talaj képes elnyelni a szén-dioxidot, így jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás csökkentéséhez, azonban hozzájárulhat a globális felmelegedéshez is a földhasználaton keresztül. A talaj látja el a növekedéshez szükséges tápanyagokkal a növényeket. Ezenkívül szabályozza a vízkörforgást, és az óceánok után a második legnagyobb széntároló.
A földhasználat – mező, szántóföld, erdő – azonban csökkentheti a talaj széntartalmát, ami degradációhoz és a szervesanyag-tartalom csökkenéséhez vezet. A mezőgazdaság az a szektor, amely óriási mennyiségű szén-dioxidot tud kivonni, de a legtöbb elvárás is felé irányul – az egész világot kell etetnie.
Az ösztönzés hiánya
A növekvő hőmérséklet azonban a mezőgazdaságot is érinti. 2050 a hőmérséklet terén nagyon más lesz. Már most is szárazabbak az európai nyarak, és a telek sokkal csapadékosabbak.
A megfigyelések szerint az időjárási mintázatok már most nagy különbségeket mutatnak régiónként évről évre. Két évvel ezelőtt a hőmérsékleti változások Franciaországban a búzatermés 30 százalékos csökkenéséhez vezettek, és 1980-ig kell visszamenni, hogy ez látható legyen.
A gazdálkodók oldaláról már elérhetőek új technológiák, melyek olyan megoldást kínálnak a mezőgazdaság számára, amivel alkalmazkodni tud a változó időjárási mintázatokhoz, de a gazdálkodók még mindig bizalmatlanok az új módszerekkel szemben, pedig ezek a technológiák akár harmadára csökkenthetik a költségeket.
Az egyik hozzászóló szerint
lemaradunk a teendőinkkel, miközben egy korábban nem látott klímaváltozás előtt állunk. Olyasmivel állunk szemben, amire korábban nem volt példa, és nem állunk rá készen.
Egy másik hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nincs pénzügyi ösztönző erő a gazdák számára ahhoz, hogy változtassanak a gazdálkodási szokásaikon, és
jelenleg még nincs piaci értéke a fenntartható termelésnek.
Ennek azonban ellentmond, hogy már hazánkban is megkezdte működését a GREEN BRANDS-minősítés, mely segít a fenntartható módon termelőknek piacot találni.
Forrás: Euractiv.com