2018. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Mennyi húst együnk, hogy lassabb legyen a klímaváltozás?

Alig férhet kétség ahhoz, hogy a Föld gyorsan változó éghajlata jelentős mértékben befolyásolja a globális mezőgazdaságot. Egyes régiókban valószínűleg nő a termés, másokban csökken, lesz, ahol bizonyos növényekről és gazdálkodási módszerekről másra kell majd átállni. A hatások sok fontos aspektusáról viszont fogalmunk sincs még. A gazdák és fogyasztók választásai, például ha kevesebb vörös húst eszünk, csökkenthetik a globális felmelegedést.

Az összes globális éghajlatmodell felszíni hőmérséklet-növekedést prognosztizál a következő évtizedekre, míg lényegében mindegyik regionális modell nagyon komoly mezőgazdasági veszteségek kockázatát vetíti előre. A csapadékmennyiség ingadozása és meghatározott növények ingadozásra adott reakciójának tájegységenkénti prognosztizálása azonban sokkal komolyabb kihívás.

Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a kapcsolat kölcsönös, visszacsatolás-szerű.

A lélekszámban folyamatosan gyarapodó emberiség szükségletei, ízlése és mezőgazdasági módszerei is befolyásolják az éghajlatváltozást, drámai következményekkel lehetnek rá.

Ezeket a hatásokat szintén alaposan fel kell térképezni, mert jelenlegi ismereteink nagyon hiányosak.

Fotó: youtube.com/The Daily Conversation

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) nemrég tartott kétnapos workshopján a világ különféle részeiről érkező specialisták az éghajlatváltozás kontextusában vitatták meg az élelmiszerek, a víz és a mezőgazdaság bonyolult interakcióit.

Gazdák és fogyasztók speciális választásai, például hogy

milyen vetőmagot, permetezőszert használjanak, milyen gyakran szántsák a földet, illetve milyen növényi és állati termékek szerepeljenek az étrendben, nagymértékben növelhetik vagy csökkenthetik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Az embertől vagy emberi tevékenységtől függő mérgező gázok közel negyede ugyanis a mezőgazdaság következménye, tehát a szektor bármilyen változása fontos következményekkel járhat.

„Csomó hagyományos ismeretünk tévedés. Például az éghajlatváltozást és a mezőgazdaságot elemző anyagok gyakran az előrejelzett csapadékmennyiségre összpontosítanak, holott

a termésre a hőmérséklet-emelkedés gyakorolja a legnagyobb hatást”

– jelentette ki David Lobell, a Stanford Élelmiszerbiztonság és Környezet Központjának igazgatója.

Rossz hír, hogy az új növénytermesztési módszerekkel ugyan fokozatosan nő és jobb minőségű a termés, a fejlődés viszont lelassult, ráadásul a fehérje-, vitamin- és mikrotápanyag-tartalom növelése miatt a tápértékre ugyanúgy oda kell figyelni, a kölcsönhatásokat illetően pedig arra, hogy az öntözéssel magasabb a levegő páratartalma, és így egyes régiók felmelegedése lassabb, mint máskülönben lenne.

A globális felmelegedés elleni küzdelem általában az ellátási láncot, a kínálatot igyekszik befolyásolni, holott

a kereslet, táplálékunk megválasztása is nagyon fontos, plusz sokkal könnyebben szabályozható, mert egyénenként, mi magunk szabályozhatjuk.

A keresleti oldal nagyobb hatással lehet a klímaváltozásra, mint a kínálat, és a számok egészen drámaiak: a világ élelmiszertermelésének kb. harmada vész kárba. Ha nem így történne, a mezőgazdaságnak jóval kevesebb földre, vízre és energiára lenne szüksége.

Ha csak egy kicsit módosítunk táplálkozási szokásainkon, például kevesebb vörös húst eszünk, már jelentősen csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást.

Ráadásul általában nem igen-nem válaszokat kell hoznunk, nem kell máról holnapra vegánná válni, csak az arányokon kell változtatnunk.

Neked ajánljuk
Levelekbe dugott szenzorok figyelmeztetnek, ha fogytán a víz Parányi szerkezet segíthet a klímaváltozás elleni harcban A bioélelmiszerek előállításának követelményei Őszi sportok: nincs kifogás! Baj lehet az ivóvízzel: tömeges megbetegedés történt Heves megyében
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam