2018. november 15., Albert, Lipót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ételek a robotfarmról – akár sajátunk is lehet a hátsó kertünkben

Még ma, a felpörgő robotfejlesztések korában is meglehetősen szokatlan, ha azt halljuk, az asztalunkra kerülő salátát sosem érintette emberi kéz, azt robotok termesztették. Ráadásul ez megtörténhet a saját napsütötte hátsó kertünkben, vagy akár a napfénytől távol, egy nagy csarnokban is. Mindkettőre mutatunk példát – videókkal.

Az amerikai Iron Ox nevű cég két év alatt tökéletesítette annyira a saját fejlesztésű mezőgazdasági robotjait, hogy megnyithatta az első beltéri robotfarmját. Jelenleg

salátákat és fűszernövényeket termesztenek, köztük római és fejes salátát, fodros kelt, bazsalikomot, koriandert és metélőhagymát. A növényeket hidroponikus rendszerben nevelik, vagyis föld helyett tápoldatokba ültetik őket.

Az ültetést és a terebélyesedő növények rendszeres átültetését egy kamerákkal felszerelt robotkar végzi, a salátákkal teli tálcákat pedig egy Angus nevű 450 kilós robot mozgatja. Az egészet szenzorokkal és további kamerákkal felügyelik. Az adatok egy felhőalapú központi programba kerülnek, amely utasítja a két robotot a megfelelő feladatok elvégzésére.

Ezek a robotok egyelőre fejlettebbek annál, amelyeket a hátsó kertjeinkbe terveztek (lásd lejjebb). Az Iron Ox gépei mesterséges intelligencia segítségével tanulnak, fejlődnek, így szerezve egyre nagyobb tapasztalatot, és harcolva egyre hatékonyabban az esetleges kórokozók felbukkanása esetén.

A mostani rendszer évi 26 ezer növényt képes előállítani, ez megfelel egy egyhektáros szabadföldi farm termésmennyiségének – habár az Iron Ox-farm beltéri és jóval kisebb alapterületű.

Nem véletlen, hogy az USA-ban jött létre ez a rendszer. A hatalmas országban, főleg télen, a saláták és friss fűszernövények döntő része Kaliforniából és Arizonából kerül a családok asztalára. Ez azt jelenti, hogy

egy saláta több mint 3000 kilométert utazik, mire elfogyasztják, ezért korántsem nevezhető frissnek.

A napfényhatású LED-lámpák energiafogyasztása miatt egyelőre túl drága a rendszer ahhoz, hogy profitot termeljen, az Iron Ox alapítóinak eredeti elképzelése (egy tetszőleges város bármely részére telepíthető többemeletes beltéri robotfarm) egyelőre nem kivitelezhető. Emiatt nyitottak olyan tradicionális üvegházak felé, amelyekben az általuk használthoz hasonló LED-es világítótestek növelik a hatékonyságot. 

Robotfarm a hátsó kertben

Szintén Amerikából indult A FarmBot Genesis, amely nyílt forráskódú, bárki által átalakítható és továbbfejleszthető robotizált rendszert kínál. A DIY (csináld magad) mozgalmak ihlette robotrendszer összeszerelése után

csak azt kell beállítani egy farmjátékokhoz hasonló képernyőn, milyen növényekből mennyit akarunk termeszteni.

A többit az automatika elvégzi: ültet, locsol a talaj, az időjárás és a növény életkorának függvényében, elpusztítja a gyomokat, végül értesítést küld, ha fogyasztásra készek a növények.

A mesterséges intelligencia (MI) nagy versenyelőnyt jelent egy olyan iparágban, amely ennyire függő a külső, főként az időjárási körülményektől. Az MI folyamatosan beépül az agrárium számára kifejlesztett automatizált, robotizált rendszerekbe, és már számos területen nyújt a korábbiaknál jóval hatékonyabb megoldásokat:

  • drónok,
  • precíziós gyomirtás,
  • betakarítás,
  • ültetés és vetés.

Van például olyan rendszer, amely a földeken az ültetett sorok között/fölött haladó járműről kamerákkal figyeli a növényeket, mindegyiket nyilvántartja, és kiszűri a gyomokat: több ezer képet töltöttek fel a számítógépbe, amely azokat „megtanulva” tökéletesen el tudja különíteni a gyom- és a haszonnövényt. A rendszer előnye, hogy a gyomirtót csak a nem kívánatos növényre permetezi.

Az eperszüretelő robot hatalmas területekről képes betakarítani a termést: GPS-szel navigál, kamerák segítségével választja ki a leszedésre érett gyümölcsöket, és a robotkar rögtön az eladásra kínált dobozokba pakol. Mindeközben vizsgálja a növények egészségét, a kórokozók esetleges jelenlétét. Többféle változatot is fejlesztettek belőle, például földön növő vagy állványról lógó eprekhez.

Drónokat használnak légi megfigyelésre (a termőföld és a növények monitorozására, kórokozók terjedésének vizsgálatára, a föld nedvességének, hőmérsékletének regisztrálására, a növények számlálására stb.), valamint permetezésre is. Ezek repülési teljesítménye növekszik, irányíthatóságuk folyamatosan javul, és léteznek quadrocopteres (négyrotoros) és repülőgépes formában is.

Nyitókép: Iron Ox

Neked ajánljuk
Levelekbe dugott szenzorok figyelmeztetnek, ha fogytán a víz Parányi szerkezet segíthet a klímaváltozás elleni harcban A bioélelmiszerek előállításának követelményei Gigantikus energiatárolók épülnek Kaliforniában Sokak megdöbbenésére óceánvízzel árasztanák el a sivatagot
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam