2018. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Zöldenergia a termőföldekről

A világ növekvő energiaéhségével egyenes arányban nő az élelmiszerigény is. A biomassza megoldást jelenthet a megújuló alapú energiatermelésre, de vigyázni kell, hogy az élelmiszeripari termelést se vesse vissza.

Fűtsünk, vagy együnk inkább? – A kérdés aktuálisabb, mint valaha.

Miközben a Föld népessége továbbra is gyors ütemben gyarapszik, illetve ezzel párhuzamosan az élelmiszer-fogyasztás is nő, az energiaéhségünk is óriási.

Az élelmiszerek előállításához, a gazdasági termeléshez, a gépjárművek gyártásához, azok üzemeltetéséhez és a mindennapi életünkhöz hőenergiára, villamos áramra, üzemanyagokra van szükségünk.

Napjainkban az emberiség energiaszükségletének mintegy 80 százalékát fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj és földgáz) biztosítják.

Fotó: alternativenergia.hu

A használatuk során kibocsátott szén-dioxid és egyéb üvegházhatást okozó gázok hatásait viszont egyre inkább érzékelhetjük a klímánkban jelentkező változásokban, ezét minél hamarabb át kell térni a megújuló energiaforrásokra.

A biomassza a fosszilis energiaforrások után a negyedik legnagyobb mennyiségben hasznosított megújuló energiaforrás a világon.

A biomassza általánosságban a Földön található, biológiai eredetű szerves anyagokat, illetve azok teljes tömegét jelenti, energetikai értelmezés szerint pedig a hasznosítható szerves anyagok összességét értjük alatta. A biológiai eredetű biomassza lehet növényi eredetű, például természetes vegetációból, szántóföldi vagy kertészeti növényekből, erdőből, rétről, legelőről vagy vízi növényekből származó szerves anyag. Továbbá származhat az állatvilágból, lehet az állattenyésztés fő- és mellékterméke, hulladéka, de ide tartoznak az emberi tevékenységből származó szerves hulladékok és melléktermékek is.

Az emberiség energiaigényét az ipari forradalmat megelőzően kizárólag biomasszából fedezték, amely szinte csak fára korlátozódott. Ma már azonban nemcsak tüzelésre használjuk a különböző eredetű biomasszát,

hanem bioüzemanyagot, biogázt, a műanyagipar és a vegyipar számára értékes alapvegyületeket, növényi olajokat, zsírsavakat vagy éppen gyógyszeralapanyagokat állítunk elő belőlük. 2016-ban a globálisan hasznosított biomassza 87 százaléka erdészeti eredetű volt, ipari és kommunális hulladékok 3 százalékban, a mezőgazdaság 10 százalékban járult hozzá az energiatermeléshez. A biomassza-alapú energiatermelés előnye, hogy a technológia szén-dioxid-semleges, vagyis nem bocsát ki többet az üvegházhatású gázból, mint amennyit a növényzet képes megkötni.

Ahhoz, hogy átálljunk a zöld energiára, egyre több biomasszára lesz szükségünk, az erre a célra termesztett növények azonban nem szoríthatják ki az élelmiszer-termelést a földekről, a növekvő élelmiszer-szükséglet miatt nem lehet sokat változtatni a jelenleg termelt mezőgazdasági haszonnövények spektrumán.

Megoldásként világszerte annak figyelembevételével folynak a növénynemesítési eljárások és termesztéstechnológiai rendszerek fejlesztései, hogy miként élhet meg egymás mellett az élelmiszer, illetve az energetikai célú növénytermesztés.

Így a jövő biomasszanövényeit jelentő fajok (például az olasznád) ellenállnak a szélsőséges termőhelyi és klímaviszonyoknak, jó szárazságtűrésűek, vagy pont ellenkezőleg, az elárasztást elviselők. Tehát a biomasszanövények olyan területeken is termeszthetők, ahol a hagyományos mezőgazdasági növények nem maradnak meg.

Ha a fosszilis energiahordozókat lecserélnénk biomasszacélú növényekre, jelentősen csökkenne a világ szén-dioxid-kibocsátása. A biomassza-alapú termelés növényfajait azonban nem lehet csak úgy begyűjteni: hasznosításukat tudományos alapossággal kell megtervezni, hogy a mezőgazdaság új iparága, az úgynevezett új „zöld kémia” fel tudja venni a versenyt a fosszilis és egyéb energiaforrásokkal úgy, hogy ezzel egy időben ne hátráltassa az élelmiszer-termelést sem, és akkor a természetes élőhelyek megőrzésének fontosságáról még nem is beszéltünk.

Neked ajánljuk
Levelekbe dugott szenzorok figyelmeztetnek, ha fogytán a víz Parányi szerkezet segíthet a klímaváltozás elleni harcban A bioélelmiszerek előállításának követelményei Több módszer is létezik a globális felmelegedés megállítására – íme az 5 legjobbnak tűnő 100 éven túliak társasága – Tippek és trükkök a hosszú élet „szakértőitől”
Tovább a forrásra: korkorosgazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam