A csapadék mennyisége nem, eloszlása azonban változott
A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást. A Debreceni Egyetemen emiatt tűzték ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hozták létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszer-gazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik a kutatók.
Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték. Az augusztus 3-i könyvbemutatón ott volt Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja is.
Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője
Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát vizsgálta, korszerű többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva.
„Mivel a mezőgazdaságot legnagyobb mértékben a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy
a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon nem változott 110 év alatt, eloszlása viszont igen, és egyre gyakrabban kell számolni extrém nagy napi csapadékkal
– mondta Juhász Csaba.
A debreceni kutatók rámutattak, hogy a városi területeken 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban, a szántóterületeken pedig 0,8 Celsius-fokos emelkedést mértek.
Mindkét érték riasztó a jövőre vonatkozóan.
A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem harmincévenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül az évszázad legszárazabb nyaraira számíthatunk.
„Bár a mezőgazdaság számára az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb is egyben. Az adatok azt mutatják, hogy 32 milliméterrel lett kevesebb a csapadék mennyisége az őszi hónapokban, ami 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Ehhez alkalmazkodni hatalmas kihívás” – tette hozzá Huzsvai László.
A kutatók arra is kitértek, hogy
a növények optimális vízellátását a lehullott csapadék már csak 60 százalékban tudja fedezni, és további, folyamatos csökkenés prognosztizálható.
A jelenségeket részletesen elemzik a debreceni szakemberek a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.
(Forrás: Debreceni Egyetem sajtóközleménye)
.jpg){kind=spacer}
